Bányai Gábor a koronavírusról: Az agyhalál állapot közeléből hoztak vissza
A fideszes országgyűlési képviselőt mindössze néhány nap alatt gyűrte le a koronavírus még februárban. 111 napig volt az intenzív osztályon, ebből 85 napot mélyaltatásban, 69 napot pedig műtüdőn. Orvosai szerint csoda, hogy életben maradt.
Bányai Gábor még februárban kapta el a koronavírust, kórházba is került, és rövid idő alatt olyan súlyosra fordult az állapota, hogy lélegeztetőgépre kötötték, sőt műtüdőre is szüksége volt ahhoz, hogy életben maradjon.
A fideszes országgyűlési képviselő mindössze egy nappal azután, hogy kórházba került, már képtelen volt egyedül lélegezni. Most az RTL Híradónak beszélt arról, hogy az altatás előtti utolsó pillanatokban családjának próbált üzenni telefonon.
"Emlékszem, ahogy mondták: most már elég legyen, meg fog halni, mert nincs több oxigén. Azt láttam, hogy a telefont elvették tőlem, arra még emlékszem, és, jött egy másik maszk, amivel kezdődött a bealtatás"
- emlékezett vissza Bányai Gábor, aki összesen 111 napig volt az intenzív osztályon, ebből 85 napot mélyaltatásban, 69 napot pedig műtüdőn. Kétszer élesztették újra. Egy idő után már az orvosai sem reménykedtek abban, hogy felépül.
"Gyakorlatilag engem az agyhalál állapot közeléből hoztak vissza. Volt egy beszélgetés utána, hogy több orvos azt jelezte, hogy szerintük itt már nincs tovább, az agyam az oxigénhiánytól kisült, aztán valami csoda történt"
- fogalmazott.
"Készültem arra is túlélem, meg arra is, hogy nem, de annyira rohamosan romlott az állapotom, hogy nem sok esélyem volt arra, hogy túlélem"
- mondja Bányai Gábor, akinél az is felmerült, hogy transzplantációra lesz szükség.
"Úgy volt, hogy transzplantációra kerül sor, mert a tüdőm szinte teljesen megsemmisült"
- fogalmazott a képviselő.
A képviselő állapota májusra javult, végül majdnem 3 hónapnyi mélyaltatás után felébresztették. Először sem beszélni, sem mozogni nem tudott, és arra sem emlékezett, hogy miért van kórházban.
"Teljesen le voltam bénulva, tehát nekem mindent újra kellett kezdeni, mindent, szó szerint mindent. Csak a fejem mozgott meg a bal kezem, ennyi volt a képességem"
- mondja Bányai Gábor.
Orvosai szerint csoda, hogy életben maradt. A teljes gyógyuláshoz azonban még hónapok kellenek, az egyik lábszárát például azóta sem tudja mozgatni.
"A jobb lábam az a tüdőkezelés miatt - ott volt bekötve a műtüdő eszköz - lebénult. Az alsó lábszáram az már megmozdult, tehát már van remény arra, hogy karácsonyra nem ezt a járássegítő peroneus emelőt használom".
A képviselő szerint a koronavírus azért kegyetlen, mert gyakorlatilag megfullasztja a betegeket.
"Az ember gyakorlatilag belefullad az életbe, megfullad a betegségtől, vagy ha szerencsés, akkor álmában éri a halál... covidosként meghalni rosszabb, mint sok halálforma"
- mondja Bányai Gábor, aki még oltatlanul egy összejövetelen kapta el a koronavírust.
"A maszk megvédett volna, hogyha akkor felveszem. Magabiztos voltam, nem tudom, miért, de egyszer történt ilyen, nagyon óvatos voltam"
- fogalmazott.
A képviselő éppen az azt követő napon kapta volna meg az oltást, hogy lélegeztetőgépre került. Végül augusztusban oltották be. Az emlékeztető vakcinát pedig decemberben kapja meg.
Az RTL Híradó riportja:
Bányai Gábor még februárban kapta el a koronavírust, kórházba is került, és rövid idő alatt olyan súlyosra fordult az állapota, hogy lélegeztetőgépre kötötték, sőt műtüdőre is szüksége volt ahhoz, hogy életben maradjon.
A fideszes országgyűlési képviselő mindössze egy nappal azután, hogy kórházba került, már képtelen volt egyedül lélegezni. Most az RTL Híradónak beszélt arról, hogy az altatás előtti utolsó pillanatokban családjának próbált üzenni telefonon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.
„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.
Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el
– hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.
Az eltérések több területet is érintettek.
Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”
A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,
hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”
A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.
A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.
„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.
Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el
– hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.
Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:
Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.
Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.
A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.
A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.
A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.
A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.
A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.
Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:
Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.
Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.
A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.
A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.
A bíróság kimondta: ha egy strand vízfelületén kikötő épül, ott a fürdőzés lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a strand funkciója pedig a jogszabályok szerint nem változtatható meg.
A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.
A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a kormányhivatal az alkotmányjogi panasz elbírálása miatt felfüggesztette az eljárást, a Balabo Kft. folytatta az építkezést. A 175 hajó befogadására alkalmas, 2,5 hektáros létesítmény készültsége mára elérte a 90 százalékot, sőt, a cég már tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket.
A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.
Helyi források szerint a Kúria döntése ellenére sem lenne meglepő, ha a kormányhivatal ismét zöld utat adna a beruházásnak.
A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.
A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.
Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.
A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.
A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség, hiszen Oroszország megerősítette, hogy teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit a kőolaj- és földgázszállításokat illetően, így továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nagyjából három és fél óráig tartó magyar-orosz csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a látogatás célját sikerült elérni, továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása.
„Az orosz elnök biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy Oroszország teljesíti szerződéses kötelezettségeit, mind a földgáz-, mind a kőolajszállítások tekintetében a megállapodott mennyiségek a megállapodott menetrendben megérkeznek Magyarországra”
- tudatta.
„Mind a Barátság kőolajvezeték, mind a Török Áramlat földgázvezeték működése probléma nélküli, így a Magyarország energiaellátásának biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez szükséges mennyiségű kőolaj és földgáz időben érkezik Magyarországra” - tette hozzá.
Majd arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor nemrég megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel arról, hogy hazánk továbbra is vásárolhat orosz energiahordozókat, ami alapvető fontosságú az ország ellátásbiztonságának garantálásához.
„Ott megkaptuk a szankciók alóli mentességet, most pedig a szankciók alóli mentességnek értelmet is adtunk, hiszen bebizonyosodott, hogy a kőolaj- és a földgázellátásunk is biztonságban van”
- húzta alá, rámutatva, hogy sikerült tehát megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, és elhárult az a veszély, hogy a magyar családok energiaszámlái akár már karácsonyra a háromszorosukra dráguljanak.
Szijjártó Péter ezután bejelentette, hogy megegyezés született a paksi bővítés jelentős felgyorsításáról is.
„Minden technikai előkészítés az előzetesen megállapodott menetrendnek megfelelően zajlik, február 5-én így az első beton lekerül a földbe” - mondta.
Majd arról is tájékoztatott, hogy Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország a béke oldalán áll, miután hazánk már eddig is nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért, amelyhez nincs is semmi köze.
„Mi azt szeretnénk, hogyha ez a háború minél előbb véget érne. Az orosz elnök pedig biztosított minket arról, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az minden kétséget kizáróan Budapesten lesz”
- szögezte le.
A miniszter végül azoknak is üzent, akik értetlenkednek a moszkvai találkozó miatt, vagy megpróbálják azt félreértelmezni: „Magyarország egy szuverén ország. Magyarországnak szuverén külpolitikája van. Egy olyan külpolitika, amely a nemzeti érdekből indul ki. Egy olyan külpolitika, amelyben a döntések a nemzeti érdek mentén születnek meg”.
„És Magyarország ezen szuverén külpolitikája keretében kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést folytat Oroszországgal, olyan együttműködést, amely kiegyensúlyozott, olyan együttműködést, amely az alapja Magyarország energiabiztonságának, így abban vagyunk érdekeltek, hogy az együttműködés Oroszországgal továbbra is a kölcsönös tiszteletre alapuljon, továbbra is kiegyensúlyozott legyen és a mai találkozó mindehhez hozzájárult” - folytatta.
Értelmet nyert az amerikai szankciók alóli mentesség, hiszen Oroszország megerősítette, hogy teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit a kőolaj- és földgázszállításokat illetően, így továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Moszkvában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nagyjából három és fél óráig tartó magyar-orosz csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a látogatás célját sikerült elérni, továbbra is biztonságban van Magyarország energiaellátása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
