HÍREK
A Rovatból

Ruszin-Szendi Romulusz: Nem jó, hogy a honvédelmi miniszter egy agrárvégzettségű, kaszinókat üzemeltető üzletember

A Tisza Párt szakértője szerint a katonák helyett látványberuházásokra megy a honvédség pénze. A vezetők szerinte nem rendelkeznek megfelelő szakmai háttérrel.


Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője a honvédelem napján osztotta meg gondolatait a közösségi oldalán, amit a Magyar Hang vett észre. A volt vezérkari főnök éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi honvédelmi vezetéssel kapcsolatban, és úgy véli, nem a katonák érdekei mentén költik el a rendelkezésre álló forrásokat.

Szerinte egy jól működő hadsereg kiemelten fontos hazánk biztonsága szempontjából, és a haderő legnagyobb értéke maga a katona. Hozzátette: a költségvetés felhasználásánál ezt kellene szem előtt tartani.

„A milliárdokat, a GDP 2 százalékát nem óriásplakátokra, filmekre, reality showra, nem a miniszter hobbijára, a létszámhiányban plusz humánerőforrás elvonásával járó huszárokra (bajusszal!), a miniszter állandó testőrségére, lovardákra, a Kincsem parkra, lovak fenntartására kell elszórni, mert ezektől a harckészültségünk nem lesz magasabb, sőt”

– írta Facebook-bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint nem szerencsés, hogy a honvédelmi tárcát jelenleg egy agrárvégzettségű, kaszinóüzemeltető üzletember vezeti, aki szerinte nem ismeri a hadsereg működését, és nem veszi figyelembe a szakmai javaslatokat.

Hozzátette: a Katonai Nemzetbiztonság főigazgatója soha nem dolgozott a titkosszolgálatnál, nem volt önálló parancsnok, viszont hosszú éveken át a miniszterelnök mellett szolgált. A titkosszolgálatok államtitkára pedig egy lelkész – emlékeztetett.

A volt vezérkari főnök szerint ezek a kinevezések nem segítik a szakszerű működést, aminek már látszanak is a következményei: többek között az újdörögdi balesetet, a miniszter testőrének lőtt sérülését, egy kémügyet, laktanyákban zajló ügyészségi eljárásokat és a Honvédelmi Minisztérium elleni kibertámadást említette példaként.

A bejegyzésben kitért arra is, hogy fontos lenne egy olyan kiszámítható életpályamodell, amely lehetővé teszi a katonák számára, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt, meghatározott szolgálati idő és életkor után, méltó módon vonulhassanak vissza.

Emellett szükségesnek tartja egyes jogszabályok felülvizsgálatát is – például a katonák indoklás nélküli elbocsátásának lehetőségét, a büntetett előéletűek felvételét vagy a pénzért megvásárolható rendfokozatok gyakorlatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Szentkirályi Alexandra fapados járattal utazott Mallorcára
Hétfő hajnalban szálltak le a gépről, a többi utas legnagyobb meglepetésére. Állítólag még össze is vesztek leszállás közben.


Mallorcára utazott fapados repülőjárattal Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és felesége, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke. A házaspár hétfő hajnalban érkezett meg a spanyolországi szigetre – erről egy utastárs osztott meg fotót a közösségi médiában.

A Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton a Facebook-oldalán számolt be az esetről. Bejegyzésében azt állította, hogy

a házaspár a Hungaroringen megjelenés után indult útnak, és az utazás során a többi utas között foglaltak helyet.

Tompos azt is hozzátette, hogy szerinte Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Szentkirályi Alexandra vitatkozva szálltak le a gépről, amit több, a visszaútra várakozó utas is észrevett. A bejegyzés néhány fotóval együtt később a Redditre is felkerült.

Az elmúlt hetekben más kormánytagokról is készültek hasonló felvételek. Július közepén Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó egy Ryanair-járattal utazott Brüsszelbe. A miniszterelnök a Harcosok órája című műsorban később elmondta, hogy ha magánprogramra megy, akkor menetrend szerinti járatot választ, hivatalos útjaira pedig állami gépet használ.

Néhány éve a kormány kritikát fogalmazott meg a Ryanairrel szemben az extraprofitadó bevezetése után, mondván: a légitársaság az utasokra hárítja az adóterheket. Az intézkedés ugyanakkor csak a légitársaságra és az állami utakra vonatkozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Most már biztos: megépül Magyarország új autópályája
Az M8-as autópálya becsült költsége 23 milliárd forint, a kivitelezés még ebben a ciklusban elindulhat. Ugyanakkor Lázár János bejelentette azt is, hogy az új KRESZ jövő szeptemberétől léphet életbe.


Újabb kérdezz-felelek videóval jelentkezett Lázár János építési és közlekedési miniszter. A Lázár Live sorozat legfrissebb adásában a tárcavezető Krakkó Ákos, miniszteri sajtófőnök társaságában válaszolt a nézőktől érkezett kérdésekre, amelyek az ország különböző pontjain tervezett közlekedési fejlesztésekre vonatkoztak – írja a Magyar Nemzet.

A miniszter hangsúlyozta:

az M8-as gyorsforgalmi út kiemelt jelentőségű beruházásnak számít, hiszen a Dunaújváros és Kecskemét közötti szakasz megépítése a főváros déli térségének tehermentesítését szolgálja. Lázár szerint az új út gyakorlatilag az M0-s nyomvonalával párhuzamosan fut majd.

A nyomvonalvitákat már sikerült rendezni, és a szükséges környezetvédelmi engedélyek is rendelkezésre állnak. A beruházás kivitelezését a koncessziós társaság végzi, amely már minden engedélyt megkapott. A jelenlegi tervek alapján az M8-as 2031-re készülhet el teljes hosszában.

A videóban szó esett a bajai elkerülő útról is. Lázár elmondta, hogy jelenleg is készülnek a kiviteli tervek, és a projekt becsült költsége 23 milliárd forint lehet. A szükséges forrásokról ősszel dönthet a kormány. A miniszter hozzátette: még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék megkezdeni az építkezést.

A KRESZ megújítása is napirenden van: a miniszter bejelentette, hogy az új szabályozás 2026. szeptember 1-jén léphet életbe.

A tárca eddig mintegy hetven szervezettel egyeztetett, és egy szélesebb társadalmi konzultációt is terveznek a témában. Lázár szerint a jelenleg érvényben lévő KRESZ 1975 óta van hatályban, ezért annak felülvizsgálata „elkerülhetetlenné vált”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Áder János reagált Orbán szavaira, aki többször meg akarta győzni, hogy legyen miniszterelnök
A korábbi államfő nem akart a kormány élére állni, még akkor sem, amikor Orbán maga kérte erre. A Telex felkereste Ádert, aki elárulta, miért nem vállalta a miniszterelnöki posztot.


Orbán Viktor a hétvégi MCC Feszten arról beszélt, hogy korábban többször is megpróbálta rávenni Áder Jánost: vállalja el a miniszterelnökséget. Azt mondta, úgy érezte, lenne olyan időszak, amikor jó lenne, ha hátraléphetne, és szerinte Áder meg tudná oldani „a legnehezebb ügyeket is”. A kormányfő szerint azonban a volt köztársasági elnök mindig visszautasította ezt az ajánlatot.

A beszélgetés után a Telex megkereste a volt államfőt is, hogy megtudja, valóban történt-e ilyen felkérés, és ha igen, milyen indokkal mondott nemet. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány – amelynek elnöke Áder – azt válaszolta, hogy továbbították a kérdéseket a volt államfőnek, aki így reagált:

„Mindannyiszor, amikor ez szóba került köztünk, azt mondtam (Orbán Viktornak), hogy őt alkalmasabbnak tartom miniszterelnöknek.”

A lap ugyanakkor megjegyzi: azt viszont egyik fél sem árulta el, hogy pontosan mikor beszéltek erről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:





Link másolása
KÖVESS MINKET: