HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Gyurcsány Ferenc szinte felismerhetetlen, annyira megviselték az elmúlt hónapok
Az egykori miniszterelnök egy szelfivel adott hírt magáról a közösségi oldalán. A Gyilkos igazságok című krimijét december 1-jén mutatja be, ahol dedikálni is fog.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Egy friss szelfivel és új könyvének híreivel jelentkezett közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette, december 1-jén tartja Gyilkos igazságok című második krimijének bemutatóját. A volt miniszterelnök a posztjához csatolt fotón láthatóan megviselt arcára is reagált:

„Ahogy nézem ezt a nyári képet, még az is lehet, hogy az írás megviseli az embert :) De a végeredmény a fontos”.

A DK volt elnöke arról is írt, hogy mostanában leginkább könyvek és számítógép felett ül. A dedikálással egybekötött eseményt az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezik.

Gyurcsány a nemrég megjelent kötetről egy korábbi interjúban azt mondta, az „több mint bűnügyi történet”, mert kulturális és morális kérdéseket is felvet. Az expolitikus májusban jelentette be, hogy minden politikai tisztségéről lemond és visszavonul a közélettől, ezzel egy időben pedig kiderült az is, hogy elválnak Dobrev Klárával. A kettős változásról korábban így nyilatkozott: „Kár lenne tagadni, sokáig megviselt, hogy az életem két legfontosabb tartóeleme megszűnt”.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A vészjelzőn keresztül kampányol a kormány: Fónagy János nevében kaptak háborús üzenetet a Gondosóra-felhasználók
A kormány levelét a felhasználók mellett a hozzátartozóik is megkapták, akik a bajban segítenének. Az üzenet a Nemzeti Konzultáció kampányának fő mondanivalóit visszhangozza
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Szerdán Fónagy János államtitkár nevében kaptak politikai tartalmú levelet a Gondosóra program felhasználói és az általuk megadott kontaktszemélyek. A 444.hu szerint

a levél a Nemzeti Konzultáció kampányának üzeneteit visszhangozza, a háborús veszélyre és a nyugdíjak állítólagos megadóztatására fókuszálva.

A címzetteknek küldött emailben az államtitkár úgy fogalmazott: „Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba. Mindezt a magyarok és az európai emberek pénzéből kívánják finanszírozni.”

Az üzenetben Fónagy János arról is írt, hogy „Magyarország Kormánya határozottan ellenzi, hogy a magyar nyugdíjasokat megadóztassák”,

a kormányzati narratíva szerint ugyanis Brüsszel és a magyar ellenzék ebből a pénzből támogatná Ukrajnát.

A Gondosóra egy 0-24 órás diszpécserközpontot biztosít, amellyel a 65 év feletti idősek egy gombnyomásra kérhetnek segítséget vészhelyzetben, a szolgálat pedig a megadott hozzátartozókat is bevonhatja.

A kormány korábban is élt azzal a gyakorlattal, hogy eredetileg más célra létrehozott állami adatbázisokat használt fel kampánycélokra. A koronavírus-oltásra való regisztrációkor megadott email-címekre a Voks 2025 konzultációval kapcsolatban küldtek üzeneteket, amelyekben lejáratókampányról és eltűnt szavazólapokról volt szó. A Gondosóra-felhasználók már 2025 júliusában is kaptak egy emailt, amelyben a kormány egy „közéleti hírlevélre” való feliratkozás lehetőségét kínálta fel, amihez külön hozzájárulást kért.

A most kiküldött levél a 14,7 milliárd forintba kerülő Voks 2025 nemzeti konzultációs kampány része, amelyen a kormány tájékoztatása szerint közel 2,3 millióan vettek részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Menczer Tamás ismét nekiment Magyar Péternek: A kiskakas kukorékolni kezdett, Peti fél
A Fidesz kommunikációs igazgatója most sem kímélte a TISZA Párt elnökét, aki vitára hívta a miniszterelnököt. A poszt végén még veszélyességi pótlékot is kért.
F. P. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 19.



Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója egy Facebook-posztban reagált Magyar Péternek, a TISZA Párt elnökének a miniszterelnök-jelölti vita felvetésére. Bejegyzését azzal kezdte, hogy „a kiskakas kukorékolni kezdett”, majd hozzátette, hogy szerinte „Peti fél”.

Menczer azt állítja, Magyar Péter attól tart, hogy a jelöltjei a sajtóval találkozva esetleg elmondanak valamit, például az igazságot.

- Attól fél, hogy a jelöltjei, akiknek megtiltotta, hogy nyilatkozzanak, esetleg összefutnak a sajtóval. És esetleg elmondanak valamit. Például az igazságot. Szörnyen ijesztő gondolat. Megértem – írta a kommunikációs igazgató.

A poszt szerint Magyar Péter azt „kukorékolja”, hogy Orbán Viktor „legyen férfi” és vitatkozzon vele. Menczer erre reagálva több kérdést is feltett a TISZA Párt elnökének.

- Te férfi vagy, Peti? Hát férfi az olyan, akinek póráz van a nyakában, és Brüsszelből irányítják? Férfi az olyan, aki övcsattal meg konyhakéssel fenyegeti a feleségét? Te lennél a férfi, Peti? Ne viccelj - írta.

Menczer szerint Orbán Viktor épp Magyar „gazdáival, Ursulával meg Weberrel vitatkozik”, és azt próbálja megakadályozni, hogy „a magyarok pénzét lehúzzák Magyar ukrán haverjainak aranybudiján”.

A bejegyzésben felteszi a kérdést azzal a Magyarországról kitiltottként említett Tseber Roland Ivanoviccsal kapcsolatban is, akit „ukrán kémnek” és Magyar „testvérének” nevez, majd megjegyzi, hogy az illető az „aranybudiról” szóló hírek óta hallgat. A posztot Menczer egy személyes hangvételű utóirattal zárta:

„Főnök, tényleg igényt tartanék a veszélyességi pótlékra, mert Magyar Pétert olvasni, felér egy kínzással.

Fel nem foghatom, szegény Judit hogy kajálta ezt sok maníros sz@rt...”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már legalább 25 halottja van a nyugat-ukrajnai Ternopilt ért orosz támadásnak
A mentőalakulatok folyamatosan kutatnak a túlélők után a romok alatt. Több mint hetvenen sérültek meg a súlyos támadásban.


„Úgy tűnik, a kilencedik emelettől az elsőig ez a tüzes láva egyszerűen elnyelte az embereinket” – Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szavai szerint ilyen pusztítást végzett egy orosz légicsapás szerda hajnalban a nyugat-ukrajnai Ternopilban, ahol két kilencemeletes lakóház dőlt romba. A Telex arról írt, hogy

a támadásban legkevesebb 25 civil vesztette életét, köztük három gyerek. A sérültek száma meghaladja a hetvenet, 15-en közülük kiskorúak. A mentőalakulatok megállás nélkül dolgoznak, mert a romok alatt további áldozatokat sejtenek.

A helyi hatóságok a levegő szennyezettsége miatt figyelmeztették a lakosságot, a városban pedig november 19-től háromnapos gyászt rendeltek el.

A támadássorozat országszerte súlyos károkat okozott az energetikai hálózatban, ami miatt több nyugati régióban, így Ivano-Frankivszk és Lviv környékén is célzott áramkorlátozásokat kellett bevezetni.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 476 drónt és 48 rakétát lőtt ki, amelyekből a légvédelem 442 drónt és több cirkálórakétát is hatástalanított.

Eközben az ország keleti felében, Harkivban is drónok csapódtak be, megrongálva egy lakóházat, egy kórházat és egy iskolát. Itt legalább 46 sérültről tudni, köztük egy 9 és egy 13 éves kislányról.

A nyugati határ menti feszültség miatt Lengyelország és Románia is vadászgépeket emelt a levegőbe, a lengyelek pedig ideiglenesen két repülőterüket is lezárták.

Az eseményekkel egy időben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Moszkva azt állítja, hogy a szerdai csapások válaszlépések voltak, miután szerintük Ukrajna kedden amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal próbált meg csapást mérni az oroszországi Voronyezs polgári létesítményeire. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint azokat a rakétákat mind lelőtték, és továbbra is tagadják, hogy szándékosan támadnának civil célpontokat.

A szerdai támadás az egyik legsúlyosabb volt Nyugat-Ukrajna ellen a 2022-es invázió kezdete óta.

A térség energetikai infrastruktúráját már az elmúlt hetekben is több csapás érte. A NATO-tagállamok határához közeli támadások miatt a szomszédos országok többször is készültségbe helyezték légierejüket, a kockázat pedig a téli hónapok közeledtével tovább nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk