KULT
A Rovatból

Tilla: Ha Madonnának ilyen hangja lett volna, lehet, hogy szűz marad – folytatódott a Sztárban sztár leszek

Köllő Babett megszólalni sem bírt Solymár Matyi produkciója után, a TV2 kijátszotta az ukrán menekült kártyát, és kiderült, hogy néha a közönségben jobb énekesek vannak, mint a színpadon.

Link másolása

Szentes Henrietta saját bevallása szerint színésznő Angliában, kint „naturelnek” tartják, ő „method actor”, aki volt már recepciós, pincér, businesswoman, vámpír, tündér. A vámpírt mondjuk el is hiszem, csak szerintem az a civil foglalkozása. „International” karriert épített fel, el tudja képzelni, hogy csillagot kap Hollywoodban. (Esetleg dobócsillagot.)

Madonna Like a virginjét hozta – azt nem mondhatom, hogy énekelte. Azt nem tudom, Londonban miről ismerik fel, de remélem, nem az énekléséről, mert akkor biztos gyakran megverik.

Tilla foglalta össze jól:

„Ha Madonnának ilyen hangja lett volna, lehet, hogy szűz marad.”

Lássuk be, ez a csaj mindent összekamuzott magáról.

Igaz, Henrietta még jónak számított az utána következőkhöz képest. Beindult a pancsercunami, a gagyiságméter kiakadt. A tehetség hiányán kívül az kötötte össze őket, hogy – állítólag – mind Angliában él. Ez valahol megnyugtató.

Bara is Angliából érkezett. Ilyenkor persze kicsit már aggódunk, de a jól ismert dramaturgia szerint sejthetjük, hogy ő jó lesz, és annyi szenvedés után megváltást hoz.

Amy Winehouse Valerie-jét énekelte. Egyébként szerintem nem volt annyira jó, a hangutánzás egyáltalán nem stimmelt, lehet, ezért tették a sok rossz után, hogy jobbnak hasson. Joci szerint csak az önbizalom hiányzott. Négy igent kapott, de végül Pápai Joci meggyőzte mestertársait, hogy lépjenek vissza. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy Bara örült ennek, bár utána Tillának azt mondta, ő is Jocit választotta volna.

A következő blokkban mindenki megütötte a mércét, bár üthették volna némely versenyzőtársukat is. Volt tapolcai lány, Highway to Hellt éneklő rockdíva, és cowboy, aki saját bevallása szerint lépett már fel nudista hajón 1500 meztelen ember előtt. Illetve jött Noémi, aki már szerepelt a műsorban, Majka csapatából esett ki, de most megint őt választotta.

Ma még nem volt szomorú történet, úgyhogy ideje volt beadni a TV2 válaszát Herceg Erikára.

Victorá Koloszova sorsa valóban szívszorító, édesanyjával menekült Ukrajnából Magyarországra a háború elől. Édesapja sajnos nem tarthatott velük és nem is tudják, mi lehet vele.

Kiválóan énekelte Sia I’m Alive című dalát. Bár hangutánzásról nem igazán beszélhetünk, de a műsornak ebben a szakaszában ezt még nem veszik olyan szigorúan, és nem meglepő módon tovább is jutott. A fiúk valamiért úgy érezték, női kezekben jobb helyen lenne az ukrán énekesnő, Tóth Gabi viszont nem akart harcolni a háborúból érkezett lányért, így hát Babett ölébe hullott.

Tiv Tivy a Tik-tokról lehet ismerős, annyit mondok: Szökik a málna. A kipattintott srácnak egész jó a dumája, miközben játssza az önelégült izomagyat, vannak önironikus kikacsintásai, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy mindig érti, amit mond.

Ars poeticája:

„Ha csaj lennék, összejönnék magammal és csalnám magamat magammal.”

Énekelni nem tud, de hát nyilván nem is ezért jött. Volt itt kacagás és mulatás, az fel sem merült, hogy szavazzanak róla.

Rég szenvedtünk úgy igazán, és ez nem maradhatott így. Volt itt kérem Sandokan, Julie Andrews, Edith Piaf és Hair. Illetve ezt ígérték, de amit kaptunk, ahhoz képest a köröm a palatáblán felér egy Freddie Mercuryval.

Szentmártoni Norman musical színész az Operett Színházból, a szaxofonos Szt. Martin fia. Én ezt nem árultam volna el a helyében, sosem szimpatikus, ha valaki a nehéz sorsával próbálja meghatni a zsűrit.

Pozitívum, hogy nem musicallel érkezett, hanem egy pop-rock egyveleggel. Végre valaki próbálta a megidézett előadók hangját is utánozni, ráadásul sikerrel. Volt némi küzdelem a mesterek között, de Babett nem hagyta magát, és elvitte Normant, akit persze nagyon jól ismer a színházból.

A 15 éves, izgulós Magdics Gréta csak szakmai véleményt szeretett volna kérni. De kár volt aggódnia, úgy énekelte a Hagylak mennit, mintha maga Tolvai Renit hallottuk volna. Ahogy telik az idő, egyre ritkábban fordul elő, hogy egyetértek Tóth Gabival, de most igazat kell adnom neki:

„Te 15 évesen úgy énekelsz, mint a nagy dívák.”

Csorba Gyuszi sokat élőzik Tik-tokon, és úgy érzi, ez elég is. Nem. Mentségére szóljon, be is vallotta, hogy énekelni nem tud, csak bulizni jött.

Feledje a múlt homálya a produkciót. Mondjuk Gyuszi egy Cyla hasonmás versenyen abszolút dobogós lehet, én ebbe az irányba mennék a helyében.

Némi szürreális rimánkodás után Joci tovább vitte. Ahogy mondani szokás, legyenek boldogok, csak ha lehet otthon, a négy fal közt csinálják.

Végre történt valami szokatlan: Majka a közönség soraiból rábeszélt egy lányt, hogy menjen ki a színpadra énekelni. A hazai tehetségkutatókban azt hiszem ilyet még nem láttunk (külföldi példa azért akadt már). Hogy ez mennyire volt előre lezsírozva, nehéz eldönteni, mert a hölgy, mint kiderült, törzsnéző. Mindenesetre, ha tényleg nem készült előre a lehetőségre, ahhoz képest nagyon jól énekelt.

Mint elmondta, azért nem jelentkezett még eddig a versenybe, mert otthon nem támogatják.

A mesterek viszont mind igent mondtak neki. Mivel az egész Majkától indul, így az ő csapatában találkozhatunk vele a folytatásban.

Szabó Fruzsina személyi edző 16 évesen kezdett énekelni. Azért jött, hogy meglepetést okozzon, és ez sikerült is, ráadásul kellemeset, ami azért ebben a műsorban nem magától értetődő.

Fruzsi valamiért nagyon szeretett volna Pápai Jocihoz kerülni, így hát a többi mester kihozta a helyzetből a legtöbbet, és halálra szívatták Jocit. Az énekes térden állva rimánkodott Babettnek és Majkának.

Közeledett a vég, de jött még Solymár Matyi, aki Kings of Liontól a Sex On Fire-t hozta. Jól énekel, a nők imádják - Babett megszólalni is alig bírt, és nem is merte elvinni a srácot a csapatába -, de azért lássuk be, a Matyi nem egy rockernév, ezen még dolgozni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET: