HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos bíróságra viszi a hatvanpusztai autós incidenst: Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon
A volt országgyűlési képviselő pótmagánvádas eljárást indított a hatvanpusztai birtok biztonsági őre ellen. A bíróságtól várja a felelősségre vonást, miután a hatóságok lezárták a nyomozást.


Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.

Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.

„Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon. Legalább kapjon egy felfüggesztett börtönt és vegyék el a jogosítványát.”

A másik ok, amiért a per mellett döntött, hogy így talán a háttérre is fény derülhet. A volt képviselő szerint a perrel „lehetne egy kis esély arra, hogy megtudjuk, ki volt a felbujtó.”

A 2025 augusztusában Hatvanpusztán történt ütközés ügyében a bicskei rendőrség tavaly novemberben megszüntette a büntetőeljárást, az esetet „véletlen balesetnek” minősítve. Miután Hadházy panaszát az ügyészség elutasította, a birtok biztonsági őrét 2026 januárjában közlekedési szabálysértés miatt 80 ezer forintra bírságolták, és három hónapra eltiltották a járművezetéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem fogom tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban” – Beiktatták az új országos rendőrfőkapitányt
Mecser Tamás dandártábornok ünnepélyes keretek között átvette az Országos Rendőr-főkapitányság irányítását. Beiktatási beszédében egy olyan testület felépítését ígérte, amelynek presztízse van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket.


A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.

Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.

„Rajtunk múlik, hogyan alakítjuk mindennapjainkat. Ebben számomra zsinórmértékként három dolog szolgál: tisztesség, emberség és a jogszabály által adott keretek betartása” – fogalmazott Mecser Tamás.

Hangsúlyozta, olyan rendőrséget szeretne, amelynek presztízse és státusza van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket, mert vonzó a hivatás.

Az új vezető egy svájci órához hasonlította a rendőrség szervezetét, ahol minden egyes elemnek tökéletesen kell működnie, mert ha egy alkatrész meghibásodik, az egész gépezet leállhat. Ezzel érzékeltette, hogy a járőrtől a főkapitányig mindenki munkája egyformán létfontosságú.

A főkapitány azt is megígérte, hogy nem fogja „tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban”, ezzel a terepközeli, gyakorlatias vezetésre utalt.

A rendezvényen Pósfai Gábor belügyminiszter is felszólalt, aki „ízig-vérig nyomozónak” nevezte Mecser Tamást.

A miniszter kijelentette, hogy minden támogatást megad a következő időszak rendőrségi reformjához, és feladatként szabta meg a rendőri állomány megbecsülésének visszaállítását, a munkafeltételek javítását, az elvándorlás megállítását, valamint az alulról jövő kezdeményezések támogatását.

Hétfőn lépett hatályba az új országos rendőrfőkapitány megbízása, miután a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – Mecser Tamást nevezte ki az Országos Rendőr-főkapitányság élére. A hivatalos döntést megelőzően, múlt szerdán több lap is megírta a korábbi vezető, Balogh János felmentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence elindította a visszaszerelését, újra hivatásos rendőr szeretne lenni
A volt rendőrszázados egy Instagram-posztban közölte, hogy elindította a hivatásos állományba való visszatérését. Azt már korábban jelezte, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



„Lehetek még Százados úr?” – kérdezte egy Instagram-posztban Szabó Bence, amelyben bejelentette:

elindította a visszaszerelését, mert újra rendőr szeretne lenni.

„Szeretném újra hivatásosként szolgálni a hazámat”

– írta. Jelezte azonban azt is, hogy még továbbra is húzódik a távozásával kapcsolatos jogvita, ami azután alakult ki, hogy márciusban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség.

A volt rendőrszázados azután vált országosan ismertté, hogy a választási kampány idején a Telexnek adott interjújában arcát és nevét is vállalva beszélt annak a nyomozásnak a részleteiről, amelyről a Direkt36 számolt be. Az oknyomozó cikk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhasználva, a nyomozókat gyermekpornográfia gyanújával lényegében ráküldték két olyan informatikusra, akik a Tisza Pártnak dolgoztak.

A volt százados korábban maga is beszélt arról, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel, különösen a vagyonvisszaszerzés területén, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Viszket a tenyerem, hogy csinálhassam végre ezt a munkát”.

Pósfai Gábor belügyminiszter jelezte, a pályát korábban elhagyó rendőrök részére biztosítani kell a hivatásos állományba való visszatérés lehetőségét. Szabó szerint ezt a lehetőséget az előző vezetés korlátozta. A posztjából az is kiderül, hogy a szolgálati jogviszonya megszüntetése miatt indított munkaügyi pert a rendőrség ellen, és ez az eljárás továbbra is folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk