HÍREK
A Rovatból

Nicusor Dan: Simion győzelme esetén visszatérhet az etnikai erőszak Romániába

A független elnökjelölt szerint a gazdasági nehézségek bűnbakkereséshez vezetnének, és a magyar közösség lehet Simion célpontja.


George Simion arcképe és Orbán Viktor mondatai egyre több helyen bukkannak fel Erdélyben – utóbbi alig egy hete mondott beszédet Tihanyban, ahol a romániai elnökválasztás kapcsán úgy fogalmazott: „Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőjével szemben”.

A magyar kormányfő egyúttal azt is leszögezte: Simionnal „a kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben” számíthatnak egymásra. George Simion erre gyorsan reagált: megköszönte a támogatást, és közölte, hogy közös a harcuk.

A nyilatkozat után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kelemen Hunor is megszólalt. Egy videóüzenetben jelentette ki: „George Simion nem a mi emberünk, George Simion magyarellenes.” Később telefonon egyeztetett Orbán Viktorral is.

Simion kihívója, Nicusor Dan – aki jelenleg Bukarest főpolgármestere és független államfőjelölt – többek között arra figyelmeztetett, hogy Simion győzelme esetén Romániában visszatérhet az etnikai feszültség.

Szerinte ha a gazdaság rosszul teljesít, és az emberek szenvednek, Simion „bűnbakot keresne”, és „a magyar közösség kéznél van mint bűnbak”.

Dan szerint a magyar közösség jól emlékszik az 1990-es évek konfliktusaira, és „senki sem akar visszatérni azokhoz az időkhöz”. Úgy véli, hogy Simion nem élvezi sem az európai, sem az amerikai partnerek, sem a pénzpiacok bizalmát, és ha megnyerné a választást, az ország elszigetelődhetne az Európai Unióban. Szerinte ez akár az uniós források felfüggesztéséhez is vezethet, és a hitelfelvétel is drágábbá válhatna.

A román politikus azt is elmondta, hogy a miniszterelnöki posztra Ilie Bolojant tartaná megfelelő választásnak. Hangsúlyozta: „George Simion és társai kigúnyolták a nyelvüket, jogaikat, sőt őseik sírját is meggyalázták, ami minden közösség számára szent érték. Egy temető elleni támadás a történelem, a közösségi emlékezet elleni erőszakos cselekedet, amit nem lehet megbocsátani.”

Dan ezzel a 2019-es úzvölgyi eseményekre utalt, amikor George Simion is részt vett a katonatemető feldúlásában.

Arról is beszélt, hogy Romániában a törvények biztosítják a nemzeti közösségek kulturális és politikai jogait. Ha ezek nem bizonyulnak elegendőnek, akkor a pártok tárgyalásos úton módosíthatják azokat. Simion pártja több pert is indított magyar vezetésű önkormányzatok ellen a magyar szimbólumok használata miatt.

Végül Orbán Viktor tihanyi beszédét is értékelte. Úgy látja, hogy egy állami vezetőnek kötelessége tenni az emberek jólétéért, a társadalmi békéért, valamint a különböző etnikumok közti egyensúlyért. Szerinte Orbán Viktor is ennek szellemében járt el, amikor kijelentette: a romániai magyarok saját érdekeik mentén dönthetnek.

A román elnökválasztás második fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. Az első körben George Simion a szavazatok 40 százalékát szerezte meg, míg Nicusor Dan körülbelül 20 százalékkal jutott tovább. A felmérések nem túl megbízhatóak, de az elemzők szerint Simion maradt a legesélyesebb.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.


„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, hogy kit jelöl legfőbb ügyésznek Sulyok Tamás
A köztársasági elnök a Facebookon jelentette be döntését. A jelölt korábban bíróként és ügyészként is dolgozott, jelenleg egyetemi oktató is.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.



Polt Péter május 14-én hivatalosan is benyújtotta lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről. Bár május 5-én még nem kívánta kommentálni a távozásával kapcsolatos kérdéseket, másnap már megjelent a hír, hogy az Alkotmánybíróság elnöki posztjára készül. A Fidesz május 8-án erősítette meg: valóban őt és Hende Csabát jelölik alkotmánybírónak. A parlament szakbizottsága azóta támogatásáról biztosította a jelölésüket, így mindketten 12 évre kaphatnak megbízatást.

Polt korábban, 2000 és 2006 között már betöltötte a legfőbb ügyészi tisztséget, majd 2010-től egészen mostanáig vezette az ügyészséget. Lemondását követően Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kellett új jelöltet állítania.

A döntésről a köztársasági elnök a Facebook-oldalán adott tájékoztatást csütörtökön. Bejegyzésében ezt írta:

„Az Alaptörvényben biztosított hatáskörömben Dr. Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt, a PPKE egyetemi oktatóját jelöltem az igazságszolgáltatásban érintett jogászi hivatásrendek vezetőivel történt konzultációt követően.”

Hozzátette: „A jelölésről az Országgyűlést értesítettem.”

A mellékelt képen jól látszik, hogy a dokumentumot már jó előre kinyomtathatták, csak a pontos dátum volt kérdéses, a jelölt neve és a bejelentés hónapja azonban nem, mivel a 15-ét írta csak be kézzel a köztársasági elnök.

Dr. Nagy Gábor Bálint jogi pályafutását büntetőbíróként kezdte, majd hosszabb ideje ügyészként dolgozik, írja a 24.hu. Tapasztalatait az oktatásban is hasznosítja: egyetemi oktatóként is aktív.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a jelölt „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”.

Az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja meg, az államfő javaslata alapján. A megbízatás időtartama kilenc év.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Két és fél év börtönt kaphat a 24.hu tulajdonosa
Az ügyészség szerint Varga Zoltán egy 2020-as üzleti ügyben játszott kulcsszerepet, amely során több százmilliós kár keletkezhetett.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.



Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.

A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.

A dokumentum alapján az egyik vádlott javaslatára, a többiek támogató szavazatával, a részvények 99 százaléka 459,3 millió forintért cserélt gazdát, miközben azok tényleges értéke 737 millió forint volt. Ez a tőkealapnak 277,7 millió forintos kárt jelenthetett.

Az Index információi szerint

az ügyészség 2 év és 6 hónap börtönbüntetést javasolt Varga Zoltánnak, aki elsőrendű vádlottként szerepel az ügyben.

A médiavállalkozó neve korábban a Pegasus-ügyben is felmerült. Egyike volt azoknak, akiket a kiszivárgott adatok alapján megfigyelhettek a kémszoftverrel, egyik vacsorapartnerét pedig bizonyítottan figyelték.

Varga korábban többször is beszélt arról, hogy „Orbánék az Index után az ő lapját is be akarják darálni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: