Több kulcsfontosságú államban is magabiztosan vezet Joe Biden a CNN legfrissebb, szombaton megjelent közvéleménykutatása szerint.
Donald Trump mind a négy szóban forgó csatatér államot megnyerte 2016-ban, és ezúttal is döntő fontosságú lehet a keddi szavazás eredményhirdetésénél, hogy a republikánusok vagy a demokraták kerülnek többségbe.
A CNN pollja szerint Michiganben a biztosan szavazók 53 százaléka Bident támogatja majd november 3-án, szemben Trump 41 százalékával. Wisconsinban valamivel kisebb, de még így is jelentős Biden előnye: 52 százalék voksol tervei szerint a demokrata jelöltre, míg Trumpot 44 százalék tartaná hatalomban. Arizonában 4 százalékkal (50%-46%) vezet Joe Biden Donald Trump előtt, míg Észak-Karolina is a demokrata jelöltnek áll egyelőre 51%-45% arányban.
Amennyiben Donald Trump mind a négy fontos csatatér államot elveszíti, könnyen elbukhatja az újraválasztásért folyó küzdelmet is.
A legtöbb közvéleménykutatónál Joe Biden 10 százalék körüli előnnyel vezet Trump előtt. Mindez azonban semmit nem jelent: négy évvel ezelőtt elsöprő Hillary Clinton győzelmet vártak a szakemberek. A demokrata jelölt akkor ugyan nagyjából 3 millióval több szavazatot gyűjtött végül, de az amerikai választási rendszer sajátosságának köszönhetően - többek között a kulcsfontosságú csatatér államokban aratott győzelmeinek köszönhetően - végül Donald Trump lett az Egyesült Államok 45. elnöke.
A telefonos mintavétel október 23. és 30. között zajlott. Az SSRS közvéleménykutató cég mindegyik esetben 1000 főnél nagyobb mintavétel alapján kalkulálta ki a jelöltek esélyeit.
Több kulcsfontosságú államban is magabiztosan vezet Joe Biden a CNN legfrissebb, szombaton megjelent közvéleménykutatása szerint.
Donald Trump mind a négy szóban forgó csatatér államot megnyerte 2016-ban, és ezúttal is döntő fontosságú lehet a keddi szavazás eredményhirdetésénél, hogy a republikánusok vagy a demokraták kerülnek többségbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.
A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.
A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.
A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:
„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Borbély Alexandra őszintén mesélt arról, hogyan változott meg az élete azóta, hogy férje, Nagy Ervin politikai szerepet vállalt. A színésznő a Spirit FM Kult-ÓRA című műsorában beszélt a mindennapjaikat átszövő új kihívásokról, és arról is, hogy miként próbálják megóvni a családi élet nyugalmát ebben a helyzetben, írja az atv.hu.
Mint mondta, ez az egész még számukra is új, ezért folyamatosan tanulnak és figyelnek. „Az embernek annyi a dolga szerintem, hogy óvja a családját közben amennyire lehet egy ilyen helyzetben, és próbáljon meg nagyon éber lenni” – fogalmazott.
Borbély Alexandra az interjúban egy megdöbbentő részletet is megosztott. Azt mondta, tudomásukra jutott, hogy lehallgatják őket.
„Nyilván azt vonja maga után, hogy eldugjuk a telefont, amikor olyan dolgokról beszélünk” – árulta el. Hozzátette: „Lehet, hogy ez nem nagy dolog, de közben (…) azt gondolod, hogy hú, ez csak a filmekben van, és amikor hirtelen lesz egy ilyen az életedben, akkor az azért megüti az embert.”
Azt is elmondta, hogy valaki szólt nekik erről, így tudták meg, hogy figyelhetik a beszélgetéseiket.
Szóba került az is, hogyan viszonyult férje döntéséhez, amikor Nagy Ervin politikai szerepvállalásra készült. Alexandra akkor még próbálta visszatartani. Később azonban úgy érezte, nem akar az lenni, aki „mindig-mindig gátat szab ennek”, mert ez csak veszekedéshez vezetne, és „ez megmérgezi a kapcsolatunkat”.
Végül Magyar Péter megjelenése hozott fordulatot. A színésznő szerint olyan személyiségről van szó, „aki képes legyőzni azt, ami most van”, és úgy érezte, mellette érdemes kiállni.
Borbély Alexandra őszintén mesélt arról, hogyan változott meg az élete azóta, hogy férje, Nagy Ervin politikai szerepet vállalt. A színésznő a Spirit FM Kult-ÓRA című műsorában beszélt a mindennapjaikat átszövő új kihívásokról, és arról is, hogy miként próbálják megóvni a családi élet nyugalmát ebben a helyzetben, írja az atv.hu.
Mint mondta, ez az egész még számukra is új, ezért folyamatosan tanulnak és figyelnek. „Az embernek annyi a dolga szerintem, hogy óvja a családját közben amennyire lehet egy ilyen helyzetben, és próbáljon meg nagyon éber lenni” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap délutánra hirdette meg Orbán Viktor a Harcosok Klubja első rendezvényét a fővárosi BOK Csarnokba. A miniszterelnök már hajnalban sejtelmes bejegyzéssel jelentkezett a Facebook-oldalán, amin csak ennyi állt: „HK”. Később egy logó is kikerült, majd gyorsan kiderült, miről van szó.
A rendezvény miatt azonban módosítani kellett egy másik, korábban meghirdetett esemény helyszínét, írja a Telex. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sportlövő versenyét eredetileg szintén a BOK Csarnokban tartották volna május 18-án, de végül áthelyezték a Fehér úti Nemzeti Lőtérre.
A Magyar Sportlövő Szövetség szombaton tette közzé a változásról szóló bejegyzését a Facebookon. Molnár László, a szövetség kommunikációs igazgatója a lap megkeresésére azt mondta: „a létesítmény más irányú foglaltsága miatt nem tudnak helyet adni a Főiskolai Országos Bajnokságnak”. Mint mondta,
már tavaly ősszel elindították az egyeztetéseket a helyszínről, és akkor még szabad volt a csarnok az adott napon. A verseny törléséről végül „valamivel több, mint egy hónapja” kaptak értesítést.
A BOK Csarnok a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Zrt. fenntartásában működik, amely a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik. A csarnok 2006-ban épült, és az NSÜ weboldala szerint az ország egyik legkorszerűbb rendezvényhelyszíne, ahol nemcsak sporteseményeket, hanem koncerteket, konferenciákat és kiállításokat is rendszeresen tartanak.
A Harcosok Klubja nevű kezdeményezésről február elején posztolt először Orbán Viktor. Akkor ezt írta: „Menczer Tamással indítottuk a napot. Csatákat csak feltűrt ingujjal lehet nyerni. A győzelemhez kellenek a harcosok.”
A klub egy zárt online közösség, ahol a tagok napi üzeneteket és feladatokat kapnak a miniszterelnöktől és Menczer Tamástól. Erről a pilisvörösvári fórumon is beszélt Orbán, ahol elmondta, hogy minden napot együtt indítanak a Fidesz kommunikációs igazgatójával, és közösen küldik ki a napi hírlevelet a tagoknak.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a technológiai fejlődés új helyzetet teremtett a politikában. „Hiába vagyunk mi a legszervezettebb politikai közösség egész Európában, ha csak ezt a hagyományos politikát folytatjuk, nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez” – fogalmazott. Szerinte a „technológiai változás nem a mi malmunkra hajtja a vizet”, de „ez egy olyan kihívás, amivel egy olyan közösségnek, mint ami mi vagyunk, szembe kell nézni”.
A Harcosok Klubja rendezvényére múlt péntekig lehetett regisztrálni. A meghívóban ez állt:
„Kedves harcostársam. Ezúton meghívlak egy olyan eseményre, amilyen még nem volt Magyarországon.”
A BOK Csarnok és a Nemzeti Sportügynökség titkárságát is megkereste a Telex, de egyelőre nem kaptak választ kérdéseikre.
Vasárnap délutánra hirdette meg Orbán Viktor a Harcosok Klubja első rendezvényét a fővárosi BOK Csarnokba. A miniszterelnök már hajnalban sejtelmes bejegyzéssel jelentkezett a Facebook-oldalán, amin csak ennyi állt: „HK”. Később egy logó is kikerült, majd gyorsan kiderült, miről van szó.
A rendezvény miatt azonban módosítani kellett egy másik, korábban meghirdetett esemény helyszínét, írja a Telex. A Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) sportlövő versenyét eredetileg szintén a BOK Csarnokban tartották volna május 18-án, de végül áthelyezték a Fehér úti Nemzeti Lőtérre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Március végén egy 29 éves kormánytisztviselőnő súlyos sérülést szenvedett egy honvédelmi képzésen, ahol egy gránát felrobbant. A fiatal nő mindkét kezét elvesztette, arca is megsérült. A képzést a kormánytisztviselők számára szervezték, és éles gránátot használtak, nem gyakorlóeszközt.
Az Újdörögdön történtek után a Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelettervezetet készített. Ennek értelmében hősi juttatásokat adnának azoknak a kormányzati tisztségviselőknek, akik önkéntes honvédelmi képzésen legalább 50%-os egészségkárosodást szenvednek. A juttatások visszamenőleg is érvényesíthetők.
A sérült nő élete végéig térítésmentesen használhat majd egy állami lakást, és jogosult egészségkárosodási ellátásra, valamint kiegészítő rokkantsági támogatásra. Emellett a Honvédkórház minden egészségügyi szolgáltatását ingyenesen igénybe veheti.
A Honvédelmi Minisztérium közleményben jelezte: kiemelt tisztelet illeti meg a megsérült tisztviselőt, és minden rendelkezésre álló támogatást megadnak számára.
Gulyás Gergely a Házon Kívül című műsorban beszélt arról, hogy: „Tartjuk a családdal, vele is a kapcsolatot napi, sőt napi rendszerességgel. Munkahelyi balesetnek minősül a jogszabályok szerint. Mindent, amit megadhatunk, hogy a felépülése a legteljesebb legyen, azt eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni.”
Az ügyben Sipos Balázs Tihamér ügyvéd is megszólalt az RTL Híradónak. Véleménye szerint a nő több százmillió forintos kártérítésre is jogosult lehet.
„Jogosult sérelemdíjra, ami jelen esetben minimum ott kell hogy kezdődjön, hogy 80–100 millió forint, és jogosult költségekre is. Őneki egy életen keresztül havi egy vagy többmillió forintos költséggel kell számolni... Ápolás, gondozás, háztartási kisegítő. Rehabilitáció, gyógyszerköltség... Ha lehet protetizálni, akkor jogosult lesz a legeslegjobb művégtagra, és még lehetne folytatni a sort”
– fogalmazott.
A baleset pontos körülményeit, valamint a felelősség kérdését jelenleg az ügyészség vizsgálja.
Március végén egy 29 éves kormánytisztviselőnő súlyos sérülést szenvedett egy honvédelmi képzésen, ahol egy gránát felrobbant. A fiatal nő mindkét kezét elvesztette, arca is megsérült. A képzést a kormánytisztviselők számára szervezték, és éles gránátot használtak, nem gyakorlóeszközt.
Az Újdörögdön történtek után a Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelettervezetet készített. Ennek értelmében hősi juttatásokat adnának azoknak a kormányzati tisztségviselőknek, akik önkéntes honvédelmi képzésen legalább 50%-os egészségkárosodást szenvednek. A juttatások visszamenőleg is érvényesíthetők.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
