SZEMPONT

Sok trükk van - mondja az egyre gazdagodó politikusokról a korrupció ellen küzdő K-Monitor szakértője

Ismét röpködnek a milliárdos osztalékok, de Merényi Miklós szerint egyáltalán nem minden az, aminek látszik. Még mindig vannak, akiknek fontos, hogy a pénzt ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni. És ehhez számos trükk van a tarsolyukban.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 07.

Választások ide vagy oda, a politikusok, családtagjaik, valamint a hozzájuk közel álló üzletemberek idén sem fogták vissza magukat. A Forbes összesítése szerint az Orbán-család cégei a nyilvánosan elérhető adatok, beszámolók alapján tavaly több mint 400 milliárdos árbevétel mellett majdnem 54 milliárd Ft nyereséget termeltek, és a családtagok 6 milliárd Ft osztalékot meg is szavaztak maguknak.

De ez szinte semmi ahhoz képest, hogy Mészáros Lőrinc egymaga 61 milliárd Ft osztalékot vett ki a cégeiből.

A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor szakértőjével, Merényi Miklóssal arról beszélgettünk, miről szólnak ezek szinte felfoghatatlanul nagy számok, és vajon befolyásolhatják-e ezek a hírek a választások eredményét.

– Most van karácsony, mármint azoknak, akik vállalkozások osztalékaiból élnek. A szerencsésebbek elképesztő osztalékokat vesznek ki, akadnak közöttük politikusok vagy hozzájuk igen közel álló üzletemberek is. Úgy tűnik, ezt már nem is nagyon próbálják titkolni.

– Ezek a cégbeszámolók nyilvánosak, és ezt azok is tudják, akik kiadják. Sokszor tudatosan úgy állítják össze, hogy figyelembe veszik a nyilvánosságra kerülést. Például a V-Híd tavaly beleírta, hogy támogatják a Fidelitast, de idén ebből tanulva már egyáltalán nem részletezik, kinek adtak támogatásokat. De azzal nem értek egyet, hogy ezeket az információkat nem próbálják titkolni, vagy hogy a gazdasági szereplők nem használnának olyan praktikákat, amelyekkel eltitkolják az osztalékbevételeiket, hogy ne lehessen közvetlenül hozzájuk kötni.

Sok trükk van. Például előfordul, hogy egy cég tulajdonosa nyilvánosan nem elérhető, vagy egy magántőkealap a tulajdonos, vagy látni olyat is, hogy egy stróman a tulajdonos.

Előfordul, hogy aki bevallja, hogy ő a tulajdonos, valójában nem az, akihez a pénzek a nap végén eljutnak. Még 2024-ben is vannak, akiknek ez reputációs kockázatnak számít. Ők próbálnak 1-2 lépésre távol maradni a nagyon nagy osztalékoktól, vagy a túlságosan ismert cégektől.

– Itt van például Lázár János batidai kastélya, ahol ő elvileg 40 százalékos tulajdonos, mégis ő vette ki az egész osztalékot. Ez hogy lehetséges?

– Ez egy érdekes történet.

Lázár János körülbelül tíz éve folyamatosan növeli a részesedését a cégben, amit az első pillanattól kezdve az ő kastélyaként emlegetnek. Mostanra eljutottunk oda, hogy ez tulajdonképpen de facto így is van.

A cégpapírokban azonban még mindig azt látom, hogy ő csak 40%-os tulajdonos. Hogy ez változott-e, azt valószínűleg a jövő évi vagyonnyilatkozatából lehet majd kideríteni.

– Rogán Antal egy híres szálloda elnöki lakosztályában szállt meg a minap Londonban, ahol 3,5 millió Ft-ba kerül egyetlen éjszaka. Az őt ott megtaláló 444-nek azt mondta, van annyi jövedelme, hogy ezt megtehesse. Mire gondolhatott?

– Ha valaki megnézi a vagyonnyilatkozatokat, látja, hogy tényleg milliárdos összeget kapott egy találmány hasznosítási díjából. Ez az állítás tehát igaz. De lehet mindez csak fedősztori a nyilvánosság felé, amire bármikor hivatkozhat. Érdemes átböngészni annak a cégnek a beszámolóit, amelyik ezt a díjat fizeti. Ott jól látszik, hogy a cég legnagyobb kiadási tétele ez a díj, amit minden évben kifizet.

Mintha az egész cég azért jött volna létre, hogy ezt a díjat kifizesse,

mert még az osztalékok vagy a bérek is kisebb tételek a költségvetésében, mint ez a díj.

– Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gyarapodása is egyre nyilvánvalóbb.

– Az osztalékok ilyen szempontból is izgalmasak. Tavaly volt a G7-nek egy cikke, ami bemutatta, hogy egy olyan cég, ami eredetileg Jellinek Dánielé volt, áttételes konstrukcióban Tiborczéknak fizetett ki osztalékokat.

Ezt a céget azóta Tiborcz meg is vette, és idén is fizetett 6 milliárd forint osztalékot.

Szóval az, hogy ezek a kifizetések pontosan milyen üzleti ügyeket fednek, nagyon nehéz meghatározni a beszámolók alapján. Nehéz megmondani, hogy valaki egy korábbi években felhalmozott pénzt ad át valaki másnak, vagy ténylegesen folyamatos üzleti tevékenység zajlik, aminek ez a hozama. Érdemes belenézni azokba az építőipari cégekbe is, ahol elvileg értékteremtő munka zajlik. Itt sokszor az látszik, hogy az osztalék mértéke több, mint amennyit a melósoknak kifizetnek. Jó példa erre Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse. Ő különböző mezőgazdasági és útépítési eszközökkel kereskedik, és sok közbeszerzést elnyer. Az ő cégcsoportjában

a kifizetett osztalék több volt, mint az összes bérköltség, amit a tavaly a 100 munkavállalónak kifizettek.

Jól látszik, hogy a munkahelyteremtés csak egy aspektusa a dolognak, de van egy extraprofit, amit ténylegesen ki is fizetnek a tulajdonosnak.

– Hogyan lehet ilyen mesés osztalékokat kivenni ezekből a cégekből? Ilyen zseniálisak, innovatívak a NER-közeli cégtulajdonosok?

– Az, hogy mi számít nagyon profitábilis tevékenységnek, nem feltétlenül kell, hogy valamilyen innovációhoz kapcsolódjon. Rogán Antal volt feleségének van egy médiacége, ami minden évben milliárdos osztalékot fizet. Ez tulajdonképpen egy bulvárblog, ahol állami szervek és NER-hez köthető piaci szereplők hirdetnek. Ha drágán vásárolnak hirdetési helyeket ezen a blogon, ezek több százmillió, akár több milliárd forintos bevételeket hozhatnak, miközben a költség alacsony, hiszen mindössze 6-7 ember dolgozik ennél a cégnél.

Így ki tud jönni egy milliárdos osztalék.

Vannak cégek, ahol valamilyen mutyi eredményezheti a nagy nyereséget, de vannak, amelyek ténylegesen végeznek valamilyen tevékenységet. Itt minden egyedi esetet mérlegelni kell. Az is lehet, hogy a nagy összegű osztalék korábbi évek eredményeiből fakad, mert a tulajdonos úgy érzi, hogy most van szüksége a pénzre. Az idei év sajtócikkei azonban nem ezekről az ügyekről szólnak. A politikaközeli cégek minden évben kifizetik ezeket az osztalékokat. Érdemes jobban beleásni magunkat a cégbeszámolókba, mert jól látszik, hogy milyen üzleti modell valósult meg.

– Tehát a NER-közeli cégek között is vannak különbségek?

– Igen, például Mészáros Lőrinc egyik építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Kft. évtizedes viszonylatban több tízmilliárd forintot fizetett ki osztalékként. Ezt egy nagy építőipari cégnek gondolnánk, ahol sokan dolgoznak, és nagy értéket hoznak létre. Valójában azonban ez egy projektmenedzser cég, ahol 120 fő dolgozik. A tavalyi árbevételük mégis 119,5 milliárd Ft volt.

Ők alapvetően projektmenedzserek és pénzügyesek, akik a tendereket menedzselik és továbbadják az alvállalkozóknak. A tényleges munkát nem ők végzik.

Volt egy összehasonlítás, ahol megnéztük Mészáros egy másik cégét, a ZÁÉV-et, ami stadionokat épített az elmúlt években, és a Marketet, ami Garancsi István cége, és szintén NER-közeli. A Market piaci befektetéseket is végez, mint például irodaházak építése. Érdekes látni, hogy míg a Market nagyobb árbevételre tesz szert és több alkalmazottja van, a kivett osztalék mértéke kisebb, mint a ZÁÉV-nál, amely szinte kizárólag állami közbeszerzésekből él.

– Ott van Hatvanpuszta, ami nagyon gyorsan felépült. Tudjuk, hogy pontosan milyen pénzből és hogyan?

– Ez nyilván politikai ügy, hiszen az, hogy ez milyen módon kötődik a miniszterelnökhöz, illetve a miniszterelnök családjában épül, jogosan kelti fel az emberek érdeklődését. A magyarázat azonban nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot, miközben nem állítanám, hogy semmilyen összefüggésben nincs a azzal. Ez az építkezés Orbán Viktor édesapja bányaipari cégének, a Dolomit Kft-nek az osztalékából történhetett. A sajtó minden évben cikkezik arról, hogy a Dolomit Kft. milliárdos osztalékot fizet ki. A cégnek voltak állami projektekhez köthető megbízásai és Mészáros Lőrinccel is volt üzleti kapcsolata, vagyis azt azért nem mondhatjuk, hogy ezek 100%-bantiszta piaci bevételek.

Ha azonban összeadjuk a kivett osztalékokat, és feltételezzük, hogy a család takarékosan élt és félretette ezt a pénzt, akkor akár meg is épülhetett ez a komplexum.

Ezt mondhatjuk a beszámolók alapján. Innentől a miniszterelnököt kellene meghallgatni arról, hogy ő mit mond erről.

– Mennyire üti át az ingerküszöböt választói szinten mindez? Nem érzi a kockázatát a kormánypárt annak, hogy a választások előtt ezek az információk nyilvánosságra kerülnek?

– Szerintem akkor azért érzi, hogyha mi böngésszük ezeket a beszámolókat. Az állami rendezvények és plakátozós munkák például mind Balásy Gyula cégeihez tartoznak. Idén azonban ezek a cégek még nem tették ki a beszámolóikat. Van egy törekvés bizonyos cégeknél, hogy eltolják ezeket az ügyeket a választás utánra.

Amikor a sajtó ír Rogán Antal találmányának ügyéről, több ezer ember rákeres, hogy mi ez a találmány, és hogy lehet ennyi pénzt összeszedni. Azaz az információ eljut az emberekhez, és sokakat felháborít.

Viszont az is igaz, hogy egyrészt kevés emberhez jut el, mert csak bizonyos online lapok szemlézik ezeket a híreket, az emberek többsége nem olvassa ezeket, másrészt pedig egy ilyen időszakban, amikor naponta tíz cikk jelenik meg különböző cégügyekről, biztosan nem olvassák végig mindet. Ez egy politikai feladat lenne, biztosan izgalmas, ahogy annak idején az volt Szijjártó jachtozása.

Például az ő felesége is évek óta nagyon nagy összegű osztalékokat kap egy olyan cégből, aminek honlapja sincsen.

Ezeket az ügyeket fel lehetne építeni, és ezek biztosan rombolják a politikusok szavahihetőségét.

– Hogy működik egy stróman? Nem félő, hogy egyszer csak azt gondolja, hogy mégiscsak övé az a pénz, és lelép az egész összeggel?

– Ennek van egy büntetőjogi része. Emlékezhetünk például a Quaestor-ügyre, ahol valakinek a nevére írattak cégeket. Ezek az emberek általában hátrányos helyzetűek és nem feltétlenül képesek belátni az egész ügy hátterét. De az is előfordul, hogy valaki szorosan együtt dolgozik egy politikussal, jó kapcsolatot ápol vele, és róla mondják, hogy stróman, tehát valakinek a vagyonát kezeli. Ennek is sok árnyalata van. Vannak olyan gazdasági szereplők, akik a mostani politikai elittel szoros kapcsolatot ápolnak és politikailag exponáltak. De még nekik is vannak olyan cégeik, amelyek nagyobb önállósággal rendelkeznek, ahonnan nem veszik ki az összes osztalékot.

Például Mészáros Lőrinc cégbirodalmában is vannak olyan cégek, amelyek személyesen fontosak neki, és ott inkább befekteti a pénzt, nem veszi ki.

Másrészről a nagy építőipari cégek esetében mindig kiveszik az összes osztalékot, amit aztán különböző politikai, gazdasági és stratégiai célokra fektetnek be. És vannak olyan gazdasági szereplők is, mint például Jellinek Dániel, aki független és piaci szereplőnek tűnik, de neki is vannak olyan ügyletei, amelyekben nem biztos, hogy teljesen autonóm módon dönt. Inkább úgy tűnik, hogy valamilyen más gazdasági szereplőnek falaz, és utána ezeket a cégeket továbbadja. Tehát ez egy nagyon árnyalt dolog, nem lehet őket egy kalap alá venni.

– Amikor létrehozták a KESMA-t, akkor ingyen odapasszoltak nagyon értékes cégeket ennek az alapítványnak. Ez például arra utalhat, hogy az egész egy strómanrendszer volt?

– Ennél árnyaltabban kell megérteni a működését annak, ahogyan a politikai és a gazdasági elit egymással kapcsolatban van az elmúlt tíz-tizenöt évben. Ez egy bonyolult összefüggésrendszer, és nem állítanám, hogy ezeknek a gazdasági szereplőknek ne lenne semmiféle önállóságuk.

Biztos, hogy vannak olyan területek, amelyek a politika számára stratégiai fontosságúak, mint például a média, ahol az üzleti érdekek nem érvényesülnek.

Itt a profit és a nyereségesség szempontjai háttérbe szorulnak. Ez egy feladat, amit a gazdasági szereplőknek kiadnak, és amit el kell látniuk, ha továbbra is a hatalom kegyében akarnak maradni.

– Magyar Péter azt ígéri, ha hatalomra kerül, húsz évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot indít a politikusok és családtagjaik ellen, és amennyiben nem tudják igazolni, miből lett ekkora vagyonuk, adót vet ki rájuk. Mekkora ennek a realitása?

– Biztos, hogy van olyan része ezeknek a céges pénzeknek, amelyek visszakövethetősége nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Komplex, kiterjedt vizsgálatra lenne szükség. Első lépésként meg kellene teremteni ezeknek a vizsgálatoknak a jogi kereteit. Jelenleg nem zajlanak ilyen vagyonosodási vizsgálatok, a NAV sem folytat ilyeneket. Korábban volt erre lehetőség, de most már nincsenek ilyenek. A vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban sokat beszéltünk már erről évek, évtizedek óta. Jelenleg a kormánytagoknak, képviselőknek és vezető politikusoknak nem kell valódi szankcióktól tartaniuk, ha valamit rosszul írnak be. Azon kívül, hogy kijavítják, nincs más következménye. A civilek javaslata az, hogy a NAV automatikusan indítson vagyonosodási vizsgálatot, ha a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét. Ha nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy valótlan állításokat tesz, akkor érdemi szankciókkal lehessen sújtani.

Mindenképpen létre kellene hozni egy olyan állami szervet, például egy korrupciós ügyészséget vagy egy specializált szervezetet, amely képes kinyomozni ezeket az ügyeket.

Jelenleg hiányzik a kapacitás és a szakértelem ehhez, beleértve a szakértőket, adatelemző kapacitást és szoftvereket. Az Integritási Hatóság próbálja ezt kiépíteni, de például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez szükséges jogkörök náluk is hiányoznak. Nagyon sokféle ügyről van szó. Vannak olyan esetek, ahol emberek korrupciós ügyekből, vagy közhatalommal visszaélve szereznek extraprofitot, és aztán ez a pénz valamilyen hálózaton belül mozog. Ezek konkrét történetek, amikkel egy ilyen vizsgálatnak foglalkoznia kell. És sok olyan helyzet is van, ahol egy vállalkozó nagyon magas profitkulccsal éveken, évtizedeken keresztül nyer közbeszerzéseken, gyakran verseny nélkül,

és ebből osztalékot vesz ki, amit aztán például politikai vállalkozásba forgat be, a Megafonnak adományozza, vagy újságot indít, ami propagandát terjeszt. Ez már sokkal bonyolultabb történet, és nem feltétlenül jogsértésről van szó.

Fontos, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a különbségtételt ezek között az ügyek között.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szökni próbált egy rab a veszprémi kórházban, közben fellökött egy ápolót is

Egészségügyi ellátása közben próbált meglógni a fogvatartott, de a börtönőrök résen voltak. Az államtitkárság szerint az eset is bizonyítja a mozgáskorlátozó eszközök szükségességét.

KULT

2026 első nagy mesterműve Ryan Gosling új sci-fije, A Hail Mary-küldetés, amit nagyvásznon kell látni!

Nevethetünk, sírhatunk, izgulhatunk, szerethetünk – sok érzelmet pendít majd meg bennünk a sci-fi műfaj új filmes mérföldköve. A Mentőexpedícióhoz hasonlóan ezúttal is egyetlen férfit követünk, aki ezúttal nem a Marson, hanem egy Hail Mary nevű űrhajóban reked egyes-egyedül.

KULT

„Halott lennék, ezt biztosan tudom” – a 68 éves Gary Oldman őszintén beszélt a múltjáról, ami majdnem a sírba vitte

A színész beszélt alkoholizmusáról és arról, hogy a nagy szerepek mentették meg. A biztos bevétel tette lehetővé számára, hogy több időt töltsön gyermekeivel, és ne vállaljon el bármilyen munkát.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – soha nem volt ilyen mélyen Orbán Viktor és az EU kapcsolata

Orbán Viktor a magyar választási kampány érdekében bevállalta, hogy Magyarország maradék hitelét is feláldozza. A spanyol miniszterelnök szerint a magyar kormányfő átlépett egy vörös vonalat. A német kancellár is súlyos árulásról beszélt a csúcs után.

Címlapkép: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2026. március 20.

Jeges hangulatban zárult a tegnapi brüsszeli EU-csúcs, miután Orbán Viktor egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A Euronews úgy fogalmaz, Magyarország a törésvonalhoz közelít, álláspontja komoly felháborodást és példátlan kritikákat váltott ki.

A New York Times szerint a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy a magyar kormányfő nem enged. Érkezésekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal”. A miniszterelnök szerint az Európai Unió „az ukránok oldalán áll – tőlük nem remélhetünk semmit”, és „ezt az olajblokádot saját erőnkből kell megtörnünk.” A feszült hangulatot jelezték Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatájának szavai is, aki mielőtt bement a terembe, úgy fogalmazott: „Nem vagyok túl optimista.”

A zárt ajtók mögött lezajlott csütörtöki vita légköre a holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint időnként „jeges” volt, „kínos csöndekkel” tarkítva.

Orbán Viktorral szemben „nagyon, nagyon kemény kritika hangzott el, és az volt az általános érzés, hogy ez egyszerűen nem mehet így tovább” – mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, hozzátéve: „Soha nem hallottam még ilyen erős bírálatot uniós csúcson bárkiről, soha.”

A vezetők egy része, köztük Giorgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnök megértőbb hangnemben próbált hatni Orbánra, de ez a megközelítés sem vezetett eredményre.

Az sem sokat segített, hogy a tanácskozásra távolról bejelentkező Zelenszkij is kemény hangot ütött meg Orbán Viktorral szemben, amit a magyar miniszterelnök a többiektől eltávolodva, egy asztalra támaszkodva hallgatott. Válaszul Robert Fico szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha az ukrán elnök „így folytatja, megeshet, hogy más EU-tagállamok is blokkolni fogják a 90 milliárdos hitelt”, és kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt sürgősségi áramellátás leállítását is.

A vita végül eredménytelenül zárult, a vezetők közleménye szerint „az Európai Tanács a következő ülésén visszatér a kérdésre.”

„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország művel” – mondta a tanácskozás után António Costa, az Európai Tanács elnöke.

Szerinte az európai vezetők elítélték Orbán Viktor álláspontját, és emlékeztettek arra, hogy „a megállapodás az megállapodás, és minden vezetőnek tiszteletben kell tartania az adott szavát.”

Costa arról is beszélt, hogy Magyarország lehetetlen feltételeket szab, például a tranzit biztonságának garantálását, miközben Oroszország folyamatosan rakétákkal és drónokkal bombázza Ukrajnát. „Ez nem jóhiszemű eljárás, amikor olyan feltételt szabsz, amelyet sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tudnak biztosítani, mert csak Oroszország dönti el, hogy megpróbálják-e újra megsemmisíteni a Barátság vezetéket” – fogalmazott, megjegyezve, hogy Moszkva 2022 óta több mint 20 alkalommal támadta meg azt.

Friedrich Merz német kancellár szerint Orbán eljárása „súlyos illojalitás a tagállamok között, aláássa az Európai Unió cselekvőképességét és rontja az EU egészének hírnevét”. Hozzátette: „Meg vagyok győződve arról, hogy ez mély nyomokat fog hagyni.”

Petteri Orpo finn kormányfő szerint Orbán „fegyverként” használja Ukrajnát a választási kampányában. „Úgy gondolom, hogy elárult minket, és meg kell találnunk a módját, hogyan lépjünk tovább” – fogalmazott.

Bart De Wever belga miniszterelnök, aki kulcsszerepet játszott a hitelmegállapodás tető alá hozásában, szintén élesen bírálta a magyar álláspontot. „Elfogadhatatlan, hogy a vezetőkkel együtt döntünk, majd utána azt mondod: de nem vagyok kész végrehajtani, amit jóváhagytam” – mondta. Kaja Kallas, az unió külpolitikai vezetője szerint Orbán nem jóhiszeműen jár el, pedig ez az EU-szerződés egyik alapelve.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt „a hitel továbbra is blokkolva van, mert egy vezető nem tartja a szavát. De hadd ismételjem meg... egyik vagy másik módon teljesíteni fogunk.”

Ezzel szemben a magyar miniszterelnök a csúcs után úgy fogalmazott, hogy az ország érdekeit védte. „Amit ma tettem, az az olajblokád megtörése, amelyet Zelenszkij kényszerített ránk” – jelentette ki.

Orbán Viktor az ukrajnának más tagállamok által biztosított hitel jóváhagyását továbbra is a Barátság kőolajvezeték újraindításához köti, megszegve ezzel saját szavát, mert decemberben már hozzájárult a hitel folyósításához.

A 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagról ugyanis tavaly decemberben már politikai megállapodás született. Ez a pénz hónapokra biztosítaná Ukrajna működőképességét és a katonai beszerzéseket. A kölcsönt az Európai Unió költségvetése fedezné, és Kijevnek csak abban az esetben kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizetne. A csomag elfogadásához azonban mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van.

A decemberi kompromisszum szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország rábólint a hitelcsomagra, de cserében kimaradnak a hitelfelvételből, tehát egy fillért sem juttatnak Ukrajnának. Február elején az Európai Tanács ki is dolgozta a hitel jogi kereteit, majd az Európai Parlament is megszavazta a csomagot.

Csakhogy január 27-én orosz dróntámadás érte a Barátság kőolajvezetéket, ami azóta nem szállít olajat Magyarországra. A magyar kormány ezután változtatott álláspontján, és a korábbi jóváhagyás ellenére elkezdte blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Orbán Viktor azt állítja, hogy az olajvezetéket fizikailag már helyreállították, és az ukránok kizárólag azért nem indították újra, mert így akarják nehéz helyzetbe hozni a magyar kormányt a választások előtt.

Volodimir Zelenszkij szerint ez nem igaz, egy kulcsfontosságú szivattyúállomás súlyosan megsérült. Ugyanakkor az ukrán elnök arról is beszélt, nem akar olyan vezetéket javítani, amelyet Oroszország ismételten támad, és amely a Kreml háborús gépezetét finanszírozza.

A helyzet feloldására az Európai Bizottság vezetői levélben ajánlották fel Volodimir Zelenszkijnek, hogy az Unió állja a Barátság vezeték javításának költségeit, cserébe uniós ellenőrök helyszíni vizsgálatát kérték. Kijev a keddi bejelentés szerint elfogadta az ajánlatot, ám az ukrán elnök egyúttal jelezte: a vezeték szivattyúállomásának sérülése miatt a javítási munkálatok április végéig, május elejéig is elhúzódhatnak.

Bár Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, a Nemzetközi Valutaalap nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros hitelcsomagot, ami a Politico szerint nagyjából május elejéig biztosítja az ország fizetőképességét.

Az uniós csúcson történtekről gyakorlatilag a teljes világsajtó beszámolt. Sok lapban azt is hozzáteszik, Budapesten és országszerte olyan óriásplakátok jelentek meg, amelyeken egy vigyorgó Zelenszkij kéreget, mellette pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője mutat a tenyerébe. A plakátok felirata: „Üzenjünk Brüsszelnek: Nem fizetünk!”.

Győri Gábor, a Policy Solutions politikai elemzője a New York Times-nak arról beszélt a kormány a Magyar Péterrel folytatott kiélezett versenyben a bizonytalan szavazókat próbálja megnyerni.

A brüsszeli diplomácia a Politico szerint most abban bízik, hogy a helyzet az április 12-i magyarországi választások után megváltozik. Ha Orbán Viktor elveszíti a választást, utódja feloldhatja az obstrukciót. Ha viszont újraválasztják, a vezetők abban reménykednek, hogy a kampány után kompromisszum-képesebb lesz.

Akárhogy is lesz, a magyar kormány mostani viselkedésének tartós következményei lehetnek, Magyarország ugyanis elveszítette a szavahihetőségét sok más uniós tagállami vezető szemében.

Amennyiben Orbán Viktor egy esetlegesen általa nyert választás után is fenntartaná álláspontjáta, az uniós vezetők körében több lehetséges szankció is felmerült, köztük további uniós források befagyasztása, per az Európai Unió Bíróságán, bírságok, vagy akár a 7. cikk szerinti eljárás megindítása, amely a szavazati jog megvonásával járhat. Az ügy legközelebb a magyar választások után, az április 23-24-i, ciprusi EU-csúcson kerülhet újra napirendre.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Ne aggódjon senki, a témákat a kormányváltás után is meg fogjuk találni” – 30 éves a Bankrupt

Bár a legtöbben az elmúlt pár évben ismerték meg őket rendszerkritikus slágereiknek köszönhetően, ennél jóval nagyobb múltjuk van. Születésnapjuk alkalmából a frontemberrel, Sarkadi Balázzsal beszélgettünk.

KULT

A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont

A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.

SIKERSZTORIK

Viccből küldte ki élete első ginjét világversenyre, és aranyérmet nyert vele

Misit – aki 44 évesen kóstolt egyáltalán gint először – a családja unszolta, hogy bíráltassa el a saját párlatát, amelynek még nevet sem tudott adni, így lett belőle véletlenül Misi’s Gin.

SZEMPONT

„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 21.

Márki-Zay Péter a Facebookon fordult Gulyás Gergelyhez, azt állítva, hogy a miniszter „igazat mondott a hazugság rendszerében”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormány kettős mércét alkalmaz, amikor az ő 2022-es és a miniszterelnökséget vezető miniszter egy mostani kijelentését eltérően ítéli meg.

Márki-Zay Péter a posztban úgy fogalmazott:

„Amikor 2022 tavaszán, Gulyás Márton műsorában miniszterelnök-jelöltként, teljes felelősségem tudatában arról beszéltem, mi lenne a feladatunk a NATO szövetségi rendszerében, önök teljes propaganda-arzenáljukkal nekem estek.”

Ezzel szembeállította Gulyás Gergely szavait, aki szerinte kimondta az igazat. Márki-Zay azt állítja, a miniszter arról beszélt, hogy „nem a NATO, hanem a magyar kormány és propagandája által »békepártinak« nevezett, valójában elmeháborodottan viselkedő Trump felkérésére megfontolnák magyar katonák Iránba küldését”. Hozzátette, hogy erről most mélyen hallgat a kormányzati propaganda, Orbán Viktor miniszterelnök pedig próbálja elbagatellizálni az ügyet.

A politikus szerint a magyarok nem akarnak háborút, ellentétben a kormánnyal és – ahogy ő fogalmazott – „két őrült cimborájukon, Trumpon és Putyinon” kívül. Márki-Zay személyesen Gulyás Gergelyt is megszólította, akiről azt írta, elismerésére szolgáljon, hogy a kormány többi tagjával ellentétben ő „legalább elpirul egy kormányinfón, amikor egy őszinte, egyszerű kérdésre is nagyot kell hazudnia”.

A volt miniszterelnök-jelölt azt javasolta a miniszternek, hogy legyen becsületes és őszinte, mert hosszú távon az a kifizetődő.

„A hazugságaiba az ember belekavarodik, előbb-utóbb visszanyal a fagyi; az igazság viszont felemel. Hosszú távon biztosan”

– írta. A polgármester megemlítette, hogy kapott egy képet, amely szerinte azt ábrázolja, hogy őt ugyanazokért a mondatokért állították be háborúpártinak, amelyekkel most Gulyás Gergelyt „mosdatják”.

Posztját így zárta:

„A végére pedig vigasztalásként és bátorításul csak annyit mondanék önnek, hogy már csak 23 nap, és lehull ez a lánca. Önnek is jobb lesz, Miniszter úr, és nekünk, magyaroknak is!”

A közelmúltbeli kormányinfókon Gulyás Gergelyt a közel-keleti helyzetről is kérdezték. Arra a felvetésre, hogy érkezhet-e amerikai kérés magyar katonai bázisok használatára Iránnal összefüggésben, a miniszter azt válaszolta, „ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”.

A tágabb kontextus, hogy február vége óta az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontokat támadott, mire válaszul az iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonalát.

Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy szükség esetén az amerikai haditengerészet megkezdheti a tankerek kísérését a szoroson. A fejlemények Európában, így Magyarországon is drágulási nyomást okozhatnak az olaj- és gázpiacon. A magyar kormány kommunikációjában az energiabiztonságot és a háborúból való kimaradást hangsúlyozza, és belső ellátás- és árstabilizáló lépéseket helyezett kilátásba.

A vita alapját képező korábbi kijelentés a 2022-es kampányból származik, amikor Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy NATO-keretben, a szövetség döntése esetén Ukrajna támogatása katonai eszközökkel is elképzelhető, amit a kormánypárti sajtó háborúpártiságként kommunikált.

Kapcsolódó

Magyar Péter szerint az amerikai alelnök azért jön Budapestre, hogy magyar katonákat kérjen az iráni háborúhoz

A TISZA Párt elnöke szerint már nemcsak Gulyás Gergely kijelentése utal arra, hogy a kormány beszállna az iráni háborúba. A politikus követeli, hogy Orbán Viktor és a Fidesz hagyjon fel a háborús készülődéssel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Csecsemőgyilkosság Baranyában: szeméttelepen találták meg az újszülött holttestét, az anyja ölhette meg

A gyanú szerint a 35 éves, többgyermekes anya a szülés után egy plédbe csavarta a csecsemőt, és a szemétbe dobta. Így került a helyszínre a holttest.

KÉK HÍREK

Bedrogozva, késsel támadt exére egy férfi Pest megyében - a nő rálőtt, így tudott elmenekülni

A férfi többször is azzal fenyegette volt párját, hogy megöli, mielőtt rá is szánta magát a támadásra. A nő egy gázpisztollyal rálőtt, így el tudott menekülni, életét a gyors orvosi segítség mentette meg.

KULT

Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők

A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.

SZEMPONT

Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen

A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 21.

Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.

Kapcsolódó

„Előbb-utóbb visszanyal a fagyi” – Márki-Zay Péter egy AI-képpel üzent Gulyás Gergelynek

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a kormánypropaganda most mélyen hallgat a miniszter szavairól. Úgy véli, őt ugyanilyen kijelentésekért korábban gyilkosnak nevezték.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyászol a rendőrség: meghalt a 22 éves rendőr, akit elgázoltak Veszprémnél

Zalavári Bálint Zsoltot akkor ütötte el egy autó a 8-as főúton, amikor kollégájával egy elgázolt szarvas tetét vitték le az úttestről. A fiatal járőr olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem tudták megmenteni az életét.

SZEMPONT

Tóth Gabi megtörte a csendet, ezért távolodott el tőle a nővére, Vera: Ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem

Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 21.

„Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt” – mondta ki Tóth Gabi a nővéréről, Veráról, ezzel egyértelművé téve, hogy a testvéri kapcsolatukban a közéleti nézetkülönbségek is feszültséget okoznak. Bár mindketten hangsúlyozzák a köztük lévő szeretetet és a feltétlen érzelmi támogatást, a két énekesnő viszonya tudatosan meghúzott határok mentén működik.

A testvérpár közötti dinamikáról nemrégiben Tóth Vera beszélt őszintén az Én Kék Zónám című podcastben. Elmondta, hogy sokan biztatják, hogy „tanítsa rendre” a húgát, de ő ezt nem tartja a feladatának, és már nem is akarja megállítani Gabit a saját útján.

„Őszintén szólva, én nem tudom őt megállítani, és már nem is akarom. Elnézést kérek, 38 éves, el tudja dönteni, hogy akarja elszúrni vagy éppen előre vinni az életét. Mi támogatjuk őt érzelmileg, ha valamiben elcsúszik. Ez a legtöbb, amit tehetünk”

– szögezte le a Megasztár egykori győztese. Vera azt is elárulta, hogy a családi béke érdekében tudatosan kerüli a politikai témákat, amikor a húgával beszélget - írta a Blikk.

A családi összejöveteleken inkább Gabi kislányáról vagy a fellépéseiről érdeklődik. „Én messziről kerülöm vele a politizálást. Szerintem ennek nincs helye a családi vacsoránál, nem találom helyénvalónak ezt a témát” – magyarázta Vera, aki pszichológus segítségét is kérte ahhoz, hogy jobban tudja kezelni a húgával való kapcsolatát.

Tóth Gabi a Patrióta YouTube-csatornán reagált a helyzetre, megerősítve, hogy a világról alkotott eltérő képük valóban távolságot teremtett köztük. Az énekesnő azonban a nehézségek ellenére is kiáll a testvére mellett.

„Ezzel most megfogtál... Többek között ő is eltávolodott a politikai nézeteim miatt, mert nem feltétlenül gondolunk ugyanazt a világról. És ez egy nehéz ügy, de nyilván a testvérem, és mindig ott leszek bármiben, amiben kell neki, mert szeretem őt”

– fogalmazott.

A testvérek közötti nézeteltérés nem új keletű, korábban a Megasztár tehetségkutató kapcsán is volt köztük feszültség, amikor Vera kritikával illette a műsort, amit a zsűriben ülő Gabi zokon vett. Tóth Gabi közéleti szerepvállalása és politikai nézetei régóta megosztják a közvéleményt. Míg a kormányközeli média gyakran a nemzeti értékek melletti kiállásként mutatja be a megnyilvánulásait, addig a független és ellenzéki sajtó rendszeresen kritizálja a kormányhoz fűződő viszonya miatt. Maga az énekesnő egy 2024-es interjúban „tudatos karaktergyilkosságról” beszélt az őt ért támadásokkal kapcsolatban, és több alkalommal tagadta, hogy politikai kapcsolatai előnyhöz juttatnák a karrierjében.

A jelek szerint a két testvér mára megtalálta a módját, hogyan kezelje a köztük lévő különbségeket: Vera a tudatos távolságtartással és a magánéletre fókuszálással, Gabi pedig a testvéri szeretet és lojalitás hangsúlyozásával igyekszik fenntartani a családi harmóniát.

Kapcsolódó

Először posztolt közös fotót új párjával Muri Enikő: Cseke Katinka volt férje rabolta el a szívét

Az énekesnő egy szerelmes képpel árulta el, hogy egy táncos oldalán találta meg a boldogságot. Úgy tudni, korábban már alkottak egy párt, de akkor nem tartott sokáig a szerelem.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk