Blamázs: hangos füttykoncerttel fogadták JD Vance-t egy koncerten Washingtonban

Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.

A miniszterelnök beszéde alatt többen fújták a sípot, miközben a rendőrök igyekeztek fenntartani a rendet – írja a HVG.

A demonstrálók között voltak, akik a rendfenntartóknak üzentek: „Hazaárulók, menjetek haza!”. Az ellentüntetők hangja a szónoklat alatt végig jól hallható volt.

A helyszínen feltűnt Kindlovits Máté, Kubatov Gábor titkára is, aki

Egy idősebb férfi a kordonon kívülről figyelte az eseményeket, közben odaszólt egy sípoló tüntetőnek: „Tegye el a fütyülőjét, nem magát akarom hallgatni.” Mások azt tanácsolták az ellentüntetőknek, hogy inkább a Tisza rendezvényére menjenek.

A beszéd előtt nem sokkal Puzsér Róbert is megjelent az ellentüntetők között.

Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától indult, és Magyar Péter is beszédet mond.

A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeztek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.

Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:

A rendezvény elején a színpadról arra buzdították az embereket, hogy készítsenek fotókat, videókat, hogy „az interneten is áradjon a Tisza”.

Elsőként Rusznák András Kaszás Attila-díjas színművész lépett színpadra és elszavalta Heltai Jenő: Szabadság című versét.

Ezután Ruszin-Szendi Romolusz állt színpadra, aki Petőfi sorait idézve vágott bele a beszédébe.

– fogalmazott a volt vezérkari főnök. Arról beszélt, hogy a mai magyar honvédség ott és akkor született, mikor a magyar népnek elege lett a Habsburg elnyomásból, és a teljes lakosság azt mondta: elég.

Ruszin-Szendi felháborítónak nevezte, hogy lecserélték a Petőfi laktanya nevét, és szerinte egyértelmű, hogy a mostani kormány nem ért a honvédséghez. Ahogy Magyarország valódi értékeit sem.

„Ahelyett, hogy valóban gondoskodnának a magyar emberekről, katonákról, tűzoltókról, tanárokról, ápolókról, mást csinálnak, mert ez nem megy nekik, csak a félelemkeltés, a degradálás. Azt gondolják, ha félelemben tartanak minket, behódolunk” - fogalmazott a volt vezérkari főnök.

„Ha van véleményed, ami eltér az állampárt egyetlen vélt igazságától, akkor vállalnod kell a negatív következményeket, ami utolér téged és mindenkit, aki közel áll hozzád” - mondta. Azt is hozzátette, hogy elég volt „a goebbelsi propagandából, a csinovnyikok hatalmi arroganciájából”.

Ruszin-Szendi után Sodró Eliza Junior Prima díjas színésznő Petőfi Dicsőséges nagyurak! című versét szavalta.

Ezt követően, hatalmas ováció közepette Bódis Kriszta lépett színpadra. Ő beszédében felidézte a felvilágosodás kori Európát, ahol az urak fényűző palotákban lakmároztak, a parasztok pedig szenvedtek és éheztek.

„A vallási vezetők nem a lelki üdvöt szolgálják, hanem a hatalmat védik” - mondta.

Mit tett a zsarnokság, amikor a nép felébredt a felvilágosodás korában? - kérdezte Bódis. Szerinte rettegtek, mert az emberek gondolkodni kezdtek, és fellázadtak. Ahogy fogalmazott a hatalom újra kevesek kezében koncentrálódik, és újra megpróbálnak minket elhallgattatni.

„Minden korszaknak megvannak a maga zsarnokai, és minden korszaknak megvan a maga felébredő népe. A forradalom nem kérdezi, honnan jössz, csak azt, hogy merre akarsz menni” - fogalmazott.

A forradalom szelleme szerinte mindig újjáéled, és a szabadság árad - zárta a beszédét Bódis, erre a tömeg skandálni kezdte, hogy árad a Tisza.

Ezután érkezett Nagy Ervin.

„Egy éve megkeresett egy ember és megkérdezte van-e kurázsim, szívem, kedvem egy jobb országot építeni vele” - idézte fel a színész.

Cikkünk frissül.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.

Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.

A nemzeti identitás meghatározása is változott.

A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.

A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.

Ezzel párhuzamosan

A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.

A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.

A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”