KULT
A Rovatból

A 11 legjobb magyar történelmi film

Összeállításunkban olyan klasszikus magyar filmek kaptak helyet, mint például A tanú, vagy az Isten hozta őrnagy úr!

Link másolása

Az alábbi lista a teljesség igénye nélkül sorolja fel a régi idők eseményeit hol valós, hol képzelt tényekre és szereplőkre alapozva. De akár igaz a történet, akár nem, a régi idők bája a képernyő elé szögez bennünket.

Honfoglalás

A millecentenáriumra készült alkotás igen sok vita kereszttüzében állt. Koltay Gábor filmjét sokan vontatottnak, a kiforratlan tömegjelenetek és a korhűséget mellőző tárgyak ábrázolása miatt komolytalannak értékelték. A legtöbb emberben talán azóta is motoszkál a kérdés, hogy magyar alkotás révén, magyar szereplőgárdát felvonultató produkcióként miért volt szükség Franco Nero közreműködésére. A honfoglalás állomásait végigkísérő mű ugyan kevésbé lendületes, és látványban is lehetett volna gazdagabb, örök emléket állít őseinknek, akik elvezettek bennünket a Kárpát-medencébe. Az pedig majdnem biztos, hogy a Kell még egy szó… kezdetű dal szinte mindenkinek ismerősen cseng.

honfoglalas

Mit csinált felséged 3tól 5ig?

Az igazi sztárarzenált felsorakoztató, 1964-ben készült vígjáték Mátyás király udvarába kalauzol el minket, ahol azokba a történetekbe és jelenetekbe nyerhetünk bepillantást, amit minden bizonnyal készakarva hagytak ki a krónikákból. Mindez persze történelmileg nem bizonyított, nem is kell komolyan venni. Csak dőljünk hátra, és élvezzük olyan színészóriások játékát, mint Psota Irén, Darvas Iván, Pécsi Ildikó, Tordai Teri és Gobbi Hilda!mitcsinal

Egri csillagok

Gárdonyi Géza regényét a hazaszeretet könyveként emlegetik. A belőle készült alkotás a korabeli magyar filmgyártás egyik legköltségesebb és leglátványosabb darabja. Egy olyan mű, amely a mai napig megállja a helyét mind látványban, mind minőségben. A forgatás érdekessége, hogy a jeleneteket a Pilisborosjenő határában erre a célra felépített egri vár másolatában vették fel, melynek falai – ugyan kicsit megkopva – a mai napig állnak és látogathatóak. A regény és a film kedvelőinek érdemes nyáron Eger felé venni az irányt, ugyanis az Agria Nyári Játékok keretein belül minden évben a vár falai között elevenednek meg a jelenetek.egricsill

A hídember

A legnagyobb magyar, Széchenyi István életét ábrázoló alkotás a Habsburg Monarchiával szembeszálló arisztokrata életútját jeleníti meg. A rendkívül látványos jelmezekkel és díszlettel, remek színészekkel tarkított film érzékletesen adja vissza a gróf lelki vívódásait, a kor szellemét és a végtelen hazaszeretetet. A kritika Kossuth karakterét érte, akit a nézők szerint túl negatív szerepkörbe kényszerítettek bele.hidember

Egy magyar nábob

A nagy mesélő, Jókai Mór regénye alapján készült mű szereplőit többek között olyan legendák testesítik meg, mint Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Bessenyei Ferenc, Ruttka Éva és Tordai Teri. A romantika szálai a reformkorba vezetnek, ahol ármány és szerelem, becsület és vagyon a tét. Aki végignézi, nem lesz kérdéses, hogy megtekinti a Kárpáthy Zoltánt is, mely az Egy magyar nábob folytatása.

magyarnabob

A kőszívű ember fiai

A történelem kel életre akár a könyv sorait olvassuk, akár a filmet kísérjük figyelemmel. A szabadságharc mítosza ez, melyet a Baradlay család életén keresztül követhetünk nyomon. Kaland és izgalom, büntetés és bűnhődés, még a végén azon kapjuk magunkat, hogy együtt aggódunk a regény hőseivel, hőseiért. A bécsi forradalom dicső és tragikus pillanatai, az isaszegi diadal, Buda visszaszerzése, majd az elkerülhetetlen bukás színes, korhű bemutatása tette klasszikussá az alkotást.koszivu

A tizedes meg a többiek

Ki ne hallotta volna a kultikussá vált mondatot: „Az oroszok már a spájzban vannak!”? A világháború sötét, szenvedésekkel teli éveit ábrázoló művek közül tűnt ki ez a vígjáték, mely senkit nem akart piedesztálra állítani, egyszerűen csak egy kis humort akart belecsempészni a tragikus események sorába. Nem háborús hősöket, hanem egyszerű, hétköznapi, csetlő-botló embereket mutat be, akikkel nem lehet nem nevetni. A sok szállóigévé vált mondat közül egyet mégis mellőznünk kell az első vetítés óta: az utolsó jelenetek egyikében, a fogságba esett többieket nyugtatva a tizedes megjegyzi: Sínen vagyunk! Fekete közlegény válaszát azonban – És mindjárt jön a vonat! – a későbbi változatokban elnémították, ám aki tud szájról olvasni, könnyedén kiveheti.tizedesmega

Isten hozta őrnagy úr!

Remek történet, remek színészek. Örkény Tóték című kisregényéből készült film vér és fegyverek nélkül ábrázolja a háborús eseményeket, a kisemberek mindennapjait. Azokat a mindennapokat, melyek rendszere és élhető normája egyik napról a másikra a feje tetejére áll, ha meg kell felelnie a hatalom gyakran ésszerűtlen szabályrendszerének. Őrlődés ez a kiszolgáltatottság már-már elviselhetetlen fokáig, fanyar humorral fűszerezve. Pont „csak” annyira abszurd a helyzetek leírása, amennyire az akkori rendszer maga is abszurdnak tekinthető.ornagyu

Szabadság, szerelem

Az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulójára készült hollywoodi léptékű produkció szép párhuzamot von a medencében és az utcákon zajló harc között. Andy Vajna és Joe Eszterhas műve egy olyan látványos alkotás, mely nem mellőzi a romantikát, a könnyed, friss poénokat, ugyanakkor az akciót és persze a drámát sem. A mai napig sokan kapcsolatot éreznek az akkori eseményekkel, hiszen ha nem is ők maguk, de szüleik, nagyszüleik ott voltak a harcban, hogy az elnyomás ellen, a szabadságért küzdjenek.szabiszeri

A tanú

Valódi legendának számít az 1969-es filmszatíra, mely hírnevét betiltásának ténye még inkább növelte. Első tíz évét egy dobozban töltötte, hisz túl korainak tartották még a Rákosi-rendszer ilyenfajta ábrázolását. Végül 1979-ben mutatták be, a mozik hónapokig játszották, és rövidesen kultuszfilm lett belőle. A citromból lett narancs kóstolásának jelenete és Pelikán mondata azóta is örökzöld: „Narancs. Ez az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.”tanu

Magyar vándor

A lista végére kerüljön egy könnyed, szórakoztató vígjáték, mely egészen a honfoglalástól kíséri végig a magyarok útját, jeles történelmi alakokat, eseményeket, találmányokat felsorakoztatva. Herendi Gábor rendezése üdítő poénokon keresztül teszi szerethetővé a szereplőket, hogy aztán szűk két óra múlva konstatáljuk: nagyon szép országban lakunk.magyivagyi

Ti mivel bővítenétek a listát?

Nyomj egy lájkot, ha tetszett az összeállításunk!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: