A Föld állapotáról szóló globális ENSZ-jelentés minden idők legátfogóbb elemzése bolygónk egészségéről. Ebből kiderül, hogy a tengeralatti korallzátonyoktól az esőerdőkön át az egyre nagyobb területek elsivatagosodásáig, a természet az elmúlt 10 millió év átlagának többszázszoros gyorsaságával pusztul – idézi a Guardian.

A vadon élő emlősök biomasszája 82%-kal csökkent, a természetes ökorendszerek élőhelyüknek legalább a felét elveszítették, és egymillió élőlény-fajt fenyeget a kihalás – nagy mértékben emberi cselekedetek eredményeképpen – hangsúlyozza a tanulmány, amelynek adatait három év alatt gyűjtötte össze több mint 450 tudós és diplomata.

Öt kétéltűfajtából kettő kihalóban van, mint ahogyan a zátonyalkotó korallok egyharmada, és más tengeri élőlények közel egyharmada. A rovarok helyzete, amely kulcsfontosságú a növények beporzása szempontjából, kevésbé egyértelmű, de a mérsékelt becslések szerint is legalább minden tizedik veszélyeztetett, sőt vannak olyan régiók, ahol már ki is haltak. Mindez megdöbbentő gazdasági szempontból nézve is. A beporzások hiánya miatt kb. 577 milliárd dollár (kb. 168 ezer milliárd forint) értékű gabonatermés került veszélybe, A megművelt földek minőségének romlása pedig globálisan 23%-kal csökkentette a termelékenységet.

Mindennek az emberiségre gyakorolt hatása, beleértve az ivóvízhiányt és a éghajlat instabilitását, máris baljós jövőt sejtet, és ez csak rosszabb lesz, ha nem szánjuk rá magunkat a helyzet drasztikus orvoslására – áll a jelentésben.

„Azoknak az ökorendszereknek az egészségi állapota, amelytől más fajokkal együtt függünk, gyorsabban pusztul, mint valaha. Világszerte tönkretesszük a gazdaság alapjait, a megélhetésünket, élelmiszer-biztonságunkat, életminőségünket. Elvesztegettük az időnket. Most cselekednünk kell” – jelentette ki Robert Watson, a tanulmányt készítő Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) elnöke.

A szokatlanul kemény hangú ENSZ-jelentést, amelyet az IPBES április 29 – május 4 között Párizsban tartott plenáris ülésén hagytak jóvá, még a tagállamoknak konszenzus alapján el kell fogadniuk. Több száz tudós mintegy 15 ezer tanulmányt és jelentést gyűjtött össze a változások frontvonalában élő őslakos közösségekről. A 2005-ös ökorendszer-jelentésből indultak ki, de annál sokkal messzebbre mentek: nem csupán a Földön élő fajok leltárát készítették el, hanem megvizsgálták a biosokféleség, a klíma és az emberi jólét interakcióinak összefüggéseit is.

A platform résztvevői az elmúlt egy hétben kidolgoztak egy menetrendet, amelyben „transzformatív változtatásokra” szólítják fel az országok vezetőit a kormányzás minden terén, köztük a kereskedelmi törvények felülvizsgálatára, erdőkbe és más zöld infrastruktúrákba való nagyarányú beruházásokra. Egyúttal változásokat várnak el az egyének magatartásában is, többek között a hús- és a különböző anyagi javak fogyasztásának csökkentésével.

Az iskolai sztrájkok, a Kihalás elleni lázadás (Extinction Rebellion), a brit parlament klíma-szükségállapot deklarációja, valamint az amerikai és spanyol „Zöld New Deal”-viták nyomán, a szerzők remélik, hogy a biosokféleségről született 1800 oldalas jelentés globális rivaldafénybe helyezi a természeti válságot, ahogyan a felmelegedés letörésének témája napirendre került a politikában az ENSZ klímaváltozásról szóló kormányközi platformjának tavaly, „1,5 C fok” című jelentését követően.

David Obura, a jelentés egyik vezető szerzője szerint igyekeztek felnyitni az emberek szemét a bajokra, de egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy nincsen túl későn, ha nagy erőfeszítéseket teszünk magatartásunk megváltoztatására. „Ez alapvető az emberiség számára. Nemcsak az eltűnő szép fajokról beszélünk, hanem arról a rendszerről, amely fenntartja az életünket” – mondta Obura.