HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az „átláthatósági” törvényről: Nem is lehetett tovább várni

A miniszterelnök Tiranában beszélt az ukrán EU-tagság kockázatairól, a háborúról, és arról is, hogy öt hónapot elvesztett a magyar gazdaság.


Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján vett részt, ahol Ukrajna uniós csatlakozása is napirenden szerepelt. A miniszterelnök Gönczi Gábornak adott interjút a TV2 Tények című műsorában, amit a Blikk szemlézett. A beszélgetést Orbán előzetesen Facebook-oldalán is beharangozta.

Az interjúban több fontos kijelentést is tett: például azt mondta, hogy „ha az ukránokat felveszik, a háborút is felveszik”. Az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nehéz engem már meglepni ebben a háborúban, bármilyen fordulattal”.

Orbán beszélt a soros EU-elnökség idején tett látogatásairól is. Kijevben tűzszünetet javasolt Volodimir Zelenszkijnek, de mint mondta, „kerek-perec megmondta Zelenszkij elnök úr, hogy ez nem jó ötlet, nem akar tűzszünetet, a béke az nem aktuális, az idő az oldalán van és nyerni fog”. Orbán erre azt válaszolta: „hatalmas zakó lesz”, mert szerinte az idő Oroszország oldalán áll.

A miniszterelnök ezután Moszkvában folytatta a béketárgyalásokat, ahol úgy tapasztalta, hogy „a megegyezési szándék rendkívül csekély”. Szerinte a háborút csak akkor lehet lezárni, ha nemcsak az oroszok és az ukránok, hanem az EU és az Egyesült Államok is tárgyalóasztalhoz ül. Úgy fogalmazott: „egy dolgunk van, hogy támogassuk az amerikai elnököt”.

Azt is kiemelte: „amíg az amerikai elnök és az orosz elnök között nem lesz egy ugyanolyan tárgyalás, mint ami volt az amerikai és az ukrán elnök között, addig béke sem lesz”. A politikai kitartásával kapcsolatban azt mondta: „minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott”.

Orbán szerint a háború miatt szenvednek a családok és a vállalkozások. Úgy látja,

az év első öt hónapja már elveszett. „Öt hónap a magyar gazdaságnak az sok millió euró veszteség” – fogalmazott.

A csúcstalálkozó során több kétoldalú megbeszélést is folytatott. A német kancellárral, Friedrich Merzcel a német–magyar gazdasági kapcsolatok voltak a fő témák. Orbán azt mondta: „világossá tettem, hogy ami most van az nekünk rossz. Az, hogy Németország Európa beteg embere, és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt – ez nemcsak a németek gondja, ez a mi gondunk is”.

Kijelentette: „Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében”. Az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásukban viszont különbségek vannak: „az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontot egy rövid mondatban tisztáztuk: Nem értünk benne egyet!”

A NATO-főtitkárral, Mark Ruttéval is egyeztetett. Orbán kérte, hogy a NATO legyen tisztában azzal, hogy mi történik Magyarország körül. Elmondta: „nem szokunk mi rá a NATO segítségére, csak az a dolguk, hogy a NATO legyen tudatában annak, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmiféle, Magyarországot lejáratni akaró kampánynak”.

Szerinte a magyar külpolitikát egyetlen dolog vezérli: „bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti: az, hogy mi a magyarok érdeke”.

Szóba került az új „átláthatósági törvény” is, amely Orbán szerint fontos eszköz a külföldi befolyás visszaszorítására.

„Nem is lehetett tovább várni bizonyos jogszabályokkal, mert azt nem lehet megengedni, hogy külföldről finanszírozott, háborúpárti propagandakampányok menjenek Magyarországon akadálytalanul” – mondta.

Úgy véli, a korábbi külföldi befolyás a migrációt és a genderideológiát népszerűsítette, de ezeket sikerült kezelni. Most viszont szerinte „háborúról van szó”, és „Brüsszelből pénzelik az ukránbarát propagandát”.

Megismételte: „ha az ukránokat felvesszük, akkor a háborút is felvesszük”. A TISZA Párttal kapcsolatban azt mondta, Magyarország erős állam, és „erősek a szuverenitásvédelmi képességei”. Hozzátette: „tudják annak a módját, hogy egy ilyen külföldi befolyásolással hogyan kell összekötni valakit és lecsapni rá”.

A miniszterelnök úgy látja, hogy Ukrajna uniós csatlakozása súlyos következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve. „Semmilyen választ, garanciát nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni.” Az ukrán emberek, köztük a bűnözők beáramlását, az uniós források elosztását és a nyugdíjrendszert is veszélyben látja.

Azt is elmondta, hogy a gazdák Brüsszelben készülnek tüntetésre, mert „kapizsgálják, hogy baj lesz”.

Végül arról is beszélt, hogyan lehetne megoldani a háborús helyzetet: szerinte akkor lenne jó forgatókönyv, ha Trump és Putyin leülnének tárgyalni, majd az EU ezután megállapodást kötne Ukrajnával és Oroszországgal. Úgy látja: „az európai gazdaság újra nagy lesz és sikeres. Ez néhány hónap alatt megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz frakció nagy része is nevére vette az „átláthatósági törvényt”
107 kormánypárti képviselő csatlakozott az eredeti beterjesztő Halász Jánoshoz. Több nagy fideszes név ugyanakkor hiányzik a benyújtók közül.


Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.

Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.

Az indítvány beterjesztői között van többek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Kocsis Máté is

– írja a Telex.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.

A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.

Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté nyíltan kimondta, hogy a Telexet, a 444-et és a Partizánt érintheti az „átláthatósági” törvény
A Fidesz frakcióvezetője nemcsak az ellenzéki sajtót bírálta, de saját párttársának is ellent mondott.


Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még  és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,

és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.

A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.

A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.

Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.

A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Túlélő” és „Láthatatlan szörnyek” – így szúrt oda Orbánnak a Harcosok klubja szerzője
Chuck Palahniuk szerint másik két könyvének címe is jól jöhetne a magyar politikában. A Fidesz digitális hadsereget építene a Harcosok klubjára hivatkozva.


Chuck Palahniuk, a Harcosok klubja című regény szerzője is reagált arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a könyv címét használta fel digitális hadsereg toborzására.

A HVG kérdésére az író a következőt válaszolta:

„Az ellenzék, ha szerveződne, talán használhatná a harmadik könyvem – a Láthatatlan szörnyek – címét. Az óvatos távol maradóknak pedig ott van politikai zászlóbontáshoz a második könyvem címe: a Túlélő.”

A Fidesz nemrég jelentette be az úgynevezett digitális harcosok toborzását. A kampányban a Harcosok klubja címét használták, amelyet Orbán Viktor a vasárnapi, látványos körítéssel megrendezett beszédében említett. A miniszterelnök azt mondta, azt szeretné, ha januárra már százezer emberből állna az online térben aktív támogatói közösség, és kijelentette: a digitális térben is a Fidesznek kell lennie a legerősebbnek.

A Harcosok klubja című könyv alapján készült 1999-ben David Fincher kultikus filmje Brad Pitt és Edward Norton főszereplésével. A történet főhőse skizofréniában és többszörös személyiségzavarban szenved, hallucinációi miatt közveszélyes bűnözővé válik, akinek célja a társadalmi normák teljes lerombolása.

Chuck Palahniuk ukrán felmenőkkel rendelkezik, és meleg, zárul a cikk.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
22 ország 85 főszerkesztője szólalt fel a magyarországi átláthatósági törvény ellen
A lapok saját nyelvükön is lehozzák a kiállást, hogy jelezzék: együtt éreznek a magyar újságírókkal. Szerintük a törvény a szabad sajtót és a demokráciát is veszélyezteti.


A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.

Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.

A szöveg szerint Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül.

„Az EU-nak muszáj cselekednie” – írták. Azt is állították, hogy „a magyarországi Fidesz gyakorlatilag törvényen kívül helyezi a szabad sajtót – és tágabb értelemben ezzel a demokratikus közvitát is”.

A szövegben az is szerepel, hogy a Fidesz „a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi”. A törvénytervezet lehetővé tenné, hogy célba vegyék azokat a magyar médiumokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi forrásból – akár adományból, akár EU-s támogatásból – jutnak forráshoz. A törvény szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely közéleti tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható lenne, beleértve a független médiát is.

A végrehajtást a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapná. Ennek vezetője korábban nyilvánosan arra buzdított, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. A hivatal készítené el a problémásnak tartott szervezetek listáját, amit kormányrendeletben erősítenének meg.

A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnának. Például befagyaszthatják a bankszámlájukat, kötelező vagyonnyilatkozatot kérhetnek a vezetőktől, vagy jelentős pénzbírságot is kiszabhatnak rájuk.

A felhívás végén arra kérik a kormányokat és az uniós intézményeket, hogy „tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására”, mert az szembemegy „az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: