Büszkén mutatták be a Bajcsy-Zsilinszky kórház kardiológiájának felújítását, de nagyon úgy tűnik, hogy csak a VIP-részleget festették ki

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán reagált a május 18-án, vasárnap tartott demonstrációra, amelyet a magyar átláthatósági törvény ellen szerveztek civilek a Kossuth térre.

A politikus azt írja, tudta, hogy a kormánypárti média megpróbálja elhallgatni a budapesti tüntetés méretét, ezért képviselői igazolványával felsétált a Parlament lépcsőjére, és onnan készített egy panorámaképet a tömegről.

A honatya becslése szerint a tér körülbelül kétharmad része zsúfolásig telt tüntetőkkel, ami hozzávetőlegesen 30-40 ezer ember jelenlétét feltételezi. Megjegyezte, hogy ha valaki „Rákay iskolába járt”, és egy fideszes eseményről kell írnia, ugyanezt a számot 300-400 ezresre taksálná a kormányközeli médiában.

A képviselő felidézte korábbi álláspontját: egy valódi demokráciában néhány ehhez hasonló megmozdulás is elég lenne a hatalom meghátrálásához. Hadházy azonban úgy látja, mivel szerinte már nem demokráciában élünk, ennél kitartóbb küzdelemre van szükség. Hangsúlyozta, hogy igenis lehetséges meghátrálásra kényszeríteni a kormányt, de ehhez több kell, mint egyetlen vasárnapi tüntetés.

Mint írta, egy látványos tüntetést könnyen elhallgat a propaganda, de egy közlekedési dugót már azok is észrevesznek, akik szerinte félre vannak vezetve.

A politikus szerint ezért tiltotta be „törvénytelenül” a rendőrség az Erzsébet hídon tervezett demonstrációkat. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi törvények értelmében egy tüntetés teljesen jogszerűen zavarhatja a forgalmat – ha elég résztvevő van, és a tömeg rálóg az úttestre, vagy nem fér el a járdán.

Végül felhívta a figyelmet a következő megmozdulásra is: kedden a megszokottól eltérő helyszínen, a Szabadság hídnál, a Fővám téren folytatják a tüntetést, a „putyini törvények” visszavonásáért.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes felszólalásairól és demonstrációiról is ismert elnöke hétfőn elismerte vereségét. A politikus gratulált ellenfele, Nicușor Dan független jelölt győzelméhez a román elnökválasztás vasárnap rendezett második fordulójában – írja az MTI.

Az AUR vezére a május 4-i első fordulóban a szavazatok 41 százalékával végzett az élen, és több mint 20 százalékpontos előnnyel jutott tovább a második fordulóba, amelyet május 18-án tartottak. A vasárnapi urnazárás után még győztesnek hirdette magát, annak ellenére, hogy az exit pollok Dan több mint 8 százalékos előnyét mutatták.

Ezt követően Simion nyilvánosan is gratulált ellenfelének, majd köszönetet mondott több mint 5 millió támogatójának a bizalomért. Hangsúlyozta: nem fog csalódást okozni nekik, továbbra is harcolni fog „az igazságért, az igazságosságért, a természetes családért, a keresztény hitért és a szabadságért”, mert számára „mindig Románia lesz az első”.

A 24.hu emlékeztet: George Simion korábban többször tett magyarellenes kijelentéseket. Hat évvel ezelőtt az Úzvölgyi katonai temetőnél történt incidenssel vált ismertté, amikor híveivel feldúlta az első világháborús magyar katonai sírokat. Az erdélyi magyar közösség körében emiatt is nagy visszhangot váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtti tihanyi beszéde, amelyben támogatóan szólt Simionról. A politikus ezt az elnökválasztás kampányában is felhasználta.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa (illetve a párt EP-képviselője és jelenlegi egyetlen elnökjelöltje), a közösségi oldalán számolt be arról, hogy fiával, Tamással együtt részt vett a május 18-i, vasárnapi tüntetésen. A legalább 30–40 ezer demonstráló az új magyar átláthatósági törvény ellen tiltakozott.

A DK-s politikus a bejegyzésében arról írt, milyen gondolatok kavarogtak benne, amikor a helyszín felé tartott. Úgy fogalmazott, szülőként különösen fontosnak tartja, hogy milyen példát mutat a gyermekeinek.

Hozzátette: szeretné, ha gyerekei nyitottak lennének, vállalnák a véleményüket, és nem fordítanák el a fejüket, ha másokat bántanak, kirekesztenek vagy megfélemlítenek.

A DK vezető politikusa szerint „Orbán acsarkodó, polgárháborús törvénye ellen” tüntettek, mert most kell kiállni a független sajtó, a civilek és azok mellett, akik nem értenek egyet a hatalmi dogmákkal.

A DK-s politikus azzal az ígérettel zárta a posztot, hogy pártja mindig azok mellé fog állni, akiket el akarnak hallgattatni vagy félreállítani, mert szerinte a „szabadság, az igazság és az emberség nem lehet alku tárgya.”

Dobrev Klárának három közös gyereke van Gyurcsány Ferenccel. Anna 29, Tamás 28, Márton pedig 10 esztendős.

A 2026-os költségvetési tervezet szerint sem bérkorrekció, sem kórházfelújítás nem szerepel az állami egészségügyben. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, jövőre pedig 4944 milliárd. Ez 5,1 százalékos növekedés, de a szakértők szerint nem fedezi az inflációt, a dolgozók megtartását, vagy a többletfeladatokat – írja a Népszava.

Jelenleg körülbelül 92 ezer szakdolgozói állás van betöltve a közfinanszírozott egészségügyben, de a rendszer optimális működéséhez legalább tízezerrel többre lenne szükség. A szabadságokat sok helyen nem tudják kiadni, mert nincs elég dolgozó a helyettesítésre, így a hiányzók feladatait is a meglévő munkatársak végzik el.

A minimálbéren foglalkoztatottak mindazonáltal számíthatnak jövedelemnövekedésre, hiszen a korábbi megállapodás szerint 2026-ra 13 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ezen túl azonban nem látszik további emelés az ágazatban. A kórházak tartozása közben pedig tovább emelkedik: márciusban az intézmények 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak úgy nyilatkozott: csak márciusban 12 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A kormány tavaly 96 milliárd forinttal rendezte az előző évből felgyülemlett tartozásokat, de azóta a probléma újra megjelent, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál további 40-50 milliárd forintnyi tartozás keletkezhet ebben az évben.

A Magyar Kórházszövetség konferenciáján Bodó Attila főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy forráshiány miatt kiigazításra lesz szükség, és már az idei évre is kértek a kormánytól támogatást.

Weltner János orvos a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyarországi, különösen a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények többsége száz évnél is idősebb, és nem alkalmas a modern technológiai követelmények befogadására. Úgy látja, hogy ezek részleges felújítása nem hoz létre méret- és költséghatékony működést.

A költségvetési törvény preambulumában a kormány kiemeli, hogy 2010 óta megháromszorozta az egészségügyre fordított közkiadásokat, viszont a GDP-hez viszonyított arány csökken: az idei körülbelül 4,2 százalékról 3,8 százalékra eshet vissza. A Költségvetési Tanács véleménye alapján a gyógyszertámogatásra szánt keret a 2026-os tervszámokkal valószínűleg szintén nem lesz elegendő, ha figyelembe vesszük az elmúlt három év költéseit és a 2025-ös időarányos teljesülést.