Európa egyik legszennyezettebb levegőjét szívják a magyarok

Ursula von der Leyen hivatala arra kérte az uniós biztosokat, hogy ne vegyenek részt a június végi budapesti Pride-on – tudta meg több forrásból az Euractiv. Az Európai Bizottság elnöke azzal érvelt, hogy

Attól is tartanak, hogy a részvételt a magyar kormány propagandacélokra használná fel, ami visszafelé sülhetne el.

– mondta a lap egyik forrása.

A június 28-ra meghirdetett 30. Budapesti Pride felvonulás azután vált bizonytalanná, hogy márciusban a parlament elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, amely azt is lehetővé teszi, hogy a hatóságok arcfelismerő szoftverekkel azonosítsák a résztvevőket és a szervezőket.

A Pride-ot ettől függetlenül megtartják, a Facebook-eseménynél pedig már több mint 17 ezer ember jelzett vissza.

Hétfőn Magyar Péter azt állította, hogy az Orbán-kormány készül letartóztatni Ruszin-Szendi Romuluszt, aki jelenleg a Tisza Párt szakértője, korábban pedig a honvédség vezérkari főnöke volt. Magyar szerint a hatóságok koholt vádak alapján akarnak büntetőeljárást indítani ellene.

A Tisza Párt elnöke szerint, ha ez valóban megtörténik, és a volt vezérkari főnökből politikai fogoly lesz, „onnan nincs visszaút: sem a hatalomnak, sem azoknak, akik ezt a hatalmat vakon szolgálják”. Bejelentésében külön megszólította többek között Gulyás Gergelyt is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált egykori jó barátja szavaira. Facebook-bejegyzésében azt írta: „Brüsszellel és egyes EU-tagállamokkal szemben, ahol napi szinten tiporják lábbal a nemzeti politikai erőket támogatók jogait, Magyarországon működő jogállam van.” Hozzátette: „Mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Magyarországon mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, ezért különösen visszatetsző, ha valaki politikusi szerepére hivatkozva úgy gondolja, bármit megtehet. Az ellenzéki pártvezetés se ad felmentést a törvények betartása alól.” Végül azt is kijelentette:

A Fidesz az elmúlt hetekben azt állította, hogy a Tisza Párt együttműködik az ukrán titkosszolgálattal. Május 13-án Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után közölte, hogy az ukránok felélesztették a magyarországi kapcsolataikat, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a magyar honvédség ellen.

A nyilvánosságban az is megjelent, hogy a kormánypárt szerint Ruszin-Szendi Romulusz még a honvédség vezetőjeként a NATO vezérkari főnöki értekezletein „ukránbarát” álláspontot képviselt, és emiatt vizsgálatot sürgetnek ellene.

Magyar Péter egyébként reagált is Gulyás szavaira. Posztja alá azt kommentelte: „Hazaárulók vagytok. Ezt ma már majdnem mindenki látja.”

Az emberek több mint kétharmadát zavarja a feltűnő luxus, amelynek bizonyítékai rendszeresen felbukkannak NER közeli vállalkozók köreiben vagy a politikusok családjában – derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.

A bizonytalan szavazók 58 százalékát is bosszantja a fényűzés.

Május elején az olasz sajtó bemutatott egy Varese városában található luxusingatlant, amit „Orbán-villaként” emlegettek. A villa tavaly nyáron 4,3 millió euróért kelt el. A hivatalos tulajdonos egy olyan cég, amely Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető. Orbán Viktor tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz, és sajtópereket helyezett kilátásba. A kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka ennek ellenére el tudja képzelni, hogy az ingatlan a miniszterelnöké. Mindössze 12 százalék zárta ki ezt. A Fidesz szavazóinak 27 százaléka is elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán Viktorhoz köthető az ingatlan.

Lázár János egy kisvárdai utcafórumon úgy fogalmazott: „nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál”. Azt nem árulta el, kikre gondolt.

Várkonyi Andreát nemrég egymilliós Dolce & Gabbana nadrágban fotózták le, amikor kiszállt egy 120 milliós Bentley-ből. Férjét, Mészáros Lőrincet pár nappal később egy Ferrari 296 GTS-ben látták Felcsúton. Ez az autó felszereltségtől függően 140-180 millió forintba kerül. A 100 leggazdagabb magyar listája szerint Mészáros vagyona nyomdába kerüléskor 1422 milliárd forint volt.

Tiborcz István, a miniszterelnök veje, tavaly még csak 100 milliárd forint körüli vagyonnal szerepelt, idén viszont már 188 milliárdnál jár. Orbán Ráhelen nemrég egy 2,8 millió forintos karkötőt lehetett látni, amikor férjével együtt részt vettek egy ötcsillagos hoteljük éttermének születésnapi ünnepségén.

Rogán Barbara is több fotón látható, ahol a világ egyik legdrágább márkájának, a Hermésnek a limitált darabjait viseli. Ezeket a képeket Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra. Sarka Kata – Rogán-Szendrei Cecília üzlettársa és Bessenyei István felesége – egy négymilliós papucsot viselt azon a képen, amit szintén Hadházy osztott meg a Facebook-oldalán.

Matolcsy Ádám feleségéről korábban olyan képek jelentek meg, amelyeken drága nyaralóhelyeken milliós ruhákban és táskákkal pózol. Ez akkor nagy visszhangot váltott ki, mert épp akkor került elő az MNB-alapítványokból eltűnt több száz milliárd forint ügye. Azóta Matolcsyék kevésbé mutogatják magukat, de több kormányközeli vállalkozó továbbra sem rejti véka alá vagyonát.

A kutatás szerint a megkérdezettek 81 százaléka luxusnak tartja Lázár János életmódját. Csupán 9 százalék választotta azt, hogy nem vagy inkább nem számít annak. Még a kormánypárti szavazók 52 százaléka is azt gondolja, hogy a miniszter luxusban él. Lázár csak 40 százalékban tulajdonosa a batidai vadászkastélynak, de a körülötte lévő földeket megvette, és rendszeresen fotózkodik ott a családjával. A kastélyhoz vezető kis forgalmú utat állami pénzből, 3,3 milliárd forintból újították fel.

A hatvanpusztai majorság is megosztotta a közvéleményt. A műemléképület hivatalosan Orbán Győző tulajdonában van. A közelmúltban ott 11,5 milliárd forintra becsült építkezések zajlottak. A megkérdezettek 80 százaléka szerint ez is luxusnak számít. Mindössze 9 százalék mondta, hogy nem vagy inkább nem. A válaszadók 11 százaléka nem adott választ. Még a kormánypárti szavazók 48 százaléka is úgy gondolja, hogy luxusról van szó. Az ellenzékiek 96 százaléka, a bizonytalanok 78 százaléka is ezt gondolja.

Rendkívüli sajtótájékoztatón állt ki hétfőn Karácsony Gergely, és nem kertelt: szerinte a kormány módszeresen kivérezteti a fővárost. A főpolgármester szerint a szolidaritási hozzájárulás tizenkétszeresére emelése, illetve a folyamatos kormányzati elvonások olyan szintet értek el, hogy Budapest működőképessége komolyan veszélybe került.

„A magyar kormány korrupt és felelőtlen gazdaságpolitikáját kell finanszíroznia Budapestnek” – mondta Karácsony.

Karácsony egy külön Facebook-posztban azt írta:

A főpolgármester hosszan sorolta azokat a bírósági pereket, amelyeket a főváros megnyert, és kitért arra az alkotmánybírósági határozatra is, amely szerinte egyértelműen a fővárosnak ad igazat. Kiemelte, hogy tavaly ősszel a Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a fővárost érintő megszorítások ellentétesek Magyarország Alaptörvényével.

A főváros eddig 32 milliárd forintot fizetett be az államkasszába szolidaritási hozzájárulásként, miközben ugyanekkor 35 milliárdot költöttek a budapesti közösségi közlekedésre. Karácsony szerint öt éve bünteti a kormány Budapestet, „mióta én vezetem a várost”, de eddig sikerült úgy gazdálkodni, hogy a budapestiek „ne érezzék a büntetést, amit nekik szánt a kormány”.

Most azonban a főváros még hétfőn azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszózhassa a főváros számláját. A kormány 51 milliárd forintot követel Budapesttől, és ha a bíróság nem ad jogvédelmet, akkor szerdán újabb 12 milliárd forintot emelhetnek le. Karácsony szerint ez azt eredményezheti, hogy a közszolgáltatásokat már nem tudják finanszírozni az év hátralévő részében.

A főpolgármester bejelentette, hogy egyeztetni fognak a fővárosi közszolgáltató cégek szakszervezeteivel, hogy közösen mérjék fel, milyen hatása lehet egy elutasító bírósági döntésnek. A BKK-t pedig arra utasította, hogy dolgozzon ki vészforgatókönyvet, és vizsgálja meg, milyen mértékben kell csökkenteni a tömegközlekedési kapacitást.

Karácsony úgy fogalmazott: csak a tömegközlekedés finanszírozása olyan tétel, „ahol egyáltalán fölmerül az, hogy ennyi pénzt meg lehet spórolni”. Hozzátette: „amikor azt mondom, hogy felmerül, az nem azt jelenti, hogy ilyen típusú döntéseket szeretnék hozni”. Ha mégis ilyen döntést kell hozni, „nagyjából a megfelezése a mostani kapacitásnak, tehát olyan dolog, amit harminc éve ez a város nem látott”.

A bíróságnak 15 napja van döntést hozni az ügyben. Karácsony azt mondta: „reméljük a legjobbakat”, de szerinte a mostani döntés „sokkal nagyobb horderejű, mint bármikor korábban”.

A város és az állam közötti jogi vita már évek óta tart, a szolidaritási hozzájárulás körül forog. Múlt szerdán a Kúria is döntött az ügyben, de az ítélet írásos formája még nem ismert. A felek továbbra is ellentétesen értelmezik a szóbeli ítéletet. A fővárosi főispán szerint Budapestnek be kell fizetnie a teljes összeget, mert a 2025-ös költségvetés jogszabályellenes. A főváros viszont azt hangsúlyozza, hogy a Kúria nem semmisítette meg a költségvetési rendeletet.

Karácsony szerint „Magyarország korrupt és felelőtlen gazdaságpolitikáját folytató kormányát” kell finanszírozniuk. A sajtótájékoztatón több megnyert bírósági pert is felsorolt, és azt is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság egyik döntése szerinte a főváros oldalán áll.