HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Így szerelj le kedvesen és határozottan egy hazug, közpénzfaló propagandistát
A TISZA Párt vezetője megosztotta Bohár Dániel videóját, melyben az influenszer egy tiszás jelöltet hívott fel telefonon, és a beszélgetést fel is vette, majd közzétette.


Bohár Dániel, a Megafon influenszere telefonon hívta fel a TISZA párt egyik jelöltjét, a beszélgetést videóra vette, majd közzé is tette.

A felvételt Magyar Péter is megosztotta a közösségi oldalán, melyhez annyit tett hozzá:

"Hogyan szerelj le kedvesen és határozottan egy hazug, közpénzfaló propagandistát? Bemutatja: Zemenszky Kitti, Miskolc.

ui.: Mennyire kell vergődni ahhoz, hogy ezt a felvételt még a propagandista mutogassa a saját oldalán".

A videóban Bohár Zemenszky Kittit hívta fel, hogy megkérdezze, valóban tiszás jelölt-e. A jelölt pedig úgy reagált:

"Óh Dániel... van egy jó hírem Önnek. Már csak 143 napot kell vergődnie.

Mire az influenszer is reagált:

"Jaj, ez nagyon ötletes. Ezt kitől hallotta, ezt még nem is hallottam, ez jó."

Búcsúzás előtt Zemenszky Kitti még hozzátette: "Nem hallotta még, akkor most közlöm önnel. Viszonthallásra"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ömlik az esővíz a lábatlani óvoda beázó plafonjáról, a gyerekek egy részét a könyvtárban kellett elhelyezni, sőt, egy ideig az uzsonnát a vécében tárolták
A politikus szerint a meglehetősen drágának tűnő beruházás életveszélyes is, az eső az égő lámpatest mellett ömlött be. Az évekkel korábban megnyert pályázati pénzből most kezdtek neki a felújításnak


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán számolt be a lábatlani óvodafelújítás körüli problémákról. A politikus szerint

„Ömlik az esővíz a lábatlani óvoda beázó plafonjáról- az égő lámpatest mellett is, miközben a gyerekek is bent voltak.”

Hadházy azt írja, „Sikerült ugyanis az esős novemberben egyszerre az egész tető leszedni úgy, hogy közben 150 százalékos a létszám, mert egyszerre újítják fel mind a két óvodát. (A gyerekek egy részét a könyvtárban helyezték el, ott viszont kezdetben a férfi wc-ben tárolták az uzsonnát... Erről is mutatok képet, de szerencsére állítólag ez már megszűnt.).”

A képviselő posztjában úgy fogalmazott: „Egy tetőfelújítás mindig nagy tortúra, de azért itt akad néhány kérdés:”

A bejegyzésben Hadházy felteszi a kérdést, hogy ha az EU-s támogatást 2022 márciusában kapták meg, „miért 2025 őszén-telén kell csinálni a munkát? Miért egyszerre a két óvodában?” A politikus szerint a felújításokat 435 millió forintból végzik, ami állítása szerint „akkor is bődületesen soknak tűnik, ha az egyik ovi új tornaszobát is kap.” Hadházy bejegyzésének végén a legfurcsábbnak azt nevezi, hogy „a pályázat hivatalos oldala szerint a támogatás 435 millió, de a kifizetett előleg 760 millió (!).”

Lábatlan önkormányzatának tájékoztatása szerint a Zengő Óvoda és Bölcsőde fejlesztésére 2022. március 23-án ítélték meg a 435 millió forintos TOP Plusz-támogatást. A kiviteli tervek 2024 júliusára készültek el, a közbeszerzési eljárás 2025 februárjában indult, a kivitelezői szerződéseket pedig 2025 augusztusában és szeptemberében írták alá az 1Otthon Kft.-vel (187 millió forint) és a Lodzsa Kft.-vel (nettó 69 millió forint). A novemberi vihar utáni beázásokra reagálva közölték, hogy a tetőszerkezet gyártása november 18-ra készült el, a felállítása pedig másnap megkezdődött.

A helyi sajtó arról számolt be, hogy a tetőcsere elhúzódása miatt nőtt a feszültség a szülők körében, az önkormányzat pedig a munkák felgyorsítását és páramentesítést ígért. A projekt egy nagyobb, közel 600 millió forintos fejlesztési csomag része, amely csapadékvíz-elvezetési munkálatokat is tartalmaz.

A Kemma.hu beszámolója szerint a szülők aggódnak, mert a beázások miatt vödröket és lavórokat kellett a folyosókra kitenni, a csoportszobák plafonja több helyen beázott, a levegőben pedig dohos szag terjeng. Azt is kifogásolják, hogy az egyik óvoda felújítása miatt több gyereket átirányítottak a másik intézménybe, ahol a tornaszobát és sószobát sem lehet emiatt használni. Az udvarra pedig nem mehetnek ki a gyerekek a munkálatok miatt. Sőt, csak egy bejáratot használhatnak, amely a konyha mellett vezet, ez pedig többek szerint higiéniai aggályokat is felvet.

A szülők azt is felvetik: "Azt a költői kérdést inkább fel sem teszem, hogy egy kb. 3-4 évvel ezelőtt megnyert pályázatot miért most végeztetnek el a kivitelezővel, amikor a másik intézmény építési/felújítási munkálatai is folynak, miért nem történt ez meg akár a nyári szünetben".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Csak mondd, hogy igen. Nem zavar” – Trump a Fehér Házban vette védelmébe az őt korábban lefasisztázó New York-i polgármestert
A korábbi kőkemény szópárbajok után most a közös munkát hangsúlyozták Zohran Mamdanival New York érdekében. Úgy tűnik, a város jövőjéért még a legnagyobb ellenfelek is képesek félretenni a sérelmeiket.


Ritkán látni olyat az Ovális Irodában, hogy egy amerikai elnök barátságosan arra biztatja politikai ellenfelét, hogy nyugodtan nevezze őt fasisztának, tegnap azonban pontosan ez történt. Donald Trump elnök a Fehér Házban fogadta Zohran Mamdanit, New York újonnan megválasztott baloldali polgármesterét, és a novemberi kampányban vívott kíméletlen szócsaták után a találkozó meglepően békülékeny hangnemben telt, a felek pedig a város iránti közös elkötelezettségüket hangsúlyozták – írta a 24.hu.

Amikor egy újságíró arról kérdezte Mamdanit, hogy a kampányban tett kijelentései után továbbra is fasisztának tartja-e az elnököt, a válaszra váró polgármester helyett Trump vágott közbe.

„Csak mondd, hogy igen. Egyszerűbb, mint magyarázkodni. Nem zavar”

– mondta az elnök, miközben barátságosan megpaskolta a mellette álló Mamdani karját.

Mamdani egy másik kérdésre, amely a korábbi „despota” és „autoriter” jelzőket firtatta, diplomatikusan válaszolt, kiemelve a közös célokat. „Nagyon világosak vagyunk az álláspontjainkkal és a nézeteinkkel kapcsolatban, és amit igazán nagyra értékelek az elnökben, az az, hogy a találkozónk nem a nézetkülönbségekre összpontosított – amelyekből számos van –, hanem azokra a közös célokra, amelyek New York-iak szolgálatában összekötnek bennünket.” Trump erre ismét közbeszólt, és lazán megjegyezte: „Mondtak már rám sokkal rosszabbat is, mint hogy despota, úgyhogy ez nem olyan sértő.”

Az elnök a találkozó során végig védelmébe vette a megválasztott polgármestert, a „dzsihádista” vádat például azzal hárította, hogy egy racionálisan gondolkodó emberrel tárgyalt, aki naggyá akarja tenni New Yorkot. A közös munka alapját Trump így foglalta össze:

„Egy közös dolog van bennünk – azt akarjuk, hogy ez a város, amelyet szeretünk, rendkívüli módon jól teljesítsen”.

Hozzátette, szerinte Mamdani még meg is gondolhatja magát a róla alkotott véleményéről, „miután elkezdünk együtt dolgozni.”

A mostani békülékeny hangnem éles ellentétben áll a november eleji polgármester-választási kampánnyal. Akkor Trump „100 százalékig kommunista őrültnek” nevezte Mamdanit, míg a baloldali jelölt despotának és fasisztának titulálta az elnököt. A választást végül a 34 éves Mamdani nyerte fölényesen, aki a voksok több mint 50 százalékát szerezte meg, így ő lett New York történetének egyik legfiatalabb, egyben első muzulmán vallású polgármestere.

Zohran Mamdani január 1-jén veszi át New York vezetését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Máris könyvet ír a börtönről a három hetet raboskodó Nicolas Sarkozy
A líbiai diktátor pénzén nyerhetett választást, ezért került rács mögé. Decemberben megjelenő naplójában a belső élet megerősödéséről ír.


„A börtönben nincs se látnivaló, se tennivaló. A zaj, sajnos, állandó” – ezekkel a szavakkal jelentette be Nicolas Sarkozy volt francia elnök, hogy bár csak három hetet töltött rács mögött, könyvet ír a börtönéletről. Az *Egy fogoly naplója (Le journal d’un prisonnier)* című kötet december 10-én jelenik meg, a bejelentésről és a könyvrészletről az MTI nyomán a 24.hu is beszámolt.

A volt elnököt október 21-től november 10-ig tartották fogva a párizsi La Santé börtönben, ahol rabtársai néhány nap után halálosan megfenyegették; az ügyben rendőrségi eljárás is indult. November 10-én szigorú bírói felügyelet mellett szabadlábra került.

Jogi kálváriája azonban ezzel nem ért véget: napokon belül, november 26-án döntenek a 2012-es kampányfinanszírozási ügyében kapott egyéves börtönbüntetésének felülvizsgálatáról. A mostani ügyében a fellebbviteli tárgyalás 2026. március 16. és június 3. között lesz.

A párizsi büntetőbíróság szeptember 25-én ítélte első fokon öt év börtönbüntetésre Sarkozyt bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozása miatt.

Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság azonnali végrehajtást rendelt el olyan kivételesen súlyos tényekre hivatkozva, „amelyek megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben”. Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy Sarkozy még belügyminiszterként 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel a kampány pénzügyi támogatásáról. A bíróság szerint az exelnök vétkes, mert „hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől” több millió euró értékben. A fellebbviteli perben kilenc további gyanúsított is újra a bíróság elé áll, köztük Sarkozy két egykori belügyminisztere.

A döntés heves politikai vitát váltott ki Franciaországban. Míg a jobboldali és radikális jobboldali politikusok túlzónak és megalázónak nevezték az eljárást, addig a baloldali és zöld pártok a jogállamiság történelmi győzelmeként ünnepelték az ítéletet.

Nicolas Sarkozynek nem ez az egyetlen ügye: az év elején több mint négy hónapig elektronikus nyomkövetőt viselt egy másik, befolyással üzérkedés és korrupció miatti eljárásban. A volt elnök mindvégig ártatlanságát hangoztatta, és jelezte, hogy már készül a fellebbviteli perére. „Az igazság győzedelmeskedni fog” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk