Ukrajna megkapta az Európai Uniótól az 1 milliárd eurós harmadik részletet a G7-es országok rendkívüli bevétel gyorsítási (ERA) hitelkezdeményezéséből – írja a Pravda. A támogatást a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszírozták.
Az ERA célja, hogy az EU és a G7-ek
összesen 50 milliárd amerikai dollárt biztosítsanak Ukrajnának. Az Európai Unió ebből 18,1 milliárd euróval, vagyis nagyjából 20 milliárd dollárral vesz részt a kezdeményezésben.
Az EU a második, szintén 1 milliárd eurós részletet március 20-án utalta el, makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) formájában. Ez az eszköz rugalmas feltételeket kínál, és lehetővé teszi, hogy Ukrajna ne saját forrásból, hanem a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből törlessze a hitelt.
Márciusban két másik ország is pénzügyi segítséget nyújtott az ERA keretében. Március 7-én az Egyesült Királyság 752 millió brit fontot (nagyjából 940 millió amerikai dollárt), március 13-án pedig Kanada 2,5 milliárd kanadai dollárt (nagyjából 1,7 milliárd amerikai dollárt) utalt át Ukrajnának. Mindkét összeg szintén befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből érkezett.
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint az ország eddig 5 milliárd eurót kapott az EU-tól az ERA programon belül.
Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az ERA mechanizmus és az Ukrajna Támogatási Eszköz keretében az EU 8,5 milliárd eurót juttatott el az ország állami költségvetésébe.
A fennmaradó összegeket a tervek szerint 2025 végéig, több részletben folyósítják.
Ukrajna megkapta az Európai Uniótól az 1 milliárd eurós harmadik részletet a G7-es országok rendkívüli bevétel gyorsítási (ERA) hitelkezdeményezéséből – írja a Pravda. A támogatást a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszírozták.
Az ERA célja, hogy az EU és a G7-ek
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt lehet élőben nézni Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozóját
A két politikus megbeszélése már el is kezdődött a tanácsadóik részvételével. A programban közös ebéd is szerepel, melynek során folytatják az egyeztetéseket.
Rövidesen megkezdődik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója. A két elnök előbb a nyilvánosság kizárásával két-két tanácsadó és tolmácsok részvételével tart megbeszélést, melynek legfontosabb témája az ukrajnai háború lezárása.
Trump és Putyin ezután sajtótájékoztatót tart, melynek előkészületeit már javában lehet nézni a Fox News élő közvetítésében:
A két politikus egyeztetése akár 6-7 órás is lehet a Kreml szerint. Trump és Putyin legutóbb hat éve, Japánban találkoztak személyesen. Az amerikai és az orosz elnök így csapott egymás kezébe az alaszkai repülőtéren:
Rövidesen megkezdődik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója. A két elnök előbb a nyilvánosság kizárásával két-két tanácsadó és tolmácsok részvételével tart megbeszélést, melynek legfontosabb témája az ukrajnai háború lezárása.
Trump és Putyin ezután sajtótájékoztatót tart, melynek előkészületeit már javában lehet nézni a Fox News élő közvetítésében:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Valakinek kellett alkatrész valahová” - Szabó Zoltán volt vadászpilóta szerint egy MIG29-est nem lehet egy csavarhúzóval szétszedni
A már nem repülő, de műszakilag karbantartott gépek orrából a lokátor egyes részeit emelhették ki. A tolvajok módszere szakértelemre utalhat, a bázis fontos NATO-repülőtérnek számít.
A kecskeméti katonai bázison szokatlan lopás történt: a már nem használt MIG–29-es vadászrepülőkből szereltek ki alkatrészeket ismeretlenek. A Blikk értesülései szerint a tolvajok a kerítésen át jutottak be a szigorúan őrzött területre, és a hangárok előtt álló szovjet gyártmányú gépek orr részét rongálták meg. A rendőrség nyomozást indított, a Honvédelmi Minisztérium pedig közölte, hogy belső vizsgálat is zajlik.
A MIG–29-est 1986-ban mutatták be, és sokáig a világ egyik legjobb elfogó, valamint támadó vadászgépének tartották. Magyarország a típusból 28 darabot kapott, a szovjetek ezzel csökkentették adósságukat a rendszerváltás után. A gépek 1993 októberétől Kecskeméten teljesítettek szolgálatot. Műholdfelvételek szerint legalább négy ma is a hangárok előtt áll, bár évek óta nem repülnek, műszakilag karbantartják őket. A lap információi szerint ezekből emelhettek ki alkatrészeket a tolvajok, köztük a lokátor egyes elemeit.
Szabó Zoltán, ismertebb nevén Topi, aki évekig repült MIG–29-esen, elmondta: „van egy kúp, ami szintén nem annyira értékes és ott van a lokátor egység – ami a harci típusokban van, az egyszemélyesben, a két személyesben nincsen – ott az lokátor ami van, igazából az antenna ami van, egy parabola antenna”. Ezek a darabok azonban annyira speciálisak, hogy ha nem pótalkatrészként használják fel őket, szinte semmi értékük nincs.
„Magánvéleményem, hogy valakinek kellett alkatrész valahová”
- mondta az RTL Híradónak. A gépeket nem lehet egy csavarhúzóval szétszedni, ezért a leszerelés módja sokat elárulhat az elkövetőkről. „Ki, hogyan kezdett el bontani? Milyen alkatrészt vitt el? Először azt nézném meg én is – mert nem tudom, hogy milyen alkatrészt vittek el, azt hogyan szerelték le, azt lehet látni a leszerelésből, hogy azt szakember volt vagy nem szakember” – tette hozzá.
A rendőrség a nyomozás érdekére hivatkozva nem árult el több részletet. A Honvédelmi Minisztérium annyit közölt: a bázis védelméről szóló információk nem nyilvánosak, és „a honvédelmi miniszter belső vizsgálatot rendelt el az ügyben”.
Magyar Péter úgy fogalmazott: „Ha nem velünk történne és nem Magyarországon, akkor még azt is mondhatnám, hogy vicces, de az egy nagyon nagyon súlyos színt amikor a Magyar Honvédség állománya nem képes megvédeni a saját bázisait.”
A kecskeméti bázis a Magyar Honvédség egyik legfontosabb NATO-repülőtere, ahol a magyar légtér védelmét és NATO-feladatokat ellátó gépek állomásoznak. A kerítésen több figyelmeztető tábla is jelzi, hogy a területet kamerák figyelik. Bár több őrtornyot is látni, ezek üresnek tűntek, amíg a forgatás tizedik percében fegyveres katonák nem érkeztek a kerítés túloldalára. A Blikk szerint a betörés két hete történt, és mára a kerítésen már nem látszik sérülés.
A hangárok előtt álló vadászgépek a hetes kapuhoz vannak a legközelebb. Ha valóban a kerítésen át érkeztek, a tolvajok egy körülbelül ötven méterre lévő, fás-bokros részen mászhattak át a legkisebb feltűnéssel.
A kecskeméti katonai bázison szokatlan lopás történt: a már nem használt MIG–29-es vadászrepülőkből szereltek ki alkatrészeket ismeretlenek. A Blikk értesülései szerint a tolvajok a kerítésen át jutottak be a szigorúan őrzött területre, és a hangárok előtt álló szovjet gyártmányú gépek orr részét rongálták meg. A rendőrség nyomozást indított, a Honvédelmi Minisztérium pedig közölte, hogy belső vizsgálat is zajlik.
A MIG–29-est 1986-ban mutatták be, és sokáig a világ egyik legjobb elfogó, valamint támadó vadászgépének tartották. Magyarország a típusból 28 darabot kapott, a szovjetek ezzel csökkentették adósságukat a rendszerváltás után. A gépek 1993 októberétől Kecskeméten teljesítettek szolgálatot. Műholdfelvételek szerint legalább négy ma is a hangárok előtt áll, bár évek óta nem repülnek, műszakilag karbantartják őket. A lap információi szerint ezekből emelhettek ki alkatrészeket a tolvajok, köztük a lokátor egyes elemeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megállapodás nélkül zárult a Putyin-Trump csúcs, de arra utaltak, folytatják
Putyin nem engedett korábbi feltételeiből. A három órán át tartó találkozó után Trump utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.
Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.
Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.
„Szóval addig nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” - összegezte még.
Putyin néhány perccel korábban jelezte, hogy semmit sem enged keményvonalas álláspontjából Ukrajnával kapcsolatban, és azt állította, hogy az „alapvető biztonsági fenyegetésekkel függ össze”.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, minden elsődleges okot meg kell szüntetnünk” – mondta.
Moszkva korábban azt követelte, hogy Ukrajna adja át területe egy részét Oroszországnak, szerelje le hadseregét, mondjon le a NATO-csatlakozás lehetőségéről, és változtassa meg a kormányát.
Putyin homályosan utalt bizonyos megállapodásokra közte és Trump között, amiről szeretné azt hinni, hogy kikövezi az ukrajnai békéhez vezető utat. Ehhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Kijevben és az európai fővárosokban konstruktívan fogadják, és ne gördítsenek akadályokat az ügy elé.”
Putyin az orosz-amerikai együttműködés fontosságáról és az üzleti lehetőségekről is beszélt.
Az orosz vezető emellett megerősítette Trump gyakran hangoztatott állítását, miszerint ha ő ült volna a Fehér Házban, Oroszország 2022-ben nem támadta volna meg Ukrajnát.
„Ma Trump elnök azt mondta, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lenne háború, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne” – mondta Putyin. – „Ezt meg tudom erősíteni.”
Trump közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO vezetőit,Zelenszkij ukrán elnököt és másokat, hogy tájékoztassa őket a találkozón elhangzottakról.
Mielőtt a több száz újságíró kérdéseket tehetett volna fel, Trump még odaszólt: „Valószínűleg nagyon hamarosan újra találkozunk.”
„Kapok majd emiatt némi támadást, de el tudom képzelni” - reagált az amerikai elnök.
Később Trump interjút adott a Fox Newsnak, amiben 10-ből 10 pontosra értékelte a találkozót. Azt mondta, közel lehet a háborút lezáró megállapodás, de van egy-két kulcsfontosságú feltétel, amiket ő teljesíthetőnek tart, azonban Zelenszkijen múlik, hogy hajlandó-e teljesíteni. A műsorban is arról beszélt, hogy nemsokára újabb találkozót tartanak.
Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.
Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt ByeAlex: Igenis a véleményemet el fogom mondani, nem megsértődni kell rajta, hanem elgondolkodni
Két hete még úgy volt, biztosan szerepelt a Szent István Napi koncerten, Deutsch Tamás listázása után azonban lemondták a fellépését. A szervezők nem indokolták a döntést.
Deutsch Tamás néhány napja egy listát tett közzé a Facebookon, amelyen közel harminc előadó nevét sorolta fel a fideszes politikus. Szerinte ők felelősek a mocskosfideszezésért. Köztük volt ByeAlex és a Margaret Island is. A lista után nem sokkal kiderült, hogy a két előadó mégsem léphet fel az államalapítás ünnepén.
Pedig két hete még az szerepelt a Szent István Napi rendezvények sajtótájékoztatóján, hogy a Road Movie Live koncertjén Curtis, az Irie Maffia, a Margaret Island és ByeAlex is fellép a Műegyetem rakparton.
A Telex értesülése szerint azonban végül mindkét zenekar koncertjét lemondták. ByeAlex az RTL Híradónak elmondta: indoklás nélkül mondták le a fellépésüket.
Az énekes új száma, Az én országom, két hete jelent meg. Ebben többek között azt énekli, hogy „Magyarországon a fizu mindig gyenge, lehet mulat a magyar, de mégis szomorú a lelke”.
A Margaret Island az idei tusnádfürdői koncertjén került a hírekbe, amikor Lábas Viki szivárványos zászlót lengetett, miközben a háttérben macskás fadíszek hullottak.
Deutsch Tamás posztjában úgy fogalmazott: „35 éve minden testhelyzetben azt gondolják, azt írják, azt mondják, azt zenélik, hogy Mocskos Fidesz.” ByeAlex ezzel kapcsolatban azt mondta:
„én amúgy eddig is fogalmaztam meg csípős nyelvű dolgokat a dalaimban, csak akkor még nem kapta föl rá senki a fejét, de ez ezután is így lesz, mert igenis a véleményemet el fogom mondani, a kritikámat az meg fogom fogalmazni, ha én azt úgy látom. Aztán szerintem nem megsértődni kell rajta, hanem elgondolkodni”.
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség nem reagált arra, miért vették ki a két zenekart az ünnepi programból. A Telexnek mindössze annyit közöltek, hogy az ünnepi műsorok politikamentesek lesznek.
A listán szerepelt Hernádi Judit neve is, akit Deutsch könnyűzenei előadóként említett. Erre a színésznő lánya, Tarján Zsófia azt írta a Facebookon: „Hernádi Judit nem könnyűzenei előadó, hanem az ország egyik legjobb színésznője.” „Nekem a legjobb” – tette hozzá, majd jó egészséget kívánt a politikusnak.
Deutsch Tamás néhány napja egy listát tett közzé a Facebookon, amelyen közel harminc előadó nevét sorolta fel a fideszes politikus. Szerinte ők felelősek a mocskosfideszezésért. Köztük volt ByeAlex és a Margaret Island is. A lista után nem sokkal kiderült, hogy a két előadó mégsem léphet fel az államalapítás ünnepén.
Pedig két hete még az szerepelt a Szent István Napi rendezvények sajtótájékoztatóján, hogy a Road Movie Live koncertjén Curtis, az Irie Maffia, a Margaret Island és ByeAlex is fellép a Műegyetem rakparton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
