8 szavazattal elutasította az LMP akkumulátorgyárakról szóló népszavazási kérdését kedden a Nemzeti Választási Bizottság - írja a 444. A párt bejelentette, hogy megtámadják a döntést.
Az LMP által beadott kérdés így szólt:
„Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”
Sasvári Róbert, az NVB elnöke szerint a kezdeményezés a jogszabály-módosítására irányul, mivel megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Elmondta, hogy az önkormányzati törvény a helyi népszavazásra jelenleg is lehetőséget ad, amit akkor kell elrendelni, ha megfelelő helyi választópolgár kezdeményezi.
Sasvári szerint a kérdés burkolt alkotmánymódosítást foglal magában, ami pedig a tiltott tárgykörökbe tartozik. Az Alaptörvény módosításáról ugyanis nem lehet népszavazást tartani.
Az NVB keddi határozata ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, majd a Kúria 90 napon belül dönthet, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a döntést. Ungár Péter, az LMP társelnöke már az ülés után bejelentette, hogy megtámadják az NVB döntését, valamit újabb kérdésekkel készülnek.
A 444 cikkében felidézi, hogy az LMP volt az egyetlen párt, amely sikeresen tudott helyi népszavazást kezdeményezni a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára ellen. A helyi választási bizottság októberben hitelesítette a kérdésüket, azonban mégsem kezdtek aláírásgyűjtésbe, mondván: inkább egy országos népszavazásba állnának bele. Ez azonban most az NVB döntésével úgy tűnik, hogy elbukott.
8 szavazattal elutasította az LMP akkumulátorgyárakról szóló népszavazási kérdését kedden a Nemzeti Választási Bizottság - írja a 444. A párt bejelentette, hogy megtámadják a döntést.
Az LMP által beadott kérdés így szólt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.
A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását. Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”
A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.
Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.
A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gerendai Károly szerint az üzleti életben megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra
A Sziget alapítója a Dellában mesélt arról, hogy a Tisza Párt indulásakor Magyar Péter tőle kért színpadtechnikát. Azt is elárulta, fontolgatja, hogy idén először elmegy a Pride-ra.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Azt is tapasztalja, hogy azok az emberek, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel, most új pozíciót próbálnak felvenni, mozgásba lendültek Magyar Péter megjelenésével.
Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.
A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.huDella podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.
A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kizárt, hogy Ruszin-Szendit „beüthették” az ukránok - mondja a nemzetbiztonsági szakértő
Kiss-Benedek József szerint kizárt, hogy a volt vezérkari főnök ukrán kém lenne. A szakértő szerint ha ez igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonság totális bukása lenne.
Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.
A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.
A vádakat Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő is értékelte az ATV Start című műsorában. Szerinte szakmai szempontból kizárt, hogy egy volt vezérkari főnököt be tudnának szervezni egy külföldi titkosszolgálat számára.
Úgy véli, egy ilyen magas rangú katonai vezető rendkívül sűrű programmal dolgozik, és szigorú biztonsági ellenőrzéseken megy át.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kocsis Máté által megfogalmazott gyanú igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját is megkérdőjelezné. Kérdés lenne, miért nevezték ki Ruszin-Szendit, és miért nem távolították el korábban, ha bármi felmerült volna ellene.
Kiss-Benedek azt is elmondta, hogy Ruszin-Szendi rendszeresen részt vett a NATO katonai bizottságának ülésein, ahol bizalmas információkat tárgyaltak. Ilyen megbeszélésekre szerinte nem hívtak volna meg senkit, akivel szemben bármilyen gyanú létezne.
Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.
A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a politikus letartóztatását, ezt azonban a bíróság elutasította.
„Szeretném jelezni, hogy mind fogva tartásomat, mind polgármesteri jogaim csorbítását törvénytelennek tartom, magamat politikai fogolynak tekintem és most és a jövőben is azért dolgozom, hogy az egyre putyinizálódó rendszer véget érjen”
– írta korábban ügyével kapcsolatban a DK-s politikus a Facebookon.
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!