EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nem hiszti, hanem súlyos tünet a Covid utáni krónikus fáradtság

Az érintettek negyede néha az ágyból sem tud kikelni, a panaszaikat mégsem vesszük elég komolyan.
Rónyai Júlia. Fotó: Liza Summer/Pexels - szmo.hu
2021. május 19.



Kinga még februárban esett át a koronavíruson: a fertőzés enyhe tünetekkel jelentkezett, gyors lefolyásúnak bizonyult nála. Azóta azonban valami megváltozott.

A 30 éves nő kezdetben a stresszre fogta a panaszait, ám az idő haladtával azzal szembesült: a kínzó tünetek nem múlnak, és megmérgezik a hétköznapjait.

“Néha olyan köd ereszkedik az agyamra, hogy azt is elfelejtem, mit csináltam vagy mondtam egy perccel azelőtt. Baromi ijesztő érzés. Utánaolvastam a problémának, és láttam, hogy sok cikkben korai demenciaként emlegetik. Ez az elnevezés persze csak egy hasonlat, de egyáltalán nem érzem túlzónak” - meséli.

Kinga állandó alacsony energiaszintje rányomta a bélyegét a munkájára, de néha úgy érzi, már a párkapcsolatát is veszélyezteti. A legrosszabb mégis a fejfájás, ami rendszeresen meggyötri: “folyton másnaposnak érzem magam, pedig azóta rá sem tudok nézni az alkoholra” - mondja.

Hasonló tünetekről számol be a szintén 30 éves Noémi is, aki márciusban esett át a fertőzésen.

“Azelőtt imádtam nagy súlyokkal edzeni, 50 kilót is könnyen felemeltem. Most a 2 kilós súlyokkal kezdtem újra, egyelőre nagyon óvatosan, de még így is hamar kifulladok. Már ez is haladás, mert az első hetekben lépcsőzni sem igazán tudtam, a tüdőmbe pedig a mai napig gyakran belenyilall egy furcsa fájdalom.”

Feledékenység, fáradtság, gyengeség és fejfájás: ezek a KFSZ tipikus tünetei. Na de mi is az a KFSZ, és kit érint pontosan?



Akár a betegek negyedének van olyan időszaka, hogy nem képes kikelni az ágyból


A KFSZ, azaz krónikus fáradtság szindróma egy jellegzetesen poszt-virális, tehát vírusfertőzés után fellépő tünetegyüttes, ám más ok is meghúzódhat a háttérben.
“A krónikus fáradtság a krónikus fájdalom szindróma részjelensége lehet, ahogyan más belgyógyászati kórképé is. Definíciója szerint a beteg minimum 6 hónapig pihenés, kikapcsolódás hatására sem képes megfelelően regenerálódni, és ez a mindennapjaira is hatást gyakorol. Emellett izom- és ízületi fájdalmai vannak”

- mondja Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a krónikus fájdalom szindróma szakértője, a neurálterápia és a HKO/TCM szakorvosa.

KFSZ-t nem csak vírus okozhat, és ha vírusról van is szó, a tünetegyüttes nem csak a korona, hanem számos egyéb vírusfertőzés következtében is kialakulhat - a pandémia azonban drasztikusan megnövelte az előfordulás esélyeit.

“A betegség tünetei a poszt-COVID szindrómával való kombinációja esetén jellemző a fáradtság, hőemelkedés, torokfájás, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depresszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok. A tünetek súlyossága napról napra változhat. Jobb napokon a páciens szinte teljes mértékben képes ellátni a feladatait, míg a rossz napokon az ágyból sem tud felkelni. Ez utóbbi érintheti a betegek akár 25 százalékát is.”

Az orvos hozzáteszi: az amerikai Solve ME/CFS Initiative nevű szervezet szerint ha egy KFSZ-beteg újfent elkapja a vírust, az jelentősen ronthatja az állapotát. A súlyossá váló krónikus fáradtság szindróma pedig talán nagyobb fenyegetést jelent, mint maga a vírus.
Dr. Arnold Dénes Arnold (Forrás: Orvosi Hírközpont)
Sokan még mindig tömeghisztériaként kezelik

“Sajnos még az orvosi közösségben is vannak olyan hangok, amelyek szerint a KFSZ csak tömeghiszti. Pedig a bizonyítékok ellenük szólnak: a KFSZ-ben szenvedő betegek szervezetében megváltozott paraméterekkel igazolható ez az állapot” - mondja a témát kutató Laetitia Adkins, brit orvosi történész.

Hogy nem hisztériáról van szó, arra az ún. PACE-tanulmány esete is rávilágíthat. Ennek során a résztvevők panaszait pusztán fokozatos testedzéssel és visekedésterápiával próbálták orvosolni. A tanulmány sikerről számolt be, ám a résztvevő betegek beperelték a szerzőket, mivel nem hozták nyilvánosságra, milyen eszközökkel mérték a “javulást”. Mint utóbb kiderült, a szerzők az értékelési skálát manipulálva próbálták jobb fényben feltüntetni az eredményeket.

A pszichés eredetet tehát nem sikerült bizonyítani, ahogyan azt sem, hogy a mozgás vagy a pszichoterápia önmagában használna a KFSZ ellen. Ezért a brit NICE (Nemzeti Intézet a Klinikai Kiválóságért) már nem is ajánlja ezeket a módszereket a szindróma kezelésre.

Adkins példaként hozza fel, hogy az 1953-as gyermekbénulási járvány idején számos nővér is ágynak esett azzal a tünetegyüttessel, amit akkor és ott egy ismeretlen vírusnak tulajdonítottak. Utólag, 16 év múltán egyes pszichiáterek már “tömeghisztériaként” hivatkoztak a nagy eséllyel KFSZ által okozott megbetegedésekre, ezzel hiteltelenítve el a tünetegyüttest. Adkins úgy látja, ilyesmi játszódhat le a “hosszú covid” kapcsán is.

A KFSZ-t ráadásul jelenleg afféle általános diagnózisként osztogatják, amit akkor kap meg a beteg, ha semmi mást nem tudnak ráhúzni a tüneteire. Így azok is idekerülhetnek, akik egyébként nem is ebben szenvednek, ez pedig tovább komplikálja a helyzetet.

“A KFSZ mérhető fizikai rendellenességeket okoz, amelyek az agyban és az idegrendszerben, immunrendszerben keletkeznek, esetleg más kórfolyamatokhoz vezetnek. Sőt, olyan tünetek is előfordulhatnak, mint pédául az ujjlenyomatok elvesztése. Igen, tényleg! Na, ezt próbálja meg valaki pszichés alapon” - mondja Adkins.

Az orvosi történész attól tart: ha valaki a KFSZ-ben szenved, de soha nem voltak koronavírus-tünetei, vagy pozitív tesztje, könnyen hisztinek bélyegezhetik az aggodalmait.

“Egyes orvosok kizárhatják az ilyen embereket a hosszú covid diagnózisából, így megfelelő orvosi segítség nélkül maradhatnak. Remélem, nem így lesz, de ez egy valós lehetőség. A hosszú covid kockázatot jelent a fiatalok és az egyébként egészségesek számára is, de kevesen veszik olyan komolyan, mint azt a történelmi és tudományos adataink indokolnák” - teszi hozzá Adkins.

Összetett a betegség és a terápia is

“Bár csak kisszámú hazai tapasztalatunk van a KFSZ-ről, a legfontosabb természetesen az, hogy a betegek próbálják minimalizálni a megfertőződés esélyét” – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold.

“A krónikus fájdalom szindrómával járó fáradtság jelenségének megértéséhez fontos tudni, hogy a szervezet belső állandóságáért az ún. psziho-neuro-endokrin-immunrendszer (PNEI) felel. Ennek működését befolyásolja a pszichés állapot is: a félelem és a pánik csökkenti a PNEI-rendszer hatékonyságát, a napi 8 óra pihentető alvás és a megfelelő életmód azonban erősíti azt. A szokásos vitaminokon, táplálékkiegészítőkön túl érdemes lehet napi 3200 NE D-vitaminnal is segíteni az immunrendszert. Fontos e téren racionálisnak maradni, nem meggondolatlanul beszerezni mindent, ami elérhető.”

Habár Arnold doktor szerint ebben az időszakban nem szerencsés a KFSZ betegeknek orvoshoz járni (hacsak nem feltétlenül szükséges), ilyenkor segíthetnek a videós vagy telefonos konzultációk. A vírus lecsengése után mindenképp érdemes segítséget kérni.

“Elsősorban azokat a szervi betegségeket kell kizárni, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ha ez megtörtént, úgy gondolom, egy ennyire összetett problémát csak összetett módon lehet gyógyítani, karöltve a neurológussal, immunológussal, pszichológussal, gyógytornásszal. A különböző hatóanyagtartalmú, célzott injekciós kezelések és a gyógyszeres kezelés mellett próbálkozni kell a fizikoterápia különböző formáival, és az izom-, ízületi fájdalmak csökkentésének egyéb lehetőségeivel is” - mondja.

Aki nyitott rá, annak ezen felül javasolja: a nyugati orvoslás eszközei mellett próbálja ki az orvosi akupunktúrát is, amely fizikai és mentális-pszichés síkon is segitséget nyújthat.

"A legfontosabb, hogy a páciens elhiggye: megszabadulhat a kínzó panaszaitól, amit sokan talán hipochondriának vélnek, holott látnunk kell, hogy a nehezen behatárolható tünetek valódi szenvedést okoznak” - zárja az orvos.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, hogyan lehet akár másnapra is szakrendelési időpontot foglalni
Az EgészségAblak applikációban már 1,8 millió szabad időpont közül lehet választani. A rendszer célja a várakozási idők csökkentése és a betegutak egyszerűsítése.


Az EgészségAblak alkalmazás új funkciója segít minél korábbi szakrendelési időpontot foglalni. Ráadásul 1 millió 800 ezer szabad időpontból lehet választani - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az MTI-vel.

Aki az EgészségAblakban az Időpontok menüpontot megnyitja, annak az alkalmazás automatikusan felkínálja a vármegyei, illetve a fővárosi rendelők legkorábbi szabad időpontjait az adott szakrendelésre. Így a beteg az összes lehetőséget látva tudja eldönteni, hogy mikorra és hova megy el szakorvoshoz - tájékoztatott.

Ráadásul ez a lehetőség fennáll akkor is, ha valaki módosítja az időpontját, azaz bármikor átfoglalhat a beteg egy korábbi időpontra az eredetileg lefoglalthoz képest. Az EgészségAblak használata gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az időpontfoglalást - írta.

Ez a funkció jelentősen csökkenti a várakozási időt, hiszen lehetővé teszi, hogy a páciensek a legkorábban elérhető időpontokat válasszák, akár még aznapra, vagy másnapra is. Ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabálynak köszönthetően az EgészségAblakban nincs lakóhelyhez kötöttség, bárhova foglalható időpont. Akár a szomszéd kerületbe vagy településre, akár a munkahely közelébe vagy a nyaralás helyszínére is

- tette hozzá.

Az EgészségAblak alkalmazás népszerűségét mutatja, hogy már több mint négymillióan töltötték le - tájékoztatott. Az alkalmazás könnyen kezelhető, és számos további hasznos funkcióval is segíti a betegeket. Lehetőség van többek közt az elektronikus beutalók kezelésére, betegdokumentumok, leletek, zárójelentések letöltésére, a gyógyszerek kiváltásához szükséges eReceptek megtekintésére - közölte.

Az EgészségAblakban ezen felül megtalálható a háziorvos elérhetősége, a patikakereső funkció segítségével pedig gyorsan megtalálható a legközelebbi gyógyszertár. Az applikációban kismamák számára elérhető a várandósgondozási kiskönyv digitális változata is, amely naprakészen követi a vizsgálatok eredményeit és a terhesgondozás folyamatát. Az "Egészség A-tól Z-ig" funkció közérthető módon nyújt tájékoztatást a betegségekről és kezelésekről - sorolta Rétvári Bence.

Az EgészségAblak alkalmazás tehát nemcsak az egészségügyi dokumentumok kezelését teszi egyszerűbbé, hanem a bejelentkezések terén is új lehetőségeket nyit meg, elősegítve ezzel a betegek gyorsabb gyógyulását - összegezte az államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három hónapig követte a ChatGPT étrendi tanácsait, ritka mérgezéssel került kórházba egy férfi
A férfinál bromizmust diagnosztizáltak, miután só helyett nátrium-bromidot használt. A ritka betegség súlyos pszichiátriai tüneteket okozott.


Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Nem csak diéta, nem csak időszakos böjt – mi kell valójában a bélrendszer tartós rendbetételéhez?
A Diagnózis egészségpodcast 14. epizódjában Norbi történetén keresztül tudhatjuk meg, miért lehet fontos a kivizsgálás, miben segíthet a dietetikus, és mik azok a szabályok, amelyek betartásával érezhető változás érhető el.


Bár külső szemlélő számára egészséges életet élt Hosszú Norbert korábban is, valami mégsem volt rendben a bélrendszerében, az emésztésével, mert refluxos panaszok jelentkeztek nála. Orvoshoz fordult, javaslatra savlekötőt szedett, majd talált másfajta kezelési módot: refluxtornát és speciális diétát próbált ki.

„Nem láttam, hogy mitől jön majd a változás, mikor hagyhatok fel a szigorú diétával. Akkor hallottam egy interjút dr. Schwab Richárddal, és azt gondoltam, hogy ő lesz az én emberem: ő majd kideríti, mik az igazi okok, mit kell helyre tenni”

– meséli Norbi.

Így került Norbi a Biomteam csapatához, ahol alapos kivizsgáláson, állapotfelmérésen ment keresztül. Kiderült, hogy sérült a bélbarrierje és a mikrobiomja. Személyre szabott tanácsokat kapott Erdődi-Ádám Veronika dietetikustól, ami egy életmódváltást jelentett.

„A jótól annyira messzire voltak az eredményeim, hogy elsőre kikerekedett a szemem. Mégis megnyugvást adott, hogy láttam, hogy a körülöttem lévő szakemberek tudják, mi lesz a megoldás, hogyan tudunk változást elérni.”

Veronika megerősíti, hogy elég gyakori, hogy a Norbiéhoz hasonló problémával fordulnak hozzájuk páciensek, ezért egyáltalán nem számított rendkívülinek az ő kezelése. Persze olyan is van, hogy valaki pusztán preventív célból, az egészsége megőrzése érdekében szeretne változtatásokat beiktatni, de jellemzőbb, hogy akkor vesszük komolyan az életmódváltás szükségességét, ha már panaszok is jelentkeznek.

Norbinak a kávéról való lemondás jelentette a legnagyobb kihívást. Korábban kávéval és kiadós reggelivel indította a napot – az életmódváltás miatt mindkettőt el kellett engednie. Igaz, neki is, ahogy általában mindenkinek a változtatások fokozatos bevezetését javasolták, ám ő saját bevallása szerint úgy működik, hogy valamit vagy rögtön 100%-osan csinál, vagy sehogy. Így az első naptól igyekezett maximálisan betartani a szabályokat: nem ivott kávét és kerülte az alkoholfogyasztást, este 10-ig igyekezett ágyba kerülni és már éjfél előtt értékes alvással töltött órákat begyűjteni, 18 órán keresztül tartotta a böjti időszakot és csak dél és este 6 között evett, és bizonyos élelmiszereket (esetében a glutén, a tejtermékek, a feldolgozott élelmiszerek lettek tiltólistásak) kiiktatott az étrendjéből.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Így fordulhatott elő, hogy nemsokkal a dietetikai tanácsadás után következő edzőtáborban a közös kirándulásra Norbi már felkészülten érkezett: délben előkapta a kis műanyagdobozát a bekészített nyers zöldségekkel, és arra is készült, hogy az étteremben nem talál majd olyan fogást, ami befér a diétájába.

A változást viszonylag hamar megérezte, már csak azért is, mert tartva a szabályokat, hetente egy kiló leolvadt róla – súlyát azóta is tartja.

Veronika azt mondja, hogy az esetek 80%-ában beválhat csupán az, ha betartják a páciensek az általános szabályokat – nem isznak alkoholt és kávét, nem dohányoznak, eleget alszanak, legalább 16 órát böjtölnek, nem fogyasztanak feldolgozott élelmiszereket –, de van mégis 20%, akinek alaposabb kivizsgálásra van szüksége a megfelelő módszer megtalálásához. Például vérnyomásprobléma, magas BMI, magas vércukor esetén más tanácsokra lehet szükség. Ahogyan azt sem lehet ránézésre eldönteni, hogy kinek mennyire károsodott a mikrobiomja, jót tesz-e neki, ha kiiktatja a glutént, tejet, vagy nyugodtan fogyaszthatja, sőt, többet árt magának, ha a mindenféle egyéb adalékanyagot tartalmazó mentes termékeket keresi.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd ...

... hatékonyabb-e az időszakos böjt, mint a kalóriaszámolás?

... miben segített Norbinak a dietetikusi útmutatás?

... mi van akkor, ha valakinek nem sikerül tartania a szigorú szabályokat?

... van-e összefüggés a mentális állapotunk és a bélrendszerünk egészsége között?

... hogyan lehetséges napi fél kiló zöldséget megenni?

A videónkat itt találod:

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
Ezért van szükséged kollagénre – és ezért nem mindegy, hogyan pótolod
Kapszula, por, ital vagy kozmetikum – vajon melyik kollagénforma működik tényleg? A BioTechUSA szakértői segítenek eligazodni a tények és mítoszok között.


A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.

Miért nélkülözhetetlen a kollagén?

Ez a fehérje testünk egyik legfontosabb építőköve: jelen van a bőrben, az ízületekben, a csontokban és még a belső szervekben is.

Elképzelhetjük úgy, mint egy erős kötélhálózatot, amely megtartja a szöveteket, miközben rugalmasan követi mozgásukat.

Fiatalabb korban a szervezetünk gond nélkül pótolja, amit lebont – ám az évek előrehaladtával a termelődés lassul. Ehhez jön még a stressz, a dohányzás, a rossz étrend vagy akár a túl intenzív sportterhelés, amelyek mind felgyorsítják a kollagénvesztést. Ilyenkor érdemes külső támogatást is bevetni.

Hogyan pótolhatjuk?

Ma már rengeteg lehetőség van: ital, por vagy kapszula formájában is elérhető a kollagént, például a BioTechUSA kínálatában – ráadásul többféle ízben (például barackos ice tea, eper–vörösáfonya, limonádé vagy fekete málna), így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb megoldást.

Érdekesség, hogy nemcsak marha- és sertésalapú termékek léteznek, hanem hal- és csirkeeredetűek is. Így az étkezési szokásokhoz vagy diétás irányelvekhez igazodva bárki választhat.

Van olyan italpor is, amelyik hialuronsavval, aminosavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal is kiegészített.

Mítosz vagy valóság?

  • Kozmetikumokban: jól hangzik, hogy kollagént tartalmaznak, de a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bőrön. Ezek inkább hidratálnak, de a mélyebb rétegeket nem befolyásolják.

  • Étrend-kiegészítőkben: a hidrolizált, vagyis előemésztett kollagénpeptidek jól felszívódnak, és a kutatások szerint rendszeres fogyasztás mellett (kb. 6–12 hét alatt) látható javulást hozhatnak a bőr hidratáltságában és rugalmasságában, sőt a finom ráncok csökkenésében is.

És mi a helyzet a konyhával?

Sokan a csontlevest tartják a természet egyik legjobb kollagénforrásának. Valóban sok értékes anyag oldódik ki belőle a főzés során, de fontos tudni: a kollagén bármilyen formában is kerül a szervezetbe, először aminosavakra bomlik. Akkor tud igazán beépülni, ha van hozzá elég „segítő”: például C-vitamin, cink, és egy kiegyensúlyozott, gyulladásmentes szervezet.

Tudatosság a kulcs

A kollagén kétségkívül fontos szereplője testünk működésének – de nem mindegy, hogyan pótoljuk. Nem minden ígéret mögött áll valós hatás, ezért a tudatos választás elengedhetetlen. A szépség és egészség felé vezető úton a legjobb, ha a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód mellé választunk jól felszívódó kollagénkészítményt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: