„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást” – reagált az ukrán külügyminiszter Lázár János nyilatkozatára
„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.
A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.
Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.
A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:
Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.
A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.