HÍREK

Árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az oroszok Ukrajnából, miközben elvesztették Limant is

Zelenszkij elnök szerint az ukránok „Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak!”


A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében.

Délután fél egyre "Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak" - fogalmazott az államfő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy

Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét

A brit hírszerzés közölte: a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában arról számolt be, hogy az orosz erők vasárnap reggel és előző éjjel ágyúzták Zaporizzsja és Mikolajiv megyeszékhelyeket, továbbá az orosz határ menti ukrán területeket, Herszon megyében pedig változatlanul heves harcok zajlanak. Donyeck megyében egy nap alatt három civil vesztette életét és kilencen sérültek meg, Mikolajiv megyében egy faluban az éjjel ketten vesztették életüket, a többi térségből nem jelentette áldozatokat - írták.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő csatornán az írta, hogy

az oroszok árván maradt ukrán gyermekeket hurcolnak ki az országból. Szavai szerint újabb 76 ukrán árvát vittek el Oroszországba. Rajtuk kívül még további 104, a szakadár luhanszki területen lévő szociális intézményekben felügyelet alatt álló gyermeket készülnek átadni orosz nevelőszülőknek.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról számolt be, hogy részletesen tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt Ukrajna tagsági kérelméről, szombaton pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel beszélt telefonon az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokról. A kijevi külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint az amerikai diplomácia vezetője tájékoztatta ukrán kollégáját az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatos legutóbbi amerikai döntésekről, kiemelve az 1,1 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - arra mutattak rá, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében.

"Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével" - írták az intézet elemzői.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Most nekünk jöhet, de mi már nagyon-nagyon sokan vagyunk” – tiszások Orbán Viktor poloskázásáról
Videónkban Magyar Pétert is kérdeztük az ünnepi beszédében elhangzottakról.


Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„A királynak is hatalmas birtoka van” – fideszesek az Orbán-család meggazdagodásáról
A Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk a Múzeumkertnél, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott március 15-én.


A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump döntött: leállítja a Szabad Európa finanszírozását
Ezzel lényegében halálra ítéli az 1949-ben alapított rádiót, ami pont az első elnöksége alatt indult újra Magyarországon.


A Trump-kormányzat leállítja a finanszírozását, és ezzel gyakorlatilag halálra ítéli az 1949-ben alapított Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót, ahogy az Amerika Hangját és a Szabad Ázsia Rádiót is. Az erről szóló levelet Tara Palmeri, amerikai oknyomozó újságíró posztolta X-en, a bejegyzését Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa szúrta ki.

Trump helyi idő szerint pénteken írta alá azt az elnöki rendeletet, amely megszüntet hét szövetségi ügynökséget, köztük azt, amely az Amerika Hangja és a Szabad Európa működtetéséért felel. Szombat reggel az Amerika Hangja számos újságíróját és más alkalmazottját értesítették arról, hogy ideiglenesen szabadságra küldik őket.

Az újságírók szerint a leépítések olyan széles körűek, hogy ezzel gyakorlatilag leállítják a nemzetközi műsorszolgáltatót.

A Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása 1993-ban szűnt meg, azonban éppen Trump első elnöksége idején, 2020 szeptemberében, 27 év után újraindult online multimédiás szolgáltatásként. A kongresszus által finanszírozott médium akkor 23 olyan országban működött, ahol a kormányzat akadályozta az információ szabad áramlását, vagy nem volt elég fejlett a sajtószabadság.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint vissza kell szerezni azokat a jogokat, amelyeket az EU-csatlakozáskor elvesztettünk
A közlekedési és építési miniszter március 15-e alkalmából arról beszélt, hogy „Magyarországnak függetlenítenie kell magát”.


„Magyarországnak függetlenítenie kell magát” - ezt hangsúlyozta március 15-e alkalmából Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szombat délelőtt arról írt a Facebook-oldalán, hogy ennek három feltétele van: „most és a jövőben is ki kell maradnunk minden háborúból”,

„vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az Uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk nélkülünk!”,

illetve, hogy „a régióban legyenek gazdasági értelemben a magyarok a legerősebbek”.

A miniszter később egy videót is kiposztolt, amiben a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéből emelt ki egy részletet. Ebben szintén a fenti három pontról beszélt, és úgy fogalmazott:

„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni”.

Mint azt a Telex is megjegyzi: nem teljesen egyértelmű, mire utal ezekkel a mondatokkal Lázár, szavai ugyanakkor részben egybecsengenek az Orbán Viktor által meghirdetett 12 ponttal.

A miniszterelnök 12 pontjának első négy eleme ugyanis így hangzott:

„• Kívánjuk a nemzetek Európáját.

• Kívánjuk a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.

• Adják vissza a nemzetek törvénytelenül elvont hatásköreit.

• Nemzeti szuverenitást, erős vétót a nemzeti kormányoknak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: