A kórházi klímák ügyét bagatellizáló politikusoknak üzent a győri orvos: Töltsenek el egy éjszakát egy 30 fokos kórteremben, próbáljanak meg ott dolgozni!
Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint nagyon komolyan kéne venni a kórházi klímák problémáját. Kásler szerint viszont ötven fokban is lehet dolgozni.
Mint mi is megírtuk, az ország számos kórházában meghibásodott klímák miatt tikkasztó hőség uralkodott a kórtermekben és műtőkben egyaránt, ami miatt több beavatkozást is el kellett halasztani.
A betegek és az egészségügyi dolgozók számára is elviselhetetlen körülményekről Kásler Miklós, egykori egészségügyi miniszterröviden csak annyit mondott az RTL Híradónak, hogy
anno ötven Celsius-fokos műtőben dolgozott akár 10-12 órát, és most is ez a helyzet.
Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes pedig jót nevetett, és abszurdnak nevezte, amikor szintén az RTL riportere a kórházi klímák ügyéről kérdezte Tusványoson.
Ezzel szemben Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke keményen bírálta a helyzetet bagatellizáló politikusokat.
Az RTL Híradóján keresztül üzent nekik:
„Kérem és javaslom azoknak a politikusoknak vagy döntéshozóknak, akik ezt kétségbe vonják vagy elbagatellizálják, hogy
jöjjenek el hozzánk és egy harminc fokos kórteremben töltsenek egy éjszakát, próbáljanak meg ott dolgozni. Akkor talán ők is belátják, hogy ez egy nagy probléma.”
Szijjártó László szerint nemcsak a fertőzésveszély nő meg a hőségben, de az orvosok és ápolók is sokkal nagyobb eséllyel hibáznak, ha ilyen körülmények között kell dolgozniuk.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ország egyetlen kórházában sem elhanyagolható probléma a kánikula.
Mint mi is megírtuk, az ország számos kórházában meghibásodott klímák miatt tikkasztó hőség uralkodott a kórtermekben és műtőkben egyaránt, ami miatt több beavatkozást is el kellett halasztani.
A betegek és az egészségügyi dolgozók számára is elviselhetetlen körülményekről Kásler Miklós, egykori egészségügyi miniszterröviden csak annyit mondott az RTL Híradónak, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Ordító a különbség a Fidesz-tábor mérésében, közel 900 ezer szavazó a tét
A politikai elemző egy podcast után ragadott billentyűzetet. A kormányközeli és a független kutató egészen mást lát, a választás napján valaki nagyon megütheti a bokáját.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Az elemző rávilágít „a különbség majdnem 900 ezer. Ennek magyarázata a Nézőpont szerint az, hogy ők azokat is a Fideszhez sorolják, akik nem mondják ugyan magukat Fidesz-szavazónak, de egyéb kérdések alapján az intézet így azonosítja be őket.”
Török Gábor végezetül kiemeli, hogy „a beszélgetésben többször elhangzott egy fontos kifejezés: »reputációs kockázat«. Április 12-én erről is többet fogunk tudni.”
A Válasz Online podcastjában Benyó Rita vendégeként Róna Dániel és Mráz Ágoston Sámuel vitatták meg méréseiket és módszertanukat. A beszélgetésben szó esett arról, mi számít mérésnek és mi becslésnek, hogyan kezelik a bizonytalanokat, és milyen reputációs kockázatot vállalnak az intézetek az április 12-re kitűzött országgyűlési választásig, amely után el kell majd számolniuk saját méréseik megbízhatóságával.
A 21 Kutatóközpont felmérései szerint a Tisza Párt tartósan vezet a teljes népességben 34–35 százalékkal, míg a Fidesz 28 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig a Tisza előnye még nagyobb. Az intézet hibrid módszertant használ, a KSH adatai alapján súlyoz, és hangsúlyozza, hogy az EP-választás előtt az ő mérésük volt a legpontosabb.
Ezzel szemben a Nézőpont Intézet a „legvalószínűbb listás eredmény” mutatójában rendre a Fidesz előnyét közli, ami abból adódik, hogy a bevallott pártpreferenciák mellett segédkérdésekkel „beazonosított” rejtőzködő szavazókat is figyelembe veszik, így a két kutatóintézet adatai közti különbséget a nem válaszoló, de aktív szavazók kezelésének eltérő módja magyarázza.
Török Gábor politikai elemző egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Válasz Online podcastjéről, melyben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet, és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek. A politológus szerint érdemes meghallgatni a beszélgetést, mert abban „nem a propagandisztikus közlemények nyelvén esik szó a közvélemény-kutatásokról.” Török szerint
a választás szempontjából a lényeg a következő: „A két intézet a Tiszát pontosan ugyanoda méri: a legutóbbi kutatásukban mindketten a teljes népesség 35 százalékára.Ez 2,7 millió választót jelent”
Török szerint az „ordító különbség" a Fidesz mérésében van: a 21 Kutatóközpont a teljes népességben 28, a Nézőpont 40 százalékos kormánypárti tábort jelez. Előbbi 2,15 millió, utóbbi 3 milliónál kicsivel több embert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A kormány végleg ledobta az álarcot, amit tettek, az nyílt jogfosztás” – A TISZA frakcióvezetője szerint a kormány rendelete a fehérorosz útra lépés mérföldköve
Bujdosó Andrea szerint a kormány üzenete egyértelmű: Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem az ő akaratuk. Úgy látja, a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
„Egy éjjel kihirdetett rendelettel nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiság utolsó bástyáit rohamozták meg. Amit tettek, az nem kormányzás, hanem nyílt jogfosztás”
– fogalmazott.
Bujdosó azt írta, a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve, visszamenőleges hatállyal megtiltotta, hogy Budapest – vagy bármelyik önkormányzat – bírósághoz forduljon az igazságtalan szolidaritási hozzájárulás miatt. Álláspontja szerint ezzel elvágták a jogi utat, megvonták a bírói védelmet, és „egyszerűen betiltották az igazságszolgáltatást”.
„Ez a rendelet a »fehérorosz útra lépés« mérföldköve.
Ha a kormány ma egy tollvonással törölhet egy folyamatban lévő bírósági pert, mert fél, hogy elveszíti, akkor holnap:
– bármilyen civil szervezetet indoklás nélkül felszámolhatnak.
– bármelyik magyar állampolgár tulajdonára rátehetik a kezüket, megfosztva őt a jogorvoslattól.
– bármelyik választott önkormányzatot csődbe vihetnek és államosíthatnak.”
Mint írja, Navracsics Tibor és a kormányzati gépezet a választások előtt még „partnerségről” beszél, de a színfalak mögött már az önkormányzatiság végleges felszámolását készítik elő, amihez szerinte ez a rendelet a főpróba. Bujdosó Andrea úgy véli, ha az emberek csendben maradnak, a jogaik kiüresítése megállíthatatlan lesz.
„Mit üzen ezzel a hatalom? Azt üzenik, hogy Magyarországon nem a törvény uralkodik, hanem a kormány akarata. Azt üzenik, hogy hiába van igazad, ha az sérti az ő zsebüket vagy politikai érdekeiket, a bíróság kapuját egyszerűen lánccal zárják le előtted”
Azt is közölte, hogy „a TISZA nem fogja annyiban hagyni a magyar jogállam szétverését!” Azt ígéri, véget vetnek a rendeleti kormányzásnak és az önkormányzatok „módszeres kirablásának”. „Mi olyan országot építünk, ahol a jog mindenkit véd, nem csak a hatalmon lévőket” – írta Bujdosó Andrea.
Mint arról beszámoltunk, kedd éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A veszélyhelyzeti jogalkotás keretében kiadott, Orbán Viktor által aláírt rendelet visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő pereket is megszünteti, és előírja, hogy az önkormányzatoknak a megszüntetést követő 15 napon belül rendezniük kell a 2025-ből fennmaradt tartozást.
Ezzel egy többéves jogvita végére kerülhet pont. 2025-ben a Kúria még a fővárosnak adott igazat a 2023-as ügyben, és kimondta, hogy a Magyar Államkincstár jogszerűtlenül inkasszált mintegy 28,3 milliárd forintot. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor korábbi döntéseiben magát a szolidaritási hozzájárulást nem minősítette alaptörvény-ellenesnek. A rendelet mellékletei szerint Budapest szolidaritási hozzájárulása 2023-ban 57,8 milliárd, 2024-ben pedig 75,5 milliárd forint volt. A 2025-ös, vitatott fővárosi összeg a korábbi miniszteri rendelet szerint 89 milliárd forint volt.
Bujdosó Andrea, a TISZA Párt politikusa egy Facebook-posztban mondta el a véleményét a kormány legújabb, önkormányzatokat érintő rendeletéről, amely Budapest jogi harcának is véget vet a szociális hozzájárulás ügyében.
A TISZA fővárosi frakciójának vezetője szerint a tegnapi éjszaka folyamán a kormány végleg ledobta az álarcot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Vikor döntött Kósa Lajos rokonainak volt cégéről, amiben gazdák százainak a pénze maradt bent
A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a mátészalkai Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárását. A sikkasztás gyanújával is vizsgált cég ügyében így gyorsított eljárás indul.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban egy gyorsított, egységesített eljárást jelent, ahol jellemzően állami felszámoló veszi át az ügyet a hitelezői igények minél gyorsabb rendezése érdekében.
A kormánydöntés azért is érdekes, mert korábban ellentmondásos információk láttak napvilágot az eljárás állapotáról. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón bejelentette a felszámolás megindulását, az illetékes Nyíregyházi Törvényszék közölte, a miniszter nem mondott igazat. „A Bászna Gabona Zrt.-vel szemben nincs folyamatban lévő felszámolási eljárás, erre irányuló kérelem a Cégbírósághoz a mai napig nem érkezett” – tájékoztatott a bíróság január közepén.
A kormány emellett a termelők számára rendkívüli, méltányossági alapú kárrendezést is bejelentett múlt héten. A károsultak a meg nem fizetett főkövetelésük erejéig kérhetnek kompenzációt, a kérelmeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bírálja el, a kifizetéseket pedig a Magyar Államkincstár végzi. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Bászna Gabona Zrt. ügyében érintett minden kistermelőt a kormány megvéd!”
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének ismeretei szerint a cég tartozása meghaladja a tízmilliárd forintot, ennek jelentős része termelői követelés. A fizetési gondok gazdákat, vevőket és finanszírozókat sodortak bizonytalanságba, és közraktári zárolások is indultak.
A társaságot 2018 végén alapították, kft.-ként indult, majd zrt.-vé alakult. A 24.hu írta meg, hogy
a cég 40 százalékos tulajdonosa korábban Kósa Lajos testvére volt, de később az édesanyjával együtt kiszállt az üzletből. A vállalat azonban nem távolodott el a fideszes politikus rokonságától: a jelenlegi tulajdonos-vezérigazgató Szilágyi Gábor, a politikus egyik távoli rokona
a 24.hu szerint. A cégnél sikkasztás gyanúja miatt a rendőrség is nyomoz.
A helyzet súlyát jól mutatják Koncz Máté, a MOSZ elnökének szavai: „A növénytermesztési tevékenység … ha azonban egyáltalán nem érkezik meg a bevétel, az több száz agrárvállalkozást, köztük rengeteg családi gazdaságot tehet végérvényesen tönkre”.
Stratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány a Kósa Lajos fideszes képviselő rokonságához köthető Bászna Gabona Zrt. felszámolását, noha az illetékes bíróság szerint korábban még felszámolási kérelem sem érkezett a cég ellen. Orbán Viktor miniszterelnök döntése a kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, amelyről a 24.hu írt.
A kormány azzal indokolta a lépést, hogy „a cég adósságainak rendezéséhez és hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.”
A kormány elrendelte, hogy a társaság ügyében a csődtörvény stratégiai felszámolásokra vonatkozó paragrafusait kell alkalmazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dermesztő az egész” – Karácsony a kormány rendeletéről, amely szerint nem perelhető „a Fővárosi Önkormányzat kirablása”
Az új rendelet gyakorlatilag véget vet a főváros jogi küzdelmének a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Mint írja „a kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben.”
„Visszamenőleges hatállyal mondja ki a tegnapi kormányrendelet, hogy egyáltalán nem is peresíthető a Fővárosi Önkormányzat kirablása, de a biztonság kedvéért külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni.”
Úgy véli, ez a lépés a kormány beismerése arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, és visszajárna a budapestieknek a pénz.
„Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni”
– írja Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak. Mert ha nem, az éppen a kormánypárti politikusok számára lesz fájdalmas. Ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Azt pedig hogy hogyan lesz vége, a joguralom keretei között vagy a jogot áthágva, azt az dönti el, hogy mire teremt precedenst a jelenlegi hatalom”
– zárta posztját.
A kedden megjelent kormányrendelet kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a központi költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, ezért ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek nincs helye. A jogszabály a folyamatban lévő, 2023–2025. éveket érintő pereket is megszünteti, a perköltséget az állam viseli. A rendelet szerint ha egy önkormányzat a per megszüntetése után 15 napon belül nem fizeti ki a tartozását, a Magyar Államkincstár hatósági átutalással szedi be azt.
2025-ben több bírósági döntés is a fővárosnak kedvezett. A Fővárosi Törvényszék júniusban azonnali jogvédelmet adott Budapestnek, ideiglenesen megtiltva a vitatott összegek inkasszóját, és elrendelte a korábban levont 10,17 milliárd forint visszautalását is. Emellett ősszel a Kúria is hozott a főváros érvelését támogató döntéseket a beszedés módjáról.
A kormány a 2026-os költségvetési törvénytől eltérve már 2025 végén is rendelettel szabályozta a hozzájárulást: ez 50 millió forintos összeghatár alatt mentesítette az önkormányzatokat a fizetési kötelezettség alól, miközben a sajtó összesítései szerint Budapest 2026-ra közel 98 milliárd forintos befizetéssel számol.
„Sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt” – írta Karácsony Gergely szerda reggel a Facebook-oldalán egy friss kormánydöntésre reagálva.
Mint megírtuk, a kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Visszamenőlegesen is megszünteti a főváros folyamatban lévő pereit, és előírja, hogy a Kincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja a vitatott tartozást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
