TUDOMÁNY
A Rovatból

Elmagyarázta az Akadémia, mi volt a korszakalkotó Karikó Katalin munkásságában

„Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később” – összegezte az MTA a közleményben.


Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében - hangsúlyozták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében annak kapcsán, hogy a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, amely a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni - idézték fel a közleményben.

"Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír"

- magyarázták.

Mint írták, a fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjanak egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében "gyógyszergyárként" használva saját testünket.

Karikó Katalin ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa. Kellett egy-egy befutott kutató, hogy valamilyen konkrét projekt kapcsán támogassa, ahol esély mutatkozott az mRNS-technológia alkalmazására - idézték fel, példaként említve, amikor a Pennsylvaniai Egyetem klinikáján stroke-os betegek terápiájában próbálták alkalmazni módszerét. Az alapötlet az volt, hogy a stroke után leromlott vérellátású agyterületen érdemes lenne tágítani az ereket. Erre a szervezet a nitrogén-monoxid nevű vegyületet használja, azonban ez a molekula annyira gyorsan átalakul a vérben, hogy injekcióval esély sincs a megfelelő helyre juttatni.

A gondolat az volt, hogy az mRNS segítségével olyan fehérjék "tervrajzát" juttatják be a sejtekbe, melyek maguk termelik a nitrogén-monoxidot, így megkerülik ezt az időproblémát

- írták.

"Az elgondolás, hogy ilyen mRNS-tervrajzokat vigyünk be a sejtekbe briliáns, azonban van vele két probléma. Egyrészt a vírusok jelentős része is pontosan ugyanezt akarja, tehát RNS-molekula formájában bevinni sejtjeinkbe a saját tervrajzát. Másrészt, ha a sejteken kívül bárhol szabad RNS-darabok jelennek meg, az egészen biztosan rosszat jelent, eredeti példánkkal élve: felrobbant a könyvtár épülete és a szél viszi az utcán a tervrajzok lapjait. Vagyis, elpusztult egy saját sejtünk vagy egy betolakodó idegen sejt, és ennek a belseje áramlott ki" - mutatták be a jelenséget.

A "csupasz" RNS-molekulák tehát szervezetünk számára rosszat jelentenek, így beindítják az immunrendszer gépezetét, amely miatt immunreakció, gyulladás és az RNS-darabok gyors megsemmisülése következik be.

"A titok nyitja, és a megoldás kulcsa az, hogy sejtjeinkben, legalábbis a sejtmagon kívül nem egészen 'csupaszok' a különféle RNS-molekulák, vagy legalábbis némi 'testfestéssel' élnek" -

- jegyezték meg.

Karikó Katalin, Drew Weissman és kutatótársaik áttörést jelentő, 2005-ös cikkét a Nature című folyóirat nem tartotta elég jelentősnek a publikálásra, így az Immunity című szakfolyóiratban jelent meg.

A cikkben a kutatók sejtjeink egyik alapvető barát-ellenség felismerő rendszerét vázolják fel. Ennek lényege, hogy amikor az mRNS-molekula DNS-kódról készült első kópiája (tehát a tervrajz lapja) elkészül a setjmagban, a négyféle nukleotid alkotja. Mire azonban a riboszómához jut, ezek az építőkockák sok esetben módosításokon mennek keresztül, például az uridinből itt-ott egy kicsit más szerkezetű pszeudouridin lesz. Az olyan hosszabb életű RNS-típusokban, mint a fehérjéket felépítő aminosavakat hordozó tRNS vagy a riboszómákat alkotó rRNS különösen sok ilyen módosulás van.

Ez vezette a kutatókat a felismeréshez, hogy ezek az apró változások éppen arra jók, hogy egyfajta "testfestéssel" lássák el az RNS-molekulákat, és így a sejtek (főként egyes immunsejtek) erre kihegyezett receptorai ne kezdjenek el vad vészjelzéseket küldeni, ha találkoznak egy ilyennel.

"Az is látszik, hogy jóval több ilyen módosulás található az emlősök sejtjeinek RNS-molekuláiban, mint a baktériumoknál, sőt, még arra utaló jeleket is lehet találni, hogy egyes RNS-vírusok e módosításokat mímelve próbálják kijátszani ezt a barát-ellenség felismerő rendszert"

- jegyezték meg.

"Ha pedig már kiismertük saját sejtjeink RNS-molekuláinak 'testfestését', ezt a tudást használni is lehet arra, hogy saját üzenetünket barátként 'kifestve' becsempésszük a sejtekbe. Így születtek meg az mRNS-vakcinák, ezt az ötletet használta a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga a COVID-világjárványban" - foglalták össze.

"Egy jóval a korának technikai felkészültségét megelőző alapkutatási felvetés ért révbe a 2005-ben megjelent Immunity-cikkel, és ez adta a koronavírus-járvány elleni talán leghatékonyabb fegyvert másfél évtizeddel később"

- összegezték a közleményben, hozzátéve, hogy ha már megvan az a módszer, ahogy genetikai üzeneteket tudunk küldeni sejtjeinknek, már csak újabb, a sejtek működését mélységében feltáró alapkutatásokra van szükség ahhoz, hogy a legváltozatosabb módokon használjuk szervezetünk biokémiai mechanizmusait saját gyógyításunkra.

Karikó Katalin kimutatta, hogy az mRNS immunogén hatását az uridin okozza, aminek helyettesítése természetes nukleozidokkal, elsősorban pszeudouridinnel, megakadályozza a gyulladást és az immunreakciót. Úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség (például a rák) kezelésében és megelőzésében - méltatták a díjazott életművét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Drámai a helyzet a NASA-nál: leállt a műhold, miközben a Naprendszerből távozó 3I/ATLAS-t követte
A NASA TESS műholdja épp egy történelmi küldetést teljesített, amikor váratlanul elnémult. A 3I/ATLAS távozik, de vajon a hiba miatt a legfontosabb titkait is magával viszi?


Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.

A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.

Január 15-én azonban a műhold „safe mode” üzemmódba kapcsolt egy napelemtábla-probléma miatt, és csak 18-án tudta folytatni a munkát.

Az adatokból Daniel Muthukrishna, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója egy 28 órás videót állított össze. „A felvétel látványosan mutatja be az üstökös útját a csillagok között, még az adatkimaradást is beleértve, ami a technikai hiba miatt következett be” – nyilatkozta a tudós.

A kutatók most azt remélik, hogy a felvételek elemzésével megfejthetik az üstökös forgásának titkát. „Ezekből a fényességváltozásokból tudjuk megbecsülni, milyen hevesen bocsátja ki a port és a gázt, és ami a legfontosabb: milyen gyorsan forog a magja” – magyarázta Muthukrishna. Az üstökös körülbelül 11,5-es magnitúdójú fényességgel ragyog, ami azt jelenti, hogy bár szabad szemmel láthatatlan, egy komolyabb amatőr távcsővel már megfigyelhető.

Bár a TESS fő feladata távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése, széles látómezeje és folyamatos megfigyelései tökéletessé teszik üstökösök és kisbolygók követésére is – írta a Space.com.

A képességeit bizonyítja, hogy a műhold már 2025 májusában rögzítette a 3I/ATLAS-t, két hónappal azelőtt, hogy a csillagászok hivatalosan felfedezték volna.

A 3I/ATLAS üstököst 2025 júliusában azonosította az ATLAS program. Pályája hiperbolikus, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van nálunk, és többé nem tér vissza. Októberben járt a legközelebb a Naphoz, de a Földre nem jelentett veszélyt.

A különleges égi vándor akkora érdeklődést váltott ki, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség több szondája, köztük a Hubble, a JUICE és a Mars Express is ráfordult, sőt, még a kínai Tianwen–1 Mars-szonda is készített róla felvételeket. A korábbi földi megfigyelések alapján a tudósok egy körülbelül 15 és fél órás forgási periódusra gyanakodnak, amit a TESS adatai most megerősíthetnek vagy pontosíthatnak.

A januári megfigyelések adatai már nyilvánosak, így bárki hozzáférhet a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázisában. A kutatók most ezekben az adatokban keresik azokat az ismétlődő fényességmintákat, amelyek végleg felfedhetik a csillagközi vándor titkait.

Avi Loeb szerint a 3I/ATLAS valószínűleg csak egy csillagközi üstökös, de azt határozottan rossz ötletnek tartja, hogy ezt előre, vita nélkül eldöntsük. A Harvard csillagásza évek óta ugyanazt mondja:

ha egy objektum pályája, fényessége, mérete vagy viselkedése akár csak kicsit is kilóg a megszokott mintázatokból, akkor nem tudomány, hanem öncenzúra az, ha bizonyos magyarázatokat tabusítunk.

Loeb szerint a 3I/ATLAS esetében több ilyen furcsaság is van – statisztikai ritkaság, nehezen értelmezhető aktivitás, bizonytalan nem-gravitációs hatások –, amelyek önmagukban nem bizonyítanak semmit, együtt viszont indokolják, hogy az idegen technológia lehetőségét se söpörjük le az asztalról. Közben

a hangsúly nála nem a szenzáción, hanem az adatokon van: több megfigyelést, jobb felbontást, több hullámhosszt akar.

Legutóbb pedig már nem is ufózott: azt vetette fel, hogy ha az üstökös pora mikrobákat hordoz, akkor a 3I/ATLAS akár az intersztelláris panspermia első valódi tesztje is lehet. Tudományos jackpot, nem sci-fi – feltéve, hogy megnézzük.

Via Space


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Világtörténelmi műtét: először végeztek arcátültetést élő donorról
A barcelonai Vall d’Hebron Kórház orvosai hajtottak végre részleges arcátültetést egy középkorú nőn. A beavatkozás után a nő újra tud enni, beszélni és lélegezni.
Marton Máté - szmo.hu
2026. február 03.



Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.

A transzplantációs központ közlése szerint az a különleges helyzet, hogy a donor még életében döntött szervei – köztük az arca – felajánlásáról, rendkívül alapos előkészítést tett lehetővé.

Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.

„Nemcsak egyszerűen behelyezni kell a lágy szöveteket, hanem gondoskodni kell a működésükről és érzékelőképességükről is, különben csak egy maszk lenne az új arc” 

– mondta Joan-Pere Barret, a kórház plasztikai sebészeti és égési osztályának vezetője.

A sajtótájékoztatón maga a páciens, Carme is részt vett.

A nő egy rovarcsípést követő fertőzés miatt kapott vérmérgezést, ami súlyos szövetelhalást okozott az arcán, a szájában és a nyelvében.

A szervfelajánlás a spanyol jogszabályoknak megfelelően, teljesen anonim módon történt: a donor és a recipiens nem ismerték egymást, a donor személyazonosságát pedig nem hozzák nyilvánosságra. A transzplantáció feltétele volt a vércsoport, a nem és az arc fizikai jellemzőinek egyezése. A beavatkozásra azért kerülhetett sor, mert Spanyolországban 2021 óta legális a törvényileg szabályozott, orvosilag segített halál.

Spanyolországban ez volt a hatodik arcátültetés 2010 óta, ezek közül hármat a Vall d’Hebron kórházban végeztek. Világszerte eddig összesen 54 ilyen beavatkozás történt. A dél-európai ország több mint harminc éve világelső a szervátültetések területén: 2025-ben az ottani egészségügyi intézményekben több mint hatezer transzplantációs műtétet hajtottak végre.

A műtétről ebben a videóban számolt be maga az arcátültetésen átesett beteg és az orvosai:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
„Elállt a szavam” – videóra vette egy youtuber, mi kel életre pár hét alatt egy üvegnyi szennyvízben
A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe. Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát.
DKA - szmo.hu
2026. február 05.



Gondoltál már arra, mi rejtőzik a lábad alatt, a csatornák mélyén? Egy külföldi tartalomgyártó, Nestor, nemcsak elgondolkodott ezen, hanem fogott egy üveggel a zavaros léből, és hetekre magára hagyta. Az eredmény még őt magát is sokkolta.

A HabitatForge néven alkotó férfi szenvedélye, hogy saját mini-ökoszisztémákat, vagyis terráriumokat hozzon létre, és a gyakran megdöbbentő eredményeket megosztja a YouTube-on. Korábban már bemutatta, mi történik, ha földet és vizet hat hónapra bezárnak egy üvegbe, de a legújabb kísérlete minden képzeletet felülmúlt.

„Még az én szavam is elállt a látványtól, pedig már sok mindent láttam”

– mesélte videójában Nestor, miután meglátta, mivé alakult a szennyvízminta.

A kísérlethez egy városi lefolyóból gyűjtött szennyvizet, homokot és növényi törmeléket, majd az egészet bezárta egy üvegbe.

Pár hét leforgása alatt a zavaros keverék valóságos „apró, élő akváriummá” változott. Az üvegben hamarosan nyüzsögni kezdett az élet: megjelentek benne tömzsi hólyagcsigák, planáriák, csővájóférgek és más, a szélsőséges körülményeket is jól tűrő mikro-gerinctelenek.

Az algák és a növények oxigént termeltek, az apró ragadozók pedig fenntartották a rendszer kényes egyensúlyát, bizonyítva, milyen elképesztően ellenálló a természet.

Bármennyire is lenyűgöző a látvány, a szakértők óva intenek mindenkit a kísérlet utánzásától, a szennyvíz megivása pedig egyenesen életveszélyes. Súlyos betegségeket, például E. coli-fertőzést, szalmonellát vagy Hepatitis A-t okozhat.

Nestor, aki a YouTube-on több százezres követőtáborral rendelkezik, videóiban gyakran hangsúlyozza a tudományos megközelítést. Kísérleteit részletesen dokumentálja, mikroszkópos felvételekkel mutatja be a parányi élőlényeket, amelyek a laikus szem számára láthatatlanok maradnának. A szennyvizes üveg az egyik legismertebb projektje lett, amely bejárta a világsajtót, rávilágítva, hogy a természet még a legváratlanabb helyeken is utat tör magának.

A kísérletet bemutató videó:

via LADBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
„A következmények jelentősek és azonnaliak” – riadót fújtak a tudósok, miután rájöttek, mi köti össze a depressziót és a csontritkulást
Neurológusok áttörést értek el, ami megváltoztathatja két gyakori betegség kezelését. Egy közvetlen biológiai „autópályát” azonosítottak az agy és a csontok között, ami milliók életére lehet hatással.


A depresszió nemcsak a lelket, de a csontokat is megviseli – és a dolog oda-vissza működik: a csontok is üzeneteket küldenek az agynak. Egy új, neurológusok által jegyzett áttekintő tanulmány szerint a korábban csak elméletinek tartott „csont–agy tengely” valójában egy „legitim élettani hálózatot képvisel”.

Ez a kétirányú kommunikációs csatorna kulcsfontosságú lehet a depresszió és a csontritkulás együttes kezelésében, különösen az idősebb korosztálynál.

Mindkét betegség rendkívül gyakori, és a kutatások régóta mutatják, hogy gyakran kéz a kézben járnak. A depressziós betegeknél gyakori a csökkent csontsűrűség, míg a csontritkulásban szenvedők körében magasabb a depresszió aránya. A friss, a Biomolecules szaklapban januárban publikált kutatás szerint

a kapcsolat nem véletlen, hanem valós molekuláris és sejtszintű összeköttetéseken alapul,

a ScienceAlert cikke szerint. „A klinikai következmények jelentősek és azonnaliak” – hangsúlyozzák a szerzők, Pengpeng Li, Yangyang Gao és Xudong Zhao.

A csontjaink nem csupán élettelen tartóoszlopok, hanem hormontermelő szervek, amelyek távoli szervekre, így az agyra is hatással vannak. Az osteocalcin nevű, csontok által termelt hormon például átjut a vér-agy gáton, és befolyásolja a kognitív funkciókat. Akut depressziós betegek vérében magasabb a szintje, ami a kezelés hatására csökken. Egy másik csont-eredetű fehérje, az osteopontin gyulladáscsökkentő hatású az agyban, és bizonyos génvariánsai hajlamosíthatnak a depresszió kialakulására.

Az utca másik iránya is forgalmas: a depresszió is hat a csontok egészségére.

A betegséggel gyakran együtt járó krónikus stressz olyan agyi hormonok, mint a kortizol termelődését fokozza, ami gyulladásos folyamatokkal karöltve csontvesztéshez vezethet.

A két állapot súlyossága tehát a csont-agy tengelyen keresztül egymást erősítheti.

A kapcsolatot más nagyszabású vizsgálatok is alátámasztják. Egy több mint 9700 főt vizsgáló amerikai felmérés már korábban kimutatta, hogy

a depresszió alacsonyabb csontsűrűséggel és gyakoribb törésekkel jár együtt.

Állatkísérletekben pedig bizonyították, hogy a krónikus stressz egerekben csontvesztést okoz, amit az antidepresszáns kezelés képes volt megelőzni.

A kutatók szerint a tengely további feltárása új kezelési lehetőségeket nyithat meg, például személyre szabott edzésprogramokat, neuromodulációt vagy olyan gyógyszereket, amelyek a csontok által küldött jeleket célozzák.

Egy tavalyi áttekintés már rámutatott, hogy a testmozgás képes aktiválni a csont-agy tengelyt, ami enyhítheti a hangulatzavarokat és a csontritkulást is.

„A jövőbeli vizsgálatoknak szigorú klinikai tesztekkel kell igazolniuk a tengelyre irányuló beavatkozásokat, de a jelenlegi tudás már most is támogatja ezen elméleti keret beépítését a betegkezelési stratégiákba” – írják a kínai kutatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk