HÍREK
A Rovatból

Emelkednek a bérleti díjak – már az albérletpiacon is érezhető a „menekülthatás”

Február 23-a után folyamatosan nőnek a bérleti díjak, hatalmasat ugrott a kereslet az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.


Még nagyobb tempóra kapcsolt az országos albérletpiac, amely újabb rekordot döntött – derül ki a ingatlan.com elemzéséből, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindex legújabb adatai mellett ismerteti azt is, hogyan alakult március első felében a kereslet és a kínálat és ennek eredményeként miként alakultak a bérleti díjak.

Növekvő lakbérek

Idén februárban országos szinten 2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, mint januárban, a fővárosban pedig 1,5 százalékos növekedést következett be.

Tavaly februárhoz képest pedig országosan 16,1 százalékkal, Budapesten 16,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: Februárban újabb csúcsot döntött a piac, hiszen a hosszú távú index szerint, a 2015-ös átlaghoz képest februárban 49,2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, amire a mutató történetében még nem volt példa. Hozzátette: „Az országon belül jelentős eltérések vannak a 2015-ös szintekhez képest. Míg a fővárosban közel 41 százalékkal nőttek a bérleti díjak, Pest megyében, a közép-dunántúli és észak-magyarországi megyéket 70 százalék feletti bérletidíj-emelkedés jellemezte.”

Balogh László kiemelte azt is, hogy a drágulás ellenére a fővárosi átlagos bérleti díjak még elmaradnak a koronavírus-járvány előtti szinttől. Az ingatlan.com szakértője szerint ez viszont már nem sokáig lesz így.

Menekülthatás az albérletpiacon

Az ingatlan.com elemzéséből látszik az is, hogy márciusban további élénkülés következett be az albérletpiacon, amelyben szerepet játszott az Ukrajnából a háború miatt menekülők által támasztott kereslet is. „Az ukrán határhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 50 százalékkal nőtt az kiadó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma az egy hónappal korábbihoz képest. Békés megyében 30 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos volt a növekedés” – mondta Balogh László.

A kereslet és a kínálat változásának köszönhetően a bérleti díjak felfelé indultak a háború kitörését követően. „Február 23-a volt az utolsó békés nap, ahhoz képest március közepére Budapesten, Nyíregyházán 10-10 ezer forinttal 160 ezer és 110 ezer forintra nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon. Ezzel az összeggel a szabolcsi megyeszékhely az egyetemvárosok szintjét közelíti, Pécsen ugyanis szintén 110 ezer forintnál tartott az átlagos bérleti díj, Szegeden pedig 120 ezer forintot tett ki” – fogalmazott az ingatlan.com szakembere.

Élénkülő kereslet, szűkülő kínálat, növekvő albérletárak

A jelentős keresletnövekedéssel párhuzamosan a kínálat viszont csökkent, a háború kitörése óta 1500 kiadó lakással kevesebb van a piacon. A bérlők azonban még így is több mint 12 ezer albérletből tudnak válogatni országszerte.

Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is az V. kerület a legdrágább budapesti városrész, ahol március közepén átlagosan 285 ezer forintért kínálták a bérelhető lakásokat.

Utána a budai I. és II. kerület következik 230 ezer és 210 ezer forintos összeggel. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészekben, a XI., XIII. és XIV. kerületben 140-180 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat a tulajdonosok.

A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy a megyeszékhelyeken átlagosan 115 ezer forint volt a bérleti díj a harmadik hónap közepén, szemben az egy évvel korábbi 100 ezer forinttal. A különböző városok között jelentős eltérések vannak. A legdrágábbak közé tartozik Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Debrecen, ezekben a városokban 125-140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Sok megyeszékhelyen, például Szolnokon, Miskolcon, Szekszárdon és Salgótarjánban még a 100 ezer forintos havi díj alatt lehet lakóingatlan bérelni.

A KSH-ingatlan.com lakbérindex 2022 februári összefoglalója EZEN A LINKEN olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Az USA elvárja Magyarországtól, hogy előálljon egy tervvel az orosz olajról való leválásra
Az amerikai NATO-nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormány eddig nem tett aktív lépéseket a függetlenedés irányába. Az Egyesült Államok viszont segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese” – mondta Matthew Whitaker.


Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte azoknak az országoknak, amelyek továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, mielőbb elő kell állniuk egy tervvel, hogy függetlenedni tudjanak az orosz energiahordozóktól. Példaként említette Törökország és Szlovákia mellett Magyarországot is.

„Az az elvárásunk, hogy ezek az országok kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz olajról és gázról”

– mondta.

Kiemelte, hogy „Magyarország – ellentétben sok szomszédjával – eddig semmilyen tervet nem készített, és nem is tett aktív lépéseket ebben az irányban.”

„Továbbra is együtt fogunk dolgozni velük, és az olyan szomszédjaikkal is, mint Horvátország, akik tudnak nekik segíteni a leválásban” – tette hozzá az amerikai NATO-nagykövet. Megjegyezt azt is, hogy a vezeték a következő években le lesz zárva,

az Egyesült Államok pedig segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese”.

„Be kellene fejezniük ezt a háborút, ezt az öldöklést, nem nyernek területeket, minden egyes héten veszítenek a csatatéren Ukrajnával szemben” – mondta Matthew Whitaker.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az idei influenzaoltás: országosan elérhető, de kinek jár ingyen?
A vírus még nem járványos, de az ősz kedvez a terjedésnek. A trivalens vakcina két A és egy B törzset tartalmaz; a patikákban térítés ellenében is hozzáférhető.


A 2025/2026-os szezonra gyártott influenza elleni oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan elérhetővé vált minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál. Az oltást kiemelten ajánlják a kockázati csoportba tartozóknak, akik számára idén is ingyenes a vakcina.

A kockázati csoportba a 60 évnél idősebbek, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők tartoznak.

Ajánlott továbbá az oltás az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozóinak, valamint a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézményekbe járó, vagy ott élő ellátottaknak is.

Magyarországon a 3 évesnél idősebbek oltására 650 ezer adag térítésmentes 3Fluart vakcina, a 3 éven aluliaknak 4 ezer adag Vaxigrip és 2 ezer adag Fluenz szuszpenziós orrspray áll rendelkezésre.

A vírus változékonysága miatt minden szezonban új oltóanyag készül. A most elérhetővé vált változat trivalens: két influenza A és egy B vírustörzset tartalmaz - összhangban a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség bizottsága által a 2025/2026-os szezonra kiadott ajánlással.

Magyarországon az influenzavírus terjedése jellemzően november végén kezdődik, és többnyire januárban válik járványossá. A védőoltást még a vírus cirkulálása előtt érdemes beadni, hogy időben kialakuljon a védettség.

Az orvosok hangsúlyozzák: a védőoltás a leghatékonyabb eszköz az influenza súlyos, szövődményekkel járó formáinak megelőzésére. Az őszi időszakban gyorsan terjedő vírusról van szó.

Az országos tisztifőorvos arra kéri a lakosságot, hogy minél többen éljenek a védőoltás lehetőségével. A térítésmentesen felhasználható oltóanyagokon kívül a gyógyszertárakban is elérhetők az influenza elleni oltóanyagok, amelyek receptre, térítés ellenében megvásárolhatók.

(ATV)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A kormánypárti szavazók szerint is durván drágultak az élelmiszerek – csak 11 százalékuk érzi, hogy kevesebbet fizet az árrésstop miatt
A Publicus Intézet kutatása szerint a magyarok több mint fele úgy gondolja, a kormány a felelős az élelmiszerek drágulásáért.


A magyarok nagy része nem kér az árrésstopból: 60% szerint ez valójában csak választási trükk, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amelynek eredményeit a Népszava ismertette.

A megkérdezettek 52 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját okolja az élelmiszerek drágulásáért.

A kereskedőket csupán 12% hibáztatja, még a kormánypártiaknak is kevesebb mint negyede tartja őket bűnbaknak.

A kormány többször hosszabbította az árrésstopot, mégsem jött az átütő, tartós árcsökkenés.

A válaszadók mindössze 5 százaléka érzi azt, hogy érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. A Fidesz–KDNP szimpatizánsainál 11%, az ellenzékieknél 2%, a bizonytalanoknál 4% az arány.

Ha a kisebb engedményeket is beleszámoljuk, „valamiféle” csökkenést a megkérdezettek 22 százaléka érzékel. Ezen belül a Fidesz-táboron belül 47, az ellenzékieknél 10, a bizonytalanoknál 17 százalék válaszolt így.

Az élelmiszer-infláció februárban 7,1% volt, szeptemberre 4,7%-ra csökkent, de még így is az éves átlag fölött maradt.

Még a kormánypárti szavazók is nagy drágulást látnak: 21%-os élelmiszerár-emelkedést érzékelnek egy év alatt. A teljes lakosság ennél is magasabb, 24%-os drágulást érez.

Elemzők – köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség – szerint az árrésstop nem hozta a várt eredményt, a lakosság inflációérzete a KSH-nál mért érték fölött maradt. A kormányzati kommunikáció az „irreálisan magas” árrésre hivatkozott, amit „le kell törni”. Szakmai érvelés szerint viszont az árrés nem egyenlő a profittal, abból a cégek a költségeiket fedezik, így akár veszteség is kijöhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.


Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.

A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”

Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.

Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.

„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.

Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.

Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.

Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert

„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.


Link másolása
KÖVESS MINKET: