HÍREK
A Rovatból

8 ember meghalt egy egyetemi lövöldözés során az oroszországi Permben

Az ablakon ugrottak ki az emberek a fegyveres támadó elől menekülve, aki a hatóságok szerint maga is egyetemi tanuló volt. Legalább hat sérültje is van a merényletnek.
MTI, SZM, Fotó: milinfolive/Telegram - szmo.hu
2021. szeptember 20.



Nyolc ember életét oltotta ki egy 18 éves diák, vaktában lövöldözve a Permi Állami Egyetemen - közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) és az egészségügyi minisztérium.

Az ámokfutásnak 19 sebesültje is van.

A támadó, a 18 éves Timur Bekmanszurov az elfogása közben halálos sebet kapott. Bekmanszurov sajtóértesülések szerint a közösségi médiában hátrahagyott üzenetében bevallotta, hogy már régóta készült a támadásra, először a régi iskolája, aztán egy bevásárlóközpont, majd egy pályaudvar ellen.

Mint írta, mindegy volt neki, csak forgalmas helyről legyen szó. Közölte, hogy tette nem terrorcselekmény, nem áll kapcsolatban terrorszervezettel, nem vallásos és nem politizál. Az állította, hogy a tervéről senki más sem tudott.

A helyszínen készült videón az is látható, amint a rémült emberek az ablakon keresztül ugranak ki, így menekülve a gyilkos elől.

Egy másik, a közösségi médiában elterjedt felvételen a feketébe öltözött, felfegyverzett támadó látható, aki sisakot visel, és lassan végighalad a kampuszon a megdöbbent diákok szeme láttára.

Az elkövető részletesen leírta, hogyan szerezte be a fegyvertartási engedélyt. Közölte, hogy tudta, mit kell válaszolnia pszichológus kérdéseire, és hogy könnyen letette a fegyverbiztonsági vizsgát. A májusi kazanyi iskolai ámokfutást követően a biztonságos fegyvertartást ismételten ellenőrizték nála.

A támadás alatt tanárok és a diákok bezárkóztak az előadótermekben a permi egyetemen, vagy megpróbáltak elmenekülni. Az SZK gyilkosság címen eljárást indított.

Oroszországban az elmúlt években több iskolai merénylet történt, illetve a hatóságok lelepleztek több iskolai merényletkísérletet.

Kazanyban május 11-én a 175-ös számú iskolában az egyik volt tanuló házi készítésű pokolgépet robbantott és automata fegyverből tüzet nyitott. Kilenc embert, köztük hét gyereket agyonlőtt, huszonhármat pedig, zömmel gyereket, megsebesített.

Március 24-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szocsiban őrizetbe vett egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait. A gyanúsított otthonában robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban pedig két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojarszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai.

Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított húsz évnél fiatalabb volt.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében "fokozott érdeklődés" alakul ki a "schoolshooting" (iskolai lövöldözés) és Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az RTL megmutatta: halomban állnak a Ferrarik, Bentley-k, Mercedesek Mészáros Lőrinc öccsének székesfehérvári luxusautó-szalonjában
Mészáros János felcsúti önkormányzati képviselő a tulajdonosa egy székesfehérvári luxusautó-szalonnak, ahol a legdrágább darab egy tűzpiros Ferrari, ami több mint negyedmilliárd forintba kerül.


180 millió forint értékű rikító kék Ferrariban fotózták le Várkonyi Andreát és férjét Mészáros Lőrinc vállalkozót. A Felcsúton készült képeket Hadházy Ákos független képviselő osztotta meg, aki szerint a luxusautó Várkonyi Andrea nevén van. Az RTL híradója kereste az ügyben a házaspárt, de egyelőre nem reagáltak.

A Ferrari 296 GTS nevű modellje egy 663 lóerős hibrid luxusautó, amely mindössze 3 másodperc alatt gyorsul 100-ra.

A különleges vezetési élményt nemrég Várkonyi Andrea is megtapasztalhatta. Méghozzá nem egyedül, hanem férje Mészáros Lőrinc társaságában. Legalábbis ezt állítja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a kék sportkocsiban ülő házaspárról fotókat is feltöltött a közösségi oldalára. Úgy tudja, a sportautó Várkonyi Andrea nevén van. Ez a típus újonnan 140-180 millió forintba kerülhet, mondja a képviselő.

Hadházy Ákos: "A fényképeket jól beazonosíthatóan a Felcsút mellett a Puskás Ferenc sporthotelhez vezető úton, illetve annak parkolójában készítette egy kedves ismerősöm. Úgy tűnik, hogy Felcsúton lassan több az egy főre jutó eső Ferrari, mint mondjuk Monacóban."

Mészáros Lőrinc fia is szereti az olasz luxusautó-márkát. Felcsúton egy benzinkútnál pumpálta egy Ferrari 488-as kerekét egy 2021-ben készült fotón, amit szintén a független képviselő osztott meg. Ehhez a modellhez használtan 100-120 millió forintért hozzá lehet jutni Hadházy szerint.

"A probléma az, amikor valaki ezt a hihetetlen gazdagságot ezt szinte csak állami megrendeléseken szerzi."

Nemcsak a felesége és fia kedveli a sportkocsikat, hanem Mészáros Lőrinc öccse is. Mészáros János felcsúti önkormányzati képviselő a tulajdonosa egy székesfehérvári luxusautó-szalonnak, ahol a Ferrarik mellett más luxusmárkák: Aston Martin, Bentley, Mercedes és Audi is kaphatók.

A szalon legdrágább darabja egy tűzpiros Ferrari, ami több mint negyedmilliárd forintba kerül, a legolcsóbb pedig egy Audi, ami 56 millió forintért vihető.

Márciusban bírálta Lázár János miniszter azokat a vállalkozókat, akik feltűnően gazdagodtak, és kihívó módon viselkedtek az elmúlt években.

"Elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a yachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál."

A Mészáros Csoport korábban közleményben úgy reagált: Mészáros Lőrinc nem vette magára a miniszter szavait, ugyanis csak tavaly a Mészáros Csoport nagyságrendileg 20 milliárd forintot fordított támogatásokra és adományokra. Most hiába kereste az RTL Híradó a cégcsoportot és Várkonyi Andreát is, adásunkig nem reagáltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Berobbant a légkör” – Golflabda nagyságú jég esett az osztrák-magyar határ közelében vasárnap
A következő órákban a nyugati határ környékén élők szupercellára számíthatnak, és akár 80–90 kilométer/órás szél, heves zivatarok és jégeső is érkezhet.
Fotó: Időkép, Szalafő webkamera - szmo.hu
2025. május 04.



Golflabda nagyságú jég esett vasárnap az osztrák–magyar határ közelében – számolt be róla a MetFigyelő a Facebook-oldalán. A jégverés Bad Blumaunál történt, ez a település kevesebb mint 30 kilométerre fekszik a határtól.

Az Időkép arról ír, hogy a jég nem áll meg a határnál, hanem egyenesen az ország közepe felé tart. Azt is közölték: „berobban a légkör” a határ mentén, és egyre több, valamint egyre nagyobb góc alakul ki.

A következő órákban a nyugati határ környékén élők szupercellára számíthatnak, és akár 80–90 kilométer/órás szél, heves zivatarok és jégeső is érkezhet – tette hozzá az Időkép.

Felsőszölnökön már hullott is a jég, amit a szolgálat webkamerája rögzített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mi történt? Lemondása óta először posztolt Facebookon Novák Katalin
A Ferenc pápára emlékező bejegyzésben ezt írta: „A hivatalos gyásznak ma vége, de a szeretet örök”.


Novák Katalin hosszú szünet után vasárnap újra megszólalt a közösségi médiában. A volt köztársasági elnök egy videót tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben a nemrég elhunyt Ferenc pápáról emlékezett meg.

A bejegyzésben ezt írta:

„A hivatalos gyásznak ma vége, de a szeretet örök”.

A felvétel alatt a Legyetek jók, ha tudtok című film olasz nyelvű betétdala hallható, a képsorokon pedig Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásának részletei láthatók. Többek között az a jelenet is szerepel benne, amikor Novák Katalin köztársasági elnökként fogadja a katolikus egyházfőt.

A videó Ferenc pápa magyarul elhangzó jókívánságával zárul: „Isten, áldd meg a magyart!”

Ez az első hivatalos bejegyzése azóta, hogy 2024. február 10-én lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Előtte legutóbb 2023. február 26-án osztott meg videót Facebook-oldalán, amelyben bejelentette, hogy véget ért az elnöki szolgálata, és gratulált utódjának, Sulyok Tamásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Nagyot nyert a szélsőjobbos jelölt a román elnökválasztás első fordulójában, 40 százalékot kapott
George Simion Románia 36 megyéjében győzött. A második fordulót két hét múlva rendezik, ahol várhatóan Nicușor Dan vagy Crin Antonescu lesz az ellenfele, köztük minimális a különbség, de a bukaresti polgármester lehet a befutó.


George Simion, a szélsőjobboldali AUR jelöltje vezeti a román elnökválasztást, mivel a leadott szavazatok 98,41 százalékának összeszámolása után a szélsőjobboldali AUR jelöltje 40,21 százalékon áll.

A két hét múlva esedékes második fordulóban az ellenfele a független Nicușor Dan (20,74 százalék) vagy a koalíciós jelölt Crin Antonescu (20,54 százalék) lehet.

Simion, aki 38 éves, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, a hivatalos adatok szerint 40,1 százalék körüli eredménnyel állt, amikor a szavazatok 90 százalékát már megszámolták.

Simion Románia 36 megyéjében győzött. A függetlenként induló Victor Ponta, aki korábban szociáldemokrata miniszterelnök volt, 14,03 százalékot kapott, így biztosan nem jut tovább.

A választáson tizenegy jelölt indult, a második fordulót május 18-án tartják a két legtöbb szavazatot szerző induló között. A központi választási iroda szerint körülbelül 9,57 millió ember szavazott, ez az összes választásra jogosult 53,2 százaléka. Külföldön 973 ezren járultak az urnákhoz.

A választók több mint 11 százaléka külföldön voksolt. Simion itt is népszerű volt, de Dan is több szavazatra számíthatott, mint Antonescu.

Hargita és Kovászna megyében, ahol többségében magyarok élnek, gyenge volt a részvétel: előbbiben 41, utóbbiban 38 százalék ment el szavazni. Az országos részvétel 53 százalék volt.

A szociáldemokraták és a liberálisok az RMDSZ-t és Kelemen Hunor elnököt hibáztatták, amiért nem mozgósítottak megfelelően – erről a Transtelex írt. Erdélyi tiszások egyébként Dan mellé álltak, de ennek inkább elvi jelentősége volt.

A tavalyi elnökválasztás első fordulóját, amit Călin Georgescu nyert, az alkotmánybíróság érvénytelenítette. Georgescut most már el sem engedték indulni. Vasárnap reggel együtt szavazott Simionnal, aki az AUR elnöke.

Georgescu azt mondta a szavazás napján: „Ezt az új választást azok rendezték, akik számára a megtévesztés az egyetlen állami politika.” Hozzátette: „Azért jöttem el, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat hatalmát, amelytől a rendszer retteg.”

Simion az exit pollok után a Transtelex szerint kijelentette: Georgescuból akár miniszterelnök is lehet.

Simion előre felvett beszédében úgy fogalmazott: „Sok akadály ellenére a románok felemelkedtek, és kivételes eredmény közelében járunk.” Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy helyreállítsam az alkotmányos rendet. Demokráciát akarok, normalitást akarok, és egyetlen célom van: visszaadni a román népnek, amit elvettek tőle, és a döntések középpontjába az egyszerű, tisztességes, méltóságteljes embereket helyezni.”

A Kreml által támogatott Georgescu TikTok-kampányával okozott meglepetést tavaly novemberben, amikor megnyerte az első fordulót. Ezt az alkotmánybíróság decemberben vitatott érveléssel semmisítette meg, majd tavaszra új választást írtak ki. Georgescut viszont kizárták az indulásból.

A választás ismétlését az váltotta ki, hogy a tavalyi győztest kizárták, miután a politikai rendszer megrendült az állítólagos választási visszaélések és az orosz beavatkozás gyanúja miatt – bár Moszkva ezt tagadta.

A választás tétjéről néhány nappal korábban Kiss Tamás erdélyi szociológus beszélt. Szerinte „az a fajta neoliberális konszenzus, progresszív-neoliberális hegemónia, ami a román közéletet 2000 és 2024 között jellemezte, összeomlott. Nem az ezt képviselő pártok omlottak össze, hanem ennek a mainstream irányzatnak a magától értetődése. […] Megjelent egy, Magyarországon vagy Lengyelországban már régóta jelen lévő euroszkeptikus szuverenista erő.”

Simion a választás előtt néhány nappal úgy fogalmazott: „Nem vagyunk többé demokratikus állam.” Szerinte a rendszerrel szembeni ellenérzés „nem valami anarchikus mozgalom, hanem azok ellen irányul, akik tönkretették ezt az országot.”

Crin Antonescu, a 65 éves politikus azt mondta: „Egy egységes, erős, méltóságteljes Romániáért szavaztam.” Majd hozzátette: „A demokrácia harcot jelent, néha a végletekig kiélezve, de ez az eszmék harca. Ne feledjük, hogy honfitársak vagyunk, egy ország fiai, és együtt kell előre haladnunk.”

Nicușor Dan, az 55 éves matematikus, aki 2016-ban alapította az USR-t, az „Őszinte Románia” kampányával indult. Azt mondta: „Ez a románok és partnereink demokráciába vetett bizalmáról szól… és szerintem ez egy új kezdet, amit mindannyiunknak felelősségteljesen kell végigvinni.”

Ponta a „Románia az első” jelszóval kampányolt, és korábban azzal büszkélkedett, hogy jó kapcsolatot ápolt a Trump-adminisztrációval.

Elena Lasconi, aki tavaly második lett, most csak 2,6 százalékot ért el. Erősen nyugatbarát és rendszerkritikus kampányt vitt, a korrupt politikai elit ellen lépett fel.

Simion pártja, az AUR 2020-ban tűnt fel először a parlamenti választásokon, és azóta megduplázta támogatottságát. A párt „családot, nemzetet, hitet és szabadságot” hirdet. Simion úgy fogalmazott: az AUR „teljes mértékben összhangban áll a MAGA-mozgalommal.” - írja az AP.

Egy nyugdíjas, Done Chiritoi azt mondta: úgy érzi, elvették a szavazatát, és emiatt „csak rossz szavaim vannak a politikusokra.” Hozzátette: „Ha megint érvénytelenítik a szavazatomat, vagy nem nyer az, akire voksoltam, kimegyek az utcára.”

Rares Ghiorghies, aki az energiaszektorban dolgozik és Simionra szavazott, azt reméli, hogy Románia „visszatér a demokrácia alapelveihez, és visszanyeri az önbizalmát.” Szerinte: „Ami 2024 decemberében történt, az biztosan sötét fejezet ebben az országban, és ezt nem fogadhatjuk el tovább. Remélem, minden visszatérhet a normális kerékvágásba.”

Sokan sorsfordítónak tartják ezt a választást, miközben az ország próbálja helyreállítani a demokráciát és megőrizni a külpolitikai szövetségeit, amelyek megrendültek a választási botrány miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: