HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok” - a tapsolóktól alig tudott megszólalni a nyíregyházi állatkert Tisza-színekben induló igazgatója
A helyi állatpark igazgatója meghatottan beszélt a hallgatóságnak. „Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte” - mondta.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Ahogy már megírtuk, Gajdos László lett a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületben. A Nyíregyházi Állatpark igazgatója megható beszédet mondott a párt nyíregyházi rendezvényén.

„Szeretlek, Nyíregyháza! Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok - kezdte a tapstól meghatottan a képviselőjelölt. -

Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte.

Köszönöm szépen. Azt mondta az édesapám, aki 87 éves és a mai napig úszik, hogy kisfiam, ha nem indulsz egy versenyen, nem kapsz ki, de nem is nyerhetsz. És mi nyerni fogunk. Egy szerelmes ember áll előttetek, nagyon szeretem ezt a várost, szeretnék érte tenni.

Örülnék, ha nem csak az állatpark lenne Európa-hírű, hanem az egyetem, az oktatás, a köznevelés, a kultúra, a színház, és legyen európai az infrastruktúra, az úthálózat, és legyen európai minőségű a levegőnk.

Nagy dolgok ezek, de akinek nincsenek elérhetetlen céljai, az elérhetőt sem éri el. A mércét a legmagasabbra kell tenni, hogy ha alatta is teljesítünk, az is szenzációs eredmény legyen. Ezt én nem tudom megtenni egyedül, szükségem van rátok, veletek együtt tudjuk tégláról téglára építeni a várost. Nm tudom, ki lesz a Fidesz jelöltje, de biztosan egy rendes ember, akit egy korrekt, nemes kampányban fogunk legyőzni.”

Gajdos László külön szólt az ebadóról, és úgy fogalmazott:

az ebadó egy büntetés a gazdiknak, szó sem lehet a bevezetéséről. "Aki vállalja, hogy gazdája lesz egy kisállatnak, azt nem büntetni kell, hanem segíteni"

- jelentette ki. Zárásként pedig azt mondta: "Tiéd vagyok Nyíregyháza, testestől-lelkestől!"

A Tisza rendezvénye után nem sokkal interjú jelent meg a párt új képviselőjelöltjével a hvg.hu-n. Ebben Gajdos László többek között arról beszélt, hogy miért állt politikusnak.

„Az állatkertet 30 éve építem, de azt hiszem, az én munkám már befejeződött. Egy fiatal gárda új szemlélettel fejleszthetné tovább a parkot. Viszont még rengeteg ambíció van bennem, és azt gondoltam, hogy többet tehetnék a városomért, ha magasabb szinten küzdenék az állatjólétért, valamint az állatkerti szakmáért” - mondta a lapnak Gajdos, aki azt is elárulta, milyen szabályokat hoznának az állatjólét területén:

„Az alapelv az volna, hogy minden állatnak jogában áll boldognak lenni. Vannak, akik humanizálják az állatokat, mint például én, és vannak, akik tárgyiasítják őket. Szerintem a kettő közötti átmenetet kellene megtalálni, és azt tudatosítani, hogy az állatok érző, gondolkodó lények.”

Arról is kérdezték, hogy szerinte inkább az országos politika vagy a beruházások számítanak jobban a helyieknek.

„Nyíregyháza egy csodálatos város, amely nagyon mélyről indult évtizedekkel ezelőtt. Szerintem a helyieknek nem az országos politika, hanem a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése számít, valamint az, hogy ne vándoroljanak el a helyiek, vagy ha már elmentek, térjenek vissza”

- mondta a képviselőjelölt.

Az interjúban szóba került a város határhoz közelsége miatt az Ukrajnában zajló háború is. Gajdos László erről így fogalmazott:

„Pont ugyanannyira foglalkoznak Ukrajnával, mint Zala megyében. Korábban volt Nyíregyházán egy nemzetközi konferencia, és az egyik külföldi résztvevő előzetesen megkérdezte, biztonságos-e a város. Elmondtuk neki, hogy a háború valójában nagyon messze van innen, Magyarországnak pedig semmi köze sincs a konfliktushoz. A városban nem is beszédtéma ez, de persze mindenki azt szeretné, ha véget érne a háború.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterék nagygyűléséről: Miért kell elrontani a másik hétvégéjét?
A miniszterelnököt a DPK nyíregyházi rendezvénye után kérdezték a Tisza Párt gyűléséről. Orbán röviden válaszolt a riporternek.


A Digitális Polgári Körök nyíregyházi találkozóján Orbán Viktort arról is megkérdezték, mit gondol arról, hogy a Tisza Párt szintén Nyíregyházán, nyílt körben tart gyűlést.

„Jól akarjuk magunkat érezni, tulajdonképpen egy jó hétvégét akarunk csinálni magunknak. És hogy, hogy nem, délutánra idejönnek. A rossz szándék önmagában a koreográfiából kitűnik. Miért kell elrontani a másik hétvégéjét? Hát menjen Kecskemétre”

– reagált a miniszterelnök.

Mint ismert, Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé, és így történt ez november utolsó hétvégéjén, Nyíregyházán is.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: itt vannak a legjobb képek Tisza Párt nyíregyházi rendezvényéről
Magyar Péter röviden szólt az egybegyűltekhez, majd bemutatta Gajdos Lászlót. A helyi állatkert igazgatója lesz a Tisza egyik jelöltje a jövő április választáson.


Ahogy már korábban írtunk róla: szombaton Nyíregyházán folytatódott az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.

Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz megtartotta a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését”, délután pedig Magyar Péter lépett színpadra a Búza téren.

A Tisza Párt a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy Gajdos László indul a megye 1-es számú választókörzetében a Tisza színeiben.

A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Idén már 14 baba halt bele szifilisz fertőzésbe, kötelezővé teszik a szülés előtt álló anyák szűrését
A hatóságok megelégelték a döbbenetes adatokat, idén már 63 csecsemő fertőződött meg. Az ingyenes gyorsteszt fél óra alatt eredményt ad, ezzel életeket menthetnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 29.



Drámai mértékben nő a veleszületett szifiliszes csecsemők száma Magyarországon, idén már 14 újszülött halt bele a fertőzésbe – számolt be róla az RTL Híradó. A sokkoló adatok miatt a hatóságok azonnali lépésre szánták el magukat: péntektől minden magyarországi szülészeten kötelezővé teszik a szülés előtt álló anyák szűrését.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg tavaly egész évben 42 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, idén november közepéig ez a szám már 63-ra emelkedett. A drámai növekedést az országos tisztifőorvos is megerősítette. „A veleszületett szifilisz – tehát amikor az anyáról a magzatra átkerül a fertőzés – ezt tavaly, 2024-ben éreztük először: akkor 42 esetet regisztráltunk. Most viszont idén már eddig 63-at, ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképpen szükséges valamilyen intézkedés” – mondta Dr. Surján Orsolya.

A legtöbb esetet Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest vármegyében és Budapesten jelentették. A Magyar STI Társaság elnöke szerint a helyzet rendkívül aggasztó. „Tavaly csak 42 eset volt, és ehhez 9 haláleset kapcsolódott; idén már 14 babát elvesztettünk veleszületett szifilisz miatt” – közölte Dr. Tisza Tímea. A probléma nem egyedi, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az EU-ban is terjed a betegség.

A riasztó adatok miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken bejelentette: minden szülészeti intézményben kötelezővé teszik az ágy melletti szifilisz-gyorstesztet a szülni érkező várandósoknál.

A teszteket az állam ingyenesen biztosítja, az eredmény pedig körülbelül 30 perc alatt megvan.

„Minden magyarországi szülészeti intézményben, amikor egy várandós nő szülni érkezik, történjen meg egy ágy melletti gyorstesztes vizsgálat. Ezzel azt tudjuk elérni, hogy ha a fertőzés olyan stádiumban van, hogy még nem okozott tüneteket, nem gondolnak rá, és a magzatnak sincsenek kifejezett tünetei, akkor egy kezeléssel meg lehet előzni a további problémákat” – magyarázta az országos tisztifőorvos.

A most bevezetett, szüléskori szűrés mellett azonban a szakemberek szerint további lépésre is szükség lenne. A Magyar STI Társaság a harmadik trimeszteri, vagyis a 28. héten elvégzett kötelező szűrés bevezetését is sürgeti, mert ekkor még lenne idő az anya teljes körű kezelésére, így a baba egészségesen jöhetne a világra. Ezt támasztják alá a nemzetközi ajánlások is: az amerikai szülész-nőgyógyász szakmai kollégium (ACOG) például már a terhesség alatti háromszori szűrést javasolja.

Ha a fertőzés mégis átjut a magzatra, az újszülött súlyos állapotba kerülhet. „A korai, veleszületett szifiliszes gyerek szemlátomást beteg: rosszul gyarapszik, lázas, nedvedző kiütései vannak, a szája és a végbélnyílás körül sebek” – vázolta a tüneteket Dr. Tisza Tímea. A beteg újszülötteket kórházban kezelik, ahol két hétig naponta többször kristályos penicillin infúziót kapnak.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk