SZEMPONT

„Egy ideális oktatási rendszerben nincs bukás, mert nincs rá szükség” – végigkísérheti a kudarcélmény a diákokat az iskolán

Azonban a mai oktatási rendszer távol van az ideálistól. Tanítókat, oktatási szakértőket kérdeztünk a sok bukás okáról.

Címlapkép: illusztráció, Pixabay - szmo.hu
2023. július 31.

Mai hír, hogy az első általános iskolát végzett iskolások között minden eddiginél nagyobb arányban voltak évismétlők idén. Az eredmény lesújtó, de az okok korántsem annyira kézenfekvőek, mint ahogy gyorsan megtalálni vélték azokat az első híradásokban.

A Népszava már a hírt közlő cikk címében is a hatéves korban történő (majdnem) kötelező beiskoláztatást jelöli meg okként.

A valóság persze ennél árnyaltabb. Nahalka István oktatáskutatóval, egy Budapest környéki iskolaigazgatóval és két gyakorló alsó tagozatos pedagógussal néztem utána a dolognak.

Mindenekelőtt azonban felhívtam néhány pedagógiai szakszolgálatot, azt az intézményt, ahova a szülőknek adott esetben iskolaérettségi vizsgálatra kell vinni csemetéjüket, például akkor is, ha szeretnék még egy évet marasztani az óvodában. Ott számomra az derült ki, hogy

a munkatársak gyakorlatilag az összes kérelmet támogatták, amit a szülők beadtak.

Felvetésemre, miszerint lehetséges-e, hogy a kevésbé informált, képzett szülők kimaradhatnak ebből a lehetőségből, az egyik munkatárs elmondta, hogy tapasztalatai szerint nincs ilyen probléma, a szülőket az óvodák megfelelően útbaigazítják. Természetesen a mini kutatásom nem tekinthető reprezentatívnak, de talán valamit jelentenek az egybehangzó információk.

Az általam megkérdezett iskolaigazgató (manapság sajnos érthető okból) névtelenül nyilatkozott. Ami kiderült, hogy első osztályban évet ismételni két okból lehet. Az egyik, amikor a gyermek teljesíti a követelményeket, de a szülő úgy ítéli meg, hogy jobb lenne, ha gyermeke mégis évet ismételne. Ilyen ismétlésre egy alkalommal lehetőség van, ezt a Köznevelési Törvény (2011 évi CXC. törvény) 57-es paragrafusa ad lehetőséget.

Más eset, ha a kisdiák nem teljesíti a követelményeket, ekkor is lehetőség van a buktatásra. De ez nem egyértelmű következmény. Ugyanis a szöveges értékelésbe jelenleg négy kategória kerül: kiválóan, jól megfelelt, megfelelt és felzárkóztatásra szorul. A felzárkóztatásra szorul, nem feltétlenül a bukást jelenti. Ekkor ugyanis megbeszélik a szülővel,

„hogy akkor ő kérje azt, maradjon vissza a gyerek. Igazából konkrétan a buktatást 'ki szoktuk játszani', hogy ne nálunk legyen, mert ebből viszont panasz lehet, ha a szülő később meggondolná magát. Ilyenkor esetleg egy jogi hercehurca után elmarasztalhatják az iskolát.”

Arra viszont törekszenek, hogy sem a szülő, sem a diák ne kudarcként élje meg az évismétlést. Az elsős gyerek évismétlés esetén az első évről nem kemény fedeles bizonyítványt kap, csupán egy tanúsítványt, ami igazolja, hogy a gyerek a köznevelési folyamatban részt vett, így az az év előkészítő évnek minősül.

Arra a kérdésemre, hogy mi lehet a kiemelkedően sok évismétlésnek az oka, az igazgatónő a Covidot jelölte meg. Szerinte az, hogy az óvodások hosszú ideig nem járhattak óvodába, egyértelműen meglátszik a gyengébb képességeiken, ami mind szociális téren, de például a téri orientáció alulfejlettségében is tetten érhető. Persze, hogy valóban a Covid áll-e a jelenség mögött, egy-két év múlva meglátjuk, akkor érkezik az iskolákba az első karanténmentes generáció.

„A tanító célja nyilvánvalóan az, hogy akiket elsőben felvesz, azokat negyedikig végigvigye. Felzárkóztassuk, közösségbe illesszük.”

Ezt egy gyakorló pedagógus mondta el nekem, aki két évtizede tanít alsó tagozatban. Arra voltam kíváncsi, milyen tapasztalatai vannak a buktatással kapcsolatban, mikor nem lehet elkerülni azt.

Mesélt nekem egy szorongó kislányról, aki az első osztályban három betűig jutott csak el, hiába próbált differenciáltan, külön neki szóló feladatokat adni.

„Először hezitáltunk, mert a szülő megkérdezett gyógypedagógust és fejlesztőpedagógust. Az egyik azt mondta, hogy mindenképpen ismételjen évet. A másik azt mondta, semmi esetre sem, a közösség miatt. Én mind a kettőt bevállaltam volna. Nagyon együttműködő volt a kislány is, meg a szülő is, de aztán a szülő is belátta azt, hogy már maga a kislány érezte rosszul magát, pontosan amiatt, hogy nem tudott haladni az osztállyal.„

Végül szülők kérésre évet ismételt, jelenleg már negyedikes, jól teljesít, kudarc helyett sikerélmény lett az iskola.

A tanító azt is elmondta, hogy az iskolában nem használják a „bukás” szót,

„Azt mondjuk, hogy hozzánk kerül, és amikor hozzánk kerül valaki, akkor azt mondjuk, hogy nehezen ment neki, most nálunk itt újra átvesszük ezt a tananyagot, és akkor jó lesz neki. Teljesen elfogadják ezt a gyerekek.„

Egy másik tanító azt mondta, szerinte egyértelműen a 6 évesek iskolába kényszerítése az oka a sok bukásnak. Sokkal több olyan gyerek érkezik hozzá is, akik nem kapnak engedélyt arra, hogy egy évvel később kerüljenek be az iskolapadba, és emiatt sok kudarc és frusztráció éri őket. A bukás is okozhat kudarcélményt, de az is, ha végigmegy, de mindig le van maradva. Szerinte másfél évnyi különbség is lehet a gyerekek közt egy osztályon belül, és ez nagyon nehezen kezelhető mindenki számára.

Sok gyerek nyolc (vagy több) éven keresztül hordozza a lemaradástól való félelmet, azt, hogy mindig hátul kullog a többiek mögött, és ha utoléri is őket, a következő évben megint lemaradhat. Alapvető gond a tanító szerint, hogy a magyar iskolarendszer évtizedek óta nincs felkészítve arra, hogy zökkenőmentes legyen az óvodából az iskolába való átmenet. Az alsó tagozatban korábban nem volt osztályzás, a Fidesz visszavezette, de a megkérdezett tanár szerint szükségtelen például a készségtárgyakból (testnevelés, rajz, technika, ének) bármikor is osztályozni, nemcsak alsó tagozaton, hisz lehetetlen objektíven mérni, nem tudásról, hanem képességekről van szó.

Nahalka István oktatáskutató szerint nem az a kérdés, hogy a gyermek iskolaérett-e, hanem az, hogy az iskola gyerekérett-e. Szerinte egy normálisan működő iskolarendszernek az lenne a dolga, hogy a hatéves korra kialakuló, vagy akkor még meglévő különbségeket az intézmények tudják buktatás nélkül kezelni. Mivel erre nem képes, ezért a gyermekeknél szűrnek, ezt nevezik iskolaérettségnek.

Szerinte buktatni csak a legvégső esetben kellene.

Azonban ehhez megfelelő alapok kellenének. Amikor 2006-ban olyan döntés született, hogy megszüntették a buktatást alsó tagozatban, akkor egy szakmailag megalapozott döntés született, aminek azonban nem voltak meg az oktatáspolitikai alapjai, azaz az adott intézmények sem módszerekben, sem szemléletben nem álltak arra készen, hogy a buktatásmentesség az valóban azt is jelentse, hogy a gyermekek megfelelően felzárkóznak az alsó tagozat négy éve alatt.

Jelenleg távol vagyunk ettől. Nahalka szerint ma

„az évismétlés az esetek nagy részében, elsősorban az iskola kudarca, csak ezt az iskola nem hajlandó beismerni, általában mindig kívülre helyezi az okokat. Elsősorban a szülői házban, a családi háttérben találja meg ezt az okot, mert hátrányos helyzetűek, nem foglalkoznak rendesen a gyerekkel, nem nevelik rendesen azt a gyereket, nincs motiválás otthon, rosszak a körülmények, anyuka, apuka állandóan veszekszenek, elváltak, és így tovább, és így tovább. Tehát olyan problémákat hoz fel, amelyeknek nem feltétlenül kellene olyan hatással lenniük a gyerekek tanulására, mint amilyenekkel vannak. Mivel az iskola nem tudja megoldani ezt a problémát, nem készült fel arra, hogy ezeket a társadalmi különbségeket kezelni tudja, azzal magyarázza a kudarcát, hogy külső okok vannak.„

Arra a kérdésemre, hogy milyen lenne az ideális iskola, ahol valóban szükségtelen lenne az évismétlés, az oktatáskutató azt válaszolta, hogy annak differenciált, a személyre szabott, minden gyerek számára optimális fejlesztést iskolának kellene lennie. Ennek ismerik a „technológiáját”, módszereit, csak nehéz megoldani, elsősorban szemléletbeli okok miatt.

„Nehéz egy hagyományos pedagógiai gondolkodásmódból kibillenteni az egész rendszert, nemcsak a pedagógusokat egyenként, hanem az egész rendszert nehéz ebből kibillenteni és valami újat megtanulni. Lassú folyamat lesz, ez máshol is lassú volt, szóval még a finneknél is, akikre annyit szoktunk hivatkozni, hogy náluk sem egyik napról a másikra következett be.”

Azonban van remény, egyre inkább léteznek elsősorban alulról jövő kezdeményezések, melyek már ilyen szemlélettel igyekeznek oktatni-nevelni, de mindezt erős ellenszélben kénytelenek tenni, mivel

„2010-ben, valljuk be, az oktatáspolitika egy határozott 180 fokos fordulatot vett, és elkezdett a múltba visszalépkedni, tehát onnan nem várható semmi ilyen.”

Viszont az iskolákban már megvannak azok a pedagógusok, kevesen még, persze, akik tudják, mit kellene csinálni, és amennyire a körülmények engedik, gyakorolják is ezeket a módszereket.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Külföldi szolgálatból hazatérve egy katona késelte halálra a volt barátnőjét Kaposváron

Nem tudta elviselni a szakítást, ezért kést rántott. A 25 éves lányt saját otthonában érte a halálos támadás. A dulakodásban egy másik ember is megsérült, a férfit pedig bilincsben vitték el a helyszínről.

KÉK HÍREK

Halálos rendőri üldözés Budapesten: egy 18 éves fiú meghalt, amikor villanyoszlopnak csapódott egy menekülő autó

A Kodály köröndnél kezdődött az ámokfutás, ami az M3-as kivezetőjén ért tragikus véget. A kocsiban öten ültek, egyikük állapota válságos, az orvosok az életéért küzdenek.

KULT

Alföldi Róbert visszatért az Átriumba, hogy beolvasson a rezsimnek, amely elűzte onnan – megnéztük A színházcsinálót

Pelsőczy Réka rendezésében nincs egyetlen unalmas perc, és közben el kell gondolkoznunk azon, miért vált ilyen otthonossá számunkra ez a bántalmazó ország.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e

Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 16.

A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meztelen fotókkal zsarolt egy 12 éves magyar lányt egy szlovákiai férfi

A nyomozás Magyarországon indult, majd a szlovák hatóságok vették át az ügyet. A 21 éves férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van.

KÉK HÍREK

„Érthetetlen, hogy miért kellett bántani ezt a szép fiatal lányt…” – Késsel gyilkolhatta meg a 23 éves kaposvári nőt volt barátja

A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, emberölés miatt nyomoznak. A férfit nem sokkal az eset után elfogták és bilincsben elvitték a helyszínről.

KÉK HÍREK

Fordulat az isztambuli tragédiában: kiürítették és lezárták a hotelt, ahol a család megszállt

A hatóságok azután intézkedtek, hogy az anya és két gyereke halála után két másik turista is mérgezéses tüneteket produkált. Már nyolc embert, köztük egy rovarirtó cég munkatársait is őrizetbe vették.

SZEMPONT

Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban

A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

F. O. - szmo.hu
2025. november 14.

Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrök elől menekülve ütközött villanyoszlopnak egy autós az M3-as kivezető szakaszán, azonnal meghalt

A fiatal férfivel szemben a VI. kerületben, a Kodály köröndnél akartak intézkedni a rendőrök, ám ő megállás nélkül továbbhajtott. Az autósüldözést azonban nem élte túl.

KÉK HÍREK

Videó: sorban álltak a kristályért a vevők a díler pesterzsébeti otthona előtt

Egymásnak adták a kilincset a vásárlók, akiknek a kereskedő az alsónadrágjából vette elő a drogot. Miután lekapcsolták, nővére vette át az üzletet, de két nap múlva őt is elkapták a rendőrök.

KULT

Miller Dávid hatalmasat mentett, és megmutatta keményebb oldalát is – megnéztük az X-Faktor második élő adását

A műsorvezetőnek korrigálnia kellett Pápai Joci bakiját, de nem csak ezzel bizonyította, hogy jó műsorvezető. A második élő show-ban minden versenyző jól teljesített, de nem feltétlenül azok estek ki, akiknek kellett volna.

SZEMPONT

A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni

A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.

Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Száz felülést kellett csinálnia, mert késett az iskolából, belehalt a büntetésbe a 12 éves indiai diáklány

A lány napokig kórházban volt a történtek után, de az orvosok már nem tudták megmenteni. A rendőrség vizsgálja a tanárnő felelősségét a tragikus halálesetben.

KÖZÖSSÉG

Tűzoltó apa és mentős fia először mentett életet együtt Pécsen - egy fuldokló nénin segítettek közösen

Farkas Roland őrnagy már 31 éve ment életeket, fia viszont alig egy hónapja mentőzik. Egy idős, fuldokló hölgy hozta össze őket az első közös bevetésen.

KÉK HÍREK

Egy 15 éves lány halt bele a vonatszörfözésbe Ausztriában

A száguldó szerelvények felett 15 ezer voltos feszültség van a felsővezetékben. Ehhez elég csak közel kerülni, egyetlen rossz mozdulat is halálos áramütést okozhat.

SZEMPONT

Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!

A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.

Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 14.

Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)