HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már nemcsak a jelöltjeinket zaklatják telefonon, hanem a családtagjaikat is
A TISZA Párt elnöke arról számolt be, hogy egyik jelöltjük 87 éves édesanyját telefonon keresték meg, egy másik jelölt 15 éves gyerekét pedig a házuknál kérdezgették. A politikus azt üzente Orbán Viktornak, ne küldje a „csahosait” a tiszás jelöltekre és családtagjaikra.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban arról írt, hogy már nemcsak a jelöltjeiket, hanem a családtagjaikat is zaklatják telefonon.

Mint írja, a „megafonos közpénznyelő janicsárok” többek között

felhívták az egyik jelöltjük 87 éves édesanyját, akit Ukrajnáról és Brüsszelről kérdeztek. Hozzátette, a hölgy eddig Fidesz-szavazó volt.

Magyar Péter szerint Orbán Viktor „janicsárjai” a tiszás jelöltek házánál is „ólálkodnak”, és

állítása szerint kedden az egyikük 15 éves gyerekét kérdezgették arról, hogy mikor jön haza az édesanyja.

A posztjában ezután közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult a következő szavakkal: „Ide figyelj, Orbán Viktor! Ne a csahosaidat küldd rá a TISZA jelöltjeire és a családtagjaikra! Légy férfi, és állj ki nyílt vitára! Ne Bohárok mögé bújj! Állj ki a magyar nép elé! Légy férfi, tiszteld meg a magyarokat! Legalább húszévente egyszer.”

Ahogy megírtuk, a TISZA Párt hétfőn este hozta nyilvánosságra nyilvánosságra hozta a lehetséges képviselőjelöltjeit minden egyéni választókerületben. A legtöbb körzetben három jelöltet neveztek meg, a végső induló személyéről pedig egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.

Magyar Péter kedden egy Facebook-bejegyzésében azt írta, várható, hogy a Fidesz folyamatosan támadni fogja a 315 jelöltet, de ők „tudják, hogy mi vár rájuk”, ő pedig ismeri ezeket az embereket, és tudja, hogy „ők már nem félnek.” A pártelnök szerint „Orbánék láthatóan totálisan lefagytak. Annyit tudtak kinyögni magukból, hogy Gyurcsány és Brüsszel”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a külügyminisztériumból kirúgott gyakornokról: Dániel mellettem fog dolgozni
A 22 éves fiatalember a TISZA Párt jánoshalmai fórumán mesélte el a kirúgásának történetét, a pártelnök még ott munkát ajánlott neki. Magyar Péter szerint a Tisza közössége kiáll mindenki mellett, akit a hatalom meg akar félemlíteni vagy el akar hallgattatni.


Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy személyes gyakornokaként alkalmazza azt a fiatal férfit, akit állítása szerint azért rúgtak ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert a neve szerepelt a nyilvánosságra került, TISZA Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán.

Ercsi Dániel Magyar Péter országjárásának jánoshalmi állomásán azt mondta, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva küldték el őt a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságáról,

ahol tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként. A fórum után a TISZA Párt elnöke felajánlotta neki, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben. A fiatal pedig el is fogadta az ajánlatot.

Magyar Péter Facebook-bejegyzésében megjegyezte, hogy Ercsi Dániel a 2024-es európai parlamenti választáson a TISZA Párt szavazatszámlálója volt, Kiskunhalason pedig a Kuruc Ifjúsági Tisza Sziget kapcsolattartója.

„Kedves Dániel, várlak személyes gyakornokomként az Európai Parlamentben és a TISZA külügyi munkacsoportjában is!”

– üzente a fiatalembernek.

A pártelnök szerint a TISZA közössége kiáll mindenki mellett, akit a hatalom meg akar félemlíteni vagy el akar hallgattatni. Ezzel kapcsolatban felidézte Tarr Zoltán, a párt egyik alelnökének esetét, akit állítása szerint a Kossuth téri rendezvényük után bocsátottak el állami állásából, majd két hónap múlva viszont az emberek EP-képviselőnek választották.

„Dániel pedig mellettem fog dolgozni. A rendszerváltást nem lehet megállítani”

– zárta posztját Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Buszmegállóba vágódott egy gerenda a Budafoki úton, azonnal leállították az életveszélyes bontást
Sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le. A beruházó cég azt közölte, csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik újra a munkálatokat.
DKA - szmo.hu
2025. november 19.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Budafoki út 70. szám alatti épület utcafronti bontását a beruházó Biggeorge cégcsoport, miután kedden a szabálytalanul végzett munkálatok során egy nagyméretű fagerenda csapódott a közeli buszmegállóba – írja a Telex.

A lap megosztott egy videót, amelyen látszik, hogy

az egykori Kisbig Kifőzde épületének bontásakor sem a járda, sem a buszmegálló védelmét nem oldották meg, a törmelék pedig a járda közelében hullott le.

A Biggeorge a Telexnek azt állította, csak tőlük értesültek a bontás körülményeiről, ugyanis hozzájuk korábban nem érkezett bejelentés a munkálatokkal kapcsolatban. Szerencsére senki nem sérült meg, de az eset rávilágított a munkavédelmi hiányosságokra.

„A videófelvétel alapján megállapítható, hogy a kivitelezést végző vállalkozó nem a szerződésünk szerint járt el, a munkavédelmi előírásokat sem tartotta be teljeskörűen, valamint a kiporzás elleni védelmet sem biztosította megfelelően”

– ismerte el a cég. Megjegyezték azt is, hogy a felvétel végén látható gerenda valóban kifordult a járdára, de más építési törmelék nem hullott ki a bontási területről, ami az épület és a porfogó hálóval ellátott kerítés közötti megfelelő a védőtávolságnak köszönhető.

A Biggeorge közölte, a bejelentés alapján az utcával határos épületek bontását leállították a szükséges intézkedések elvégzéséig, a munka folytatását pedig csak helyszíni ellenőrzés után engedélyezik.

Jelezték azt is, hogy felszólították az alvállalkozót a hiányosságok pótlására. Azt ígérték, a jövőben a gépi bontás idejére lezárják a járdát, folyamatos személyi felügyeletet biztosítanak, és intenzívebb locsolással, valamint rendszeres takarítással védekeznek a porszennyezés ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vasúti szabotázs utáni válaszcsapás: Lengyelország bezárja az utolsó orosz konzulátust
Varsó szerint két Moszkvának dolgozó ukrán követte el a merényletet, akik Belaruszba menekültek. A cél egy Ukrajnának segélyt szállító vonat felrobbantása lehetett.


A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.

„Ez nemcsak szabotázsakció volt, hanem állami terrorcselekmény is”

– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.

Varsó állítása szerint a robbantást két, Moszkvával együttműködő ukrán állampolgár követte el, akik azóta a szomszédos, Oroszországgal szövetséges Belaruszba menekültek.

Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.

Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.

A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.

Donald Tusk miniszterelnök szerint a merénylet célpontja egy vonat felrobbantása lehetett. Az érintett szakasz az Ukrajnának szánt segélyszállítmányok egyik legfontosabb útvonala.

Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.

A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.


Link másolása
KÖVESS MINKET: