News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Csapatokat vezényel a NATO Ukrajna közelébe, Oroszország a „fenyegetettség növekedéséről” beszél

A feszültség fokozódik. Hamarosan újra tárgyalhat egymással Joe Biden és Vlagyimir Putyin

Link másolása

hirdetés

A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.

Miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is - mondta a főtitkár. „Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.

Az elmúlt napokban számos tagország jelentette be, hogy hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez.

- tette hozzá.

Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába, a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO haditengerészeti erőinek támogatására, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat vezényeljen Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet irányít Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén - közölte Stoltenberg.

„Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket”

– fogalmazott.

hirdetés

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti. „A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül” – tette hozzá Stoltenberg.

A bejelentésre késlekedés nélkü reagált Oroszország is. „A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak

„Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő. „Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá.

„A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög.

A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság”

– mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.

„A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná partnerét a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” - tette hozzá a miniszterhelyettes.

Peszkov kérdésre válaszolva "nagyon magasnak" és "a korábbinál magasabbnak" nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna "provokációt" követhet el a Donyec-medencében.

Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásbeli válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Ugyanakkor kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.

Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország "agresszív környezetben" él, és a NATO-országok részéről "barátságtalan" kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy „nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.

"Fake newsnak" és "provokációnak" nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene.

Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Vége a benzinturizmusnak: Csak magyar rendszámmal lehet tankolni péntektől Magyarországon kedvezményes áron
Gulyás Gergely szerint az intézkedésre azért van szükség, mert „az Európai Unióban ma Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni, ezért komoly visszaélések vannak”.

Link másolása

hirdetés

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón beszélt a kormány legújabb döntéseiről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a benzinárstoppal kapcsolatban is döntést hoztak

Mivel "az Európai Unióban ma Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni, ezért komoly visszaélések vannak", a kormány úgy döntött:

péntektől csak a magyar rendszámú autóknak lesz lehetősége arra, hogy Magyarországon tankoljanak kedvezményes áron.

Gulyás Gergely azt is hozzátette: a döntésre azért is szükség van, mert nagy a benzinturizmus, ami az ellátást is veszélyeztetheti.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Durva különadók jönnek: újra bevezetik a reklámadót is, itt vannak a részletek
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfón ismertette, mely szektorokat pontosan miért és hogyan érinti a különadó.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre a nagy cégek extraprofitjából. A kormányfő elmondta, kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy "extraprofitjuk" nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A kormány döntésének részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter adott tájékoztatást a csütörtöki Kormányinfón.

A miniszter közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

Nagy a hvg.hu kérdésére válaszolva azt is elmondta:

• a légitársaságoknál utasonként 10-15 euró lesz a plusz adó,

hirdetés

• a bankrendszernél nettó kamateredmény alapján vetik ki,

• a biztosítóknál nettó díj alapú lesz,

• az energiaszektorban bányajáradékot emelnek,

• a Robin Hood-adó alá bekerülnek bioetanol-gyártók,

• a telekommunikációban a forgalomra vetnek ki új adókat,

• a kiskereskedelemben a mostani adót emelik meg, a 100 milliárd forint fölötti bevételűeknél 2,7-ről 4,1 százalékosra emelik az adót, a 30 és 100 milliárd forint közötti bevételűeknél 0,4-ről 1 százalékosra

• a gyógyszerforgalmazóknál pedig a tb-támogatás aránya lesz az adó alapja, ezt 20-ről körülbelül 24 százalékra fogják emelni.

Azt is felsorolta, miért ezeket a szektorokat érinti a különadó. A miniszter szerint szerint a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert "extraprofitra", ennek az összege több mint 12 milliárd forint. A biztosítóknál azért van extraprofit, mert a Covid-időszakban növekedtek a biztosítói díjbevételek, az energiaszektorban pedig azért, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot.

Azt is hozzátette: a kiskereskedelmi szektor éves forgalma 16 százalékkal bővült, így szintén extra profitra tesz szert a szektor, ahogy a telekommunikációs szektor is, hiszen Nagy szerint a Covid alatt többen maradtak otthon, többet interneteztek és telefonáltak az emberek.

A légitársaságok esetében pedig az utazások elhalasztása miatt újra megnő az utasforgalom, ezért termelődik extraprofit, a gyógyszerforgalmazóknál pedig azért, mert megemelkedett a gyógyszer-értékesítés.

Nagy azt is bejelentette:

2023. január 1-től ismét bevezetik majd a reklámadót, amelytől a kormány 15 milliárd bevételt remél.

A miniszter tájékoztatása végén azt is kihangsúlyozta: nem veszik el a profitot, csak az extraprofitot, ezért nem gondolják, hogy a különadót áthárítanák a fogyasztókra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Kormányinfó: „800 milliárdot akar beszedni a kormány különadókból”
Részletek a veszélyhelyzet idejére kihirdetett rendelkezésekről, 4,5 százalékos hiánnyal és 5,2 százalékos inflációval számolnak.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán kihirdette a háborús veszélyhelyzet életbe lépését, aminek első napján, szerdán a részleteit is közölte.

Ennek értelmében többek között létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, és kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az a cél, hogy hogy a háborús helyzetben is megvédjék az ország gazdaságát. Meg szeretnék védeni az eddigi eredményeket, például a rezsicsökkentést, ami egyre nehezebb, mert Európában már többszörösére nőttek az energiaárak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tartható a 4,5 százalékos hiánycél, a jövő évi költségvetést pedig a kormány ma átadja a költségvetési tanácsnak.

hirdetés
Emellett 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak.

A benzinturizmus megakadályozása érdekében péntektől csak magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

A kormányinfón ezek után szót kapott Nagy Márton az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. Ő arról beszélt, hogy újabb világgazdasági válság fenyeget, növekvő recesszióval és inflációval számolnak. A növekvő bevételeket extrprofit-különadókból fogják finanszírozni – tette hozzá. Nagy szerint csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat. A cél, hogy idén 4,9 százalékos, jövőre 3,5 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány.

Ezután rátért azokra a szektorokra, ahol különadókat fog kivetni a kormány az extraprofitra – ez utóbbi kifejezést Nagy Márton többször is kihangsúlyozta.

A bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

Az összes extraprofit-bevétel így a kormány tervei szerint meghaladja majd a 800 milliárd forintot éves szinten.

Nagy Márton kihangsúlyozta, hogy nem a profitot veszik el, hanem a különböző ágazatokban jelen lévő extraprofitot vonják el. Éppen emiatt a miniszter nem számol azzal, hogy a ágazatok a fogyasztókra terhelnék a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter meg is magyarázta a különböző szektorok különadóit. A bankoknál azért jelentkezett plusz, mert növekedett az infláció, ezzel együtt pedig a kamatok. A biztosítóknál nőttek a Covid alatt a díjbevételek. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel.

A telekommunikációs cégek főleg abból tettek szert plusz bevételre, hogy az emberek a koronavírus-járvány idején többet telefonáltak és interneteztek. A kiskereskedelem éves forgalma 16 százalékkal nőtt, a kormány szerint nekik innen jött be plusz profit. A légitársaságoknál számításaik szerint megnő az utazások száma az elhalasztott utak miatt. A gyógyszeriparban a kormány szerint érthető módon a Covid miatt nőtt meg az értékesítés.

A szót visszavéve Gulyás Gergely elmondta, hogy a háborús veszélyhelyzet bevezetése ellenére nem tartják indokoltnak a határvédelem szigorítását, mert eddig is fokozott volt a készültség.

Arról is beszélt, hogy kollégája, Nagy Márton járt a Bankszövetségnél és az energiaszektor képviselőinél is. Számításaik szerint a felsorolt intézkedések elegendőek lesznek a költségvetés számainak tartásához.

Gulyás újból elismételte azt is, hogy Magyarország álláspontja nem változott az olajembargóval kapcsolatban: bár szolidárisak vagyunk Ukrajnával, olyan szankciót nem támogatunk, amik „jobban fájnak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsorolt különadókat már idén beszedik. Kivéve a reklámadót, az csak jövő év elején lép életbe.

A kata adónemet a kormány mindenképpen szeretné megváltoztatni, hogy visszaszoruljon arra a területre, ahova eredetileg szánták, azaz a valódi kisvállalkozásokhoz. A kata megszüntetéséről vagy átalakításáról korábban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszélt.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta:

a háborús veszélyhelyzetben véget ér a rendvédelmi dolgozók és az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

A minisztert arról is kérdezték, mit szól Eduard Heger szlovák miniszterelnök minapi szavaihoz, miszerint, ha Oroszország „túljutna” Ukrajnán, Szlovákia lehet a következő célpontja. Gulyás azt mondta: Magyarország álláspontja szerint minimális az esély arra, hogy Oroszország NATO-tagállamot támadna.

Gulyás a világban terjedő majomhimlő járványról is beszélt újságírói kérdésre. Mint mondta, ennek a járványnak a nyomonkövetéséért és esetleges kezeléséért is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felel. Ugyanakkor mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy Magyarországon még nem jeleztek gyanús eseteket, és a vírusnak amúgy is enyhék a tünetei.

A gazdaságfejlesztési miniszter az extraprofitot sújtó különadók mellett másik 100 milliárd forintról is beszélt, ami elmondása szerint „sok tételből” fog összejönni. Többek között

emelik a szeszesitalok és dohánytermékek jövedéki adóját, emelni fogják a népegészségügyi adót, és változni fog a céges autók adózása.

A részletekről Nagy Márton egyelőre nem beszélt.

A pedagógusok bérrendezési követeléseiről szólva Gulyás azt mondta: „A választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fogunk eljárni”. Hozzátette, hogy a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de arról is beszélt, hogy a kampány alatt a szakszervezetek fellépése „pártpolitikai színezetet kapott”.

Gulyás Gergely szerint legkorábban néhány hónap múlva lehet olyan helyzetben a kormány, hogy megvizsgálják azt, mit tudnak ígérni a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban. Arra azonban határozott nemmel válaszolt, hogy tervez-e a kormány áfacsökkentést a közeljövőben.

A minisztert kérdezték a Sajóba Szlovákia felől hónapok óta ömlő szennyről is, ami miatt szakemberek és a környéken dolgozók szerint lényegében teljesen kihalt a folyó élővilága.

Gulyás úgy fogalmazott, a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie a szlovákkal szemben, hogy ezt a 90 napja történő szennyezést megszüntessék.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Bezuhant a tőzsde is: óriási mínuszban a Mol és az OTP is már a Kormányinfó előtt
A forint után a tőzsde is reagált a különadók bevezetéséről szóló kormánydöntésre. Több, mint 650 milliárd forint menekült el a tőzsdéről eddig a veszélyhelyzet bejelentése óta.

Link másolása

hirdetés

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor szerdai bejelentése után - miszerint megadóztatnák egyes nagy cégek extraprofitját - a forint zuhanásba kezdett, reggel már 392 forint volt az euró.

De a fizetőeszköz mellett a Budapesti Értéktőzsdén is csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb részvénykibocsátók árfolyama mind csökkent - írja a hvg.hu.

A háború miatt amúgy is gyengén teljesítő

OTP esetében 5 százalékot meghaladó volt a mínusz. A MOL-nál pedig 8 százaléknál nagyobb volt az esés. De esett az energiaszolgáltató, Alteo és a Magyar Telekomról árfolyama is.
Számszerűsítve több, mint 650 milliárd forint "menekült el" a tőzsdéről eddig a veszélyhelyzet bejelentése óta.

A BÉT vezető papírjainak indexe, a BUX délben a nyitóértékhez képest –4,2 százalékon állt - írja a lap.

A kormányinfón elhangzottak szerint a bankszektortól összesen 300 milliárd forintot terveznek így beszedni egy év alatt. Szintén 300 milliárd forint fog befolyni az energiaszektorból (ez elsősorban a Molt érinti), a biztosítási szektor várható extraprofitadója évi 50 milliárd forint lesz. 2023. január elsejétől ismét bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forintot remélnek. A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot vonnának el. A gyógyszercégeket 20 milliárd forint különadóval sújtanák, ám ez nem vonatkozik a gyógyszertárakra.

hirdetés

Az Erste elemzői szerint az új adók nagyrészt a Mol-t sújtják majd. A második helyen pedig a bankok állhatnak.

A Portfolio azt írja, hogy a keddi záróértékekhez képest hatalmas esés volt a BUX index tagjainak részvényeinél.

A mai Kormányinfón elhangzott bejelentések újabb nagy esést nem váltottak ki a tőzsdén, ezek szerint tegnap és ma délelőtt már beárazták a különadókat a befektetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: