ÁFA-mentes gyógyszereket és 200 ezer Ft-os SZÉP-kártyát ígért a nyugdíjasoknak Magyar Péter

A Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt a tömeg az Andrássy úton, ahova a TISZA Párt meghirdetett a március 15-i nagygyűlését. Az eseményen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A pártelnök többek között arról beszélt, hogy egy 12+1 pontból álló szavazást indítanak. Magyar fel is sorolta a konkrét kérdéseket, ezek között volt például, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen, illetve, hogy az szja egységesen 9 százalékra csökkenjen.

A pártelnök emellett arról is beszélt, hogy létrehoznának egy korrupcióellenes ügyészséget, illetve egy NAV-akciócsoportot is.

A TISZA nagygyűlésére rengetegen voltak kiváncsiak. A résztvevők száma jól látszott a TISZA élő közvetítésében, a légi felvételekből is:

Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A rendezvény elején a színpadról arra buzdították az embereket, hogy készítsenek fotókat, videókat, hogy „az interneten is áradjon a Tisza”.

Elsőként Rusznák András Kaszás Attila-díjas színművész lépett színpadra és elszavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét.

Ezután Ruszin-Szendi Romulusz állt színpadra, aki Petőfi sorait idézve vágott bele a beszédébe.

– fogalmazott a volt vezérkari főnök. Arról beszélt, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég.

Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.

„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.

„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.

Ruszin-Szendi után Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő Petőfi Dicsőséges nagyurak! című versét szavalta.

Ezt követően, hatalmas ováció közepette Bódis Kriszta lépett színpadra. Ő beszédében felidézte a felvilágosodás kori Európát, ahol az urak fényűző palotákban lakmároztak, a parasztok pedig szenvedtek és éheztek.

„A vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmat védik” - mondta.

Mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? - kérdezte Bódis. Szerinte rettegtek, mert az emberek gondolkodni kezdtek, és fellázadtak. Ahogy fogalmazott a hatalom újra kevesek kezében koncentrálódik, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni.

„Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni” - fogalmazott.

A forradalom szelleme szerinte mindig újjáéled, és a szabadság árad - zárta a beszédét Bódis, erre a tömeg skandálni kezdte, hogy árad a Tisza.

Ezután érkezett Nagy Ervin.

„Egy éve megkeresett egy ember és megkérdezte van-e kurázsim, szívem, kedvem egy jobb országot építeni vele” - idézte fel a színész.

Cikkünk frissül.

Az állomány tudja, hogy igazam van, és hogy senkit nem hagyunk hátra - mondta Ruszin-Szendi Romulusz. A volt vezérkari főnök egy Petőfi idézettel kezdte a beszédét a TISZA Párt március 15-rendezvényén.

Ezután arról beszélt:

Ruszin-Szendi azt mondta, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég. Vagyis 1848/49-ben.

Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.

„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.

„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.

Ruszin azt mondta, hogy a Tisza vissza szeretné adni a hivatástudatot minden egyenruhásnak. Ezután arról beszélt, hogy fel kell számolni a fizetési anomáliákat.

„Az nem állapot, ha egy riaszos kollégák hosszú évek munkája után 250 ezer forintot visznek haza, miközben főtisztek burkolónak készülnek. Helló! Ez így nem mehet tovább!”

A volt vezérkari főnök arra is kitért, tudják, hogy „a diktátori jellemzőket magán hordozó pártpolitikai vezetés újra cáfolni fog mindent, és tovább fogja folytatni a lejárató kampányt”.

Szerinte talán még arra is találnak majd szakértőt, aki azt mondja, hogy a tokaplasztikán kívül hajbeültetése is volt.

- fogalmazott Ruszin-Szendi, aki beszédével azzal zárta: „Én mindig a hazámat szolgálom. Jelentem, befejeztem”

„A márciusi ifjak üzenete ma aktuálisabb, mint valaha” - mondta Magyar Péter március 15-én a TISZA Párt rendezvényén, az Andrássy úton.

A pártelnök azután lépett színpadra, hogy Nagy Ervin elszavalta a 12 pontot. Magyar szerint ez a magyarok jelenéről és jövőjéről szól.

„Itt a mi időnk. Most mi rakjuk le a haza építményére a téglákat. A március 15-i felkelés az első tégla volt a szabad, független, polgári Magyarország építményében.” Szerint a kérdés az, hogy mit tudunk tenni mi 2025-ben azért, hogy „a magyar név megint szép legyen, méltó régi nagy híréhez”.

Magyar Péter szerint Baradlay Richárd, a Nyergelj, fordulj! jelszava elevenebb, mint valaha. „A márciusi ifjak itt élnek bennünk, harcuk, áldozatuk itt dobog mindannyiunk szívében” - mondta. Magyar szerint egy évvel ezelőtt ezen a napon megdőlt egy régi mondás, miszerint egy fecske nem csinál nyarat.

„Nézzetek körül! Mi vagyunk a tavasz, a változás, az emberséges Magyarország arca” - mondta.

„A mi szabályunk egyszerű, szeretjük az otthonunkat, a szabadságot" - mondta.

Szerinte családok és a gyermekek fontosságáról papol a hatalom, miközben pedofilokat mentegetnek, és elvonják az összes pénzt a gyermekvédelemtől. Tudásról hazudnak, miközben lezüllesztik az oktatást, és bezárják az iskolákat. Nemzeti értékekről prédikálnak, közben idegen kézbe játsszák át a pályaudvarokat és földeket. Újkori csatlósai lettek a forradalmat leverő orosz Paszkevicsnek.

„A Karmelita palota fura ura pöffeszkedik a 10 milliárdos uradalmában. A pálmaházban próbálja összeszámolni a vagyonát, de a több ezermilliárdot már ő sem tudja fejben tartani. Mára ő lett Európa egyik leggazdagabb embere. Az Orbán-dinasztia belőletek lett gazdag, a ti pénzeteket lopta el."

A TISZA Párt elnöke ezután felsorolta, mit tennének a korrupció ellen.

• Azonnal csatlakozunk az Európai Ügyészséghez,
• zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben,
• korrupció ellenes ügyészséget és NAV akciócsoportot hoznak létre,
• Megemelik a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeit, és ezeknél kizárják a szabadlábra helyezés lehetőségét.
• Lesz új bírósági, ügyészségi és rendőrségi vezetés
• Minden olyan bűncselekménynél, ahol közpénz érintett, teljes vagyonelkobzást vezetnek be.
• Húsz évre visszamenőleg az összes politikusnál és közeli családtagjainál vagyonosodási vizsgálatot indítunk, és öt évre visszamenőleg nyilvánosságra hozzuk az adóbevallásukat.„1848 márciusában az öreg császár a bécsi palotájában bujkált. Ma az öreg császár Hatvanpusztán épít magának pánikszobát. Odáig jutott, hogy 1956 hősei után már a márciusi ifjakat is elárulja és meggyalázza” – mondta Magyar.

  Most, amikor újra lehetne tenni az országok békéjéért, Magyar szerint a komrány számráa az lette fontos, hogy itthon háborút szítson.

  Beszédében üzent az erdélyi, délvidéki magyaroknak is, ahogy fogalmazott: a Tisza szövetségbe hív minden magyart a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban.

  Azt mondta, a határontúliak is számíthatnak a Tiszára, de most az anyaország van bajban.

  „Az nem lehet, hogy a zsarnokság elválassza a magyart a magyartól. Segítsetek az anyaországnak, ahogy azt mindig is tettétek!”