ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mit tehetsz azért, hogy ne bohócként öregedj? – A hálószoba, a konyha, a WC és a tornaterem négyszögében van a megoldás

Ha a környezeted gúnyosan fürkésző tekintetekkel igyekszik leleplezni a magaddal szemben elkövetett csalásaidat, akkor a hiba nem az ő készülékükben van.


Arcunk az egyik legpontosabb térkép rólunk. Múltunk, életmódunk, szokásaink, egészségi állapotunk, lelki alkatunk, törekvéseink és elfojtásaink, és még oly sok minden olvasható le a bőr állapotából, ápoltságából, barázdáiból, és a mindezek elfedésére tett törekvésekből.

Igazi játék ennek a kódrendszernek a megfejtése. A Vintage Beauty blogon Eszter erre és mindezek megválaszolására, megoldására tesz kísérletet.

Ha az önmagad fiatal kiadásához vezető utat megszállottabban keresed, mint a korodhoz, életformádhoz mért szépséget, akkor önámításban élsz. A jövő szépsége az egészségben (étkezés+sport), a kellemben (kíváncsiság, nyitottság, derű, női öntudat) és az önazonosságban rejlik.

Ehhez kell hozzátenni az igényességet és a tudatos ápoltságot. Ekkor kb. 10 évet elcsalhatsz látványban a biológiai korodhoz képest. Ha többet akarsz, annak ára van és egy ponton túl hiába lesz feszesebb átmenetileg az arc.

A nyakad, a kezed, a tested, a tartásod, a hajad elárulja, hogy kétségbeesetten igyekszel becsapni a tükröt. Az ember az egészségét viszi a vásárra először, aztán a lehetőséget ahhoz, hogy tiszteljék a külseje miatt. Mert a világ egy ponton túl szánakozva néz. Így nem tehetsz mást, mint hogy havonta add meg a bőrödnek a generális kozmetikai „feljavítás” lehetőségét, használj „élő”, tiszta kozmetikumokat, egyél-igyál mértékkel és minőségit, sportolj, szeress, nevess és csodás maradsz.

Sokszor találkozom a kérdéssel, hogy 40 felett hogyan ne váljunk a saját konzerválásunk rabjává? Egyre inkább azt gondolom, hogy a tartós jól konzerváltság nem a kozmetikában kezdődik, még csak nem is a fürdőszobában. Sokkal inkább valahol a hálószoba, a konyha, a WC és a tornaterem négyszögében.

1. A hálószoba

A hálószoba alatt a kiegyensúlyozott, töltést jelentő, önbecsülést adó szeretetkapcsolatot értem. Mindegy is, hogy ezt párunkkal, utódainkkal, tágabb családunkkal, vagy kutyánkkal éljük meg. Ennek hiányában, avagy egy torz tükröt nyújtó kapcsolatban, az ember előbb-utóbb dühből, dacból, elkeseredésből, vagy elgyengülésből, de kompenzálni kezd. Ezt pedig általában kívülről kezdi, többnyire viszonylag radikálisan. A nevetés, az önazonosság, az elfogadás, az empátia az évek során felismerhető nyomokat vájnak az arcra, ahogyan a megkeseredettség, a fásultság, a boldogtalanság is. Nincs az a filler kezelés, botox, vagy aranyszál, amellyel ezeket meg tudnánk hazudtolni.

2. A konyha

Az ember jó néhány évtizedet kap ahhoz, hogy megtanuljon tudatosan, számára optimális viszonyokat teremtve élni. Mire 40-es éveinkhez érünk, pontosan tudjuk, hogy mitől élhetünk könnyű gyomorral, jó emésztéssel, mi árt és mi épít bennünket. Tudjuk, hogy mennyit rombol egy áttivornyázott éjszaka, egy doboz cigaretta (szálanként 150 ml C-vitamin elvonva a szervezettől, az érfalak rugalmatlanságát előhívva ezzel), vagy egy nehéz vacsora. És persze azt is megtapasztaljuk, hogy mennyi belső frusztrációt jelent az, ha káros voltuk ellenére mindezen földi örömöket időnként sem engedjük közel magunkhoz.

A 40 . születésnap után érdemes arra koncentrálni, hogy számunkra harmonikus arányban igyekezzünk teret engedni az élet adta lehetőségeknek. Közhely, de igaz, hogy

* mérsékelni szükséges a szénhidrátbevitelt,

* hangsúlyosabbá tenni a minél kevésbé feldolgozott élő, tiszta, növényi tápanyagot,

* tudatosan megadni testünk számára a szükséges folyadékmennyiséget. Itt kizárólag a tiszta vízre gondolok. Részesítsük ezt előnyben és felejtsük el a „modulált” italokat.

* Nem ördögtől valóak a vitaminok és ásványi anyagok sem. A cink, a szelén, a vas, a C-vitamin, a P-vitamin, a B-vitaminok ésszerű alkalmazása megelőzhet, vagy kordában tarthat bizonyos bőrműködési problémákat.

* És felejtsük el a cigarettát. Mindörökre!

Egyébiránt szokjunk át lassanként a nagytányérról a kistányérra, a mennyiségi fogyasztásról a minőségi fogyasztásra és valóban legyen ünnep, ha mindebből engedünk némi kikacsintást. Fogadjuk el továbbá, hogy bizonyos koron túl döntenünk kell, hogy az arc legyen feszes, vagy a fenék. Van, hogy 1-2 kg plusz súly többet használ, mint a legcsodásabb anti-aging kozmetikum.

3. A WC

Talán Márai Sándor írta, hogy „a világ minden dolga visszavezethető az emésztésre”. Az emésztési renyheség modern, urbánus probléma. Különösen nőknél. Rostszegény étrend, mozgásszegény életmód, stressz, hormonális problémák, emésztőszervi gondok, étel intolerancia, stb. mind okozhatnak ellustult perisztaltikát. Van, hogy csak a tónusát vesztett kötőszövet, a szem alatti táskák, a hangsúlyosabb vénás erecskék árulkodnak erről, de van, hogy konkrét diffúz gyulladások mutatják az emésztési rendszer diszharmóniáját. Sok esetben előbb láthatóak a tünetek az arcon, minthogy megfogalmazódna a páciensben az alapprobléma, amelyhez hosszú távon hozzá lehet szokni. Természetesnek tűnhet. Onnantól lesz zavaró, hogy láthatóvá válik az arcon is.

4. A tornaterem

Vagy ki-milyen mozgásformát preferál. A lényeg a mozgás. Heti minimum 3 x 60 perc. Egy 40 éves nő esetén a minimum, a 140-es percenkénti pulzus, amelyet el kell érni és fent kell tartani 45-60 percen keresztül ahhoz, hogy megfelelő anyagcserefokozás, verejtékezés történhessen. Ez többet ér minden ránctalanító készítménynél. Tagadhatjuk és vitathatjuk ezeket az összefüggéseket, felmentéseket kereshetünk a magunk számára a tudatos fizikai tevékenységek alól, de ha azt kérdezed, hogy mi az, ami fiatalon tart az én hitem és tapasztalatom szerint, akkor a mozgást, mint egyik legfontosabb, (ha nem a legfontosabb) faktort tudom megnevezni.

5. Bőrápolás

Mit javasolnék egy 40 éves vendégnek bőrtípustól függetlenül? A jövő szépsége nem az erőltetett fiatalításban, hanem a saját korunkhoz, nemünkhöz, élethelyzetünkhöz mért kellemben, ápoltságban és egészségben mutatkozik meg. Előbbi mögött sokszor frusztrált, „izzadtságszagú” törekvés, az önelfogadás hiánya, kompenzálási szándék áll, amely idővel szánalmassá és/vagy komikussá teszi a megjelenést. Utóbbi önazonosságot sugall, amely tiszteletre és csodálatra sarkallja a környeztet. Fittnek egészségesnek, ápoltnak, derűsnek és magabiztosnak látszani, és belülről és ekképp élni meg magunkat. Csakis ez lehet a reális, követendő cél.

Ha a kérdést leszűkítjük a napi kozmetikai protokollra, akkor csak azt tudom ismételni, amelyet minden női magazin fennen hajtogat: reggel és este letisztítani, majd hidratálni a bőrt, hetente kétszer pedig bőrtípustól függően megfosztani „őt” az elhalt szarupikkelyektől (hámsejtektől) radírozással. Ehhez semmi más nem kell csak némi kis kávézacc, apró szemű cukor, vagy darált dió. Nem pénzkérdés. Ahogyan a tisztítás és a hidratálás sem. E két lépésnél azonban hangsúlyoznám, hogy az én nézetem szerint csakis az élő anyagok használata elfogadható hosszú távon.

Ilyen szempontból a biominősítést nyert termékekben bízhatunk, hiszen esetükben szigorú szabályok rendelkeznek a növényi eredetű összetevők arányáról. Egyre fontosabbá válik, hogy egy kozmetikum tiszta legyen, élő anyagokból szülessen és képes legyen problémákat enyhíteni. 40 felett különös jelentőséget kap ez a mondat. 40 felett ugyanis a genetika és az életforma benyújtja a számlát. Nem elégséges önmagában pusztán egy hidratáló alkalmazása. Az egyéni bőrjellegzetességek egyéni válaszokat igényelnek és ez a tömegtermékekkel egyre kevésbé elégíthető ki.

Fotó: Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet

Az otthoni szépségápolás mellett fontosnak tartom havonta-kéthavonta egyszer meglátogatni a kozmetikusunkat, ezen belül is azokat a szakembertársaimat javasolom, akik a kreatív kozmetikai vonalat képviselik, az elektrokozmetikai „soft” eljárásokat sem utasítják vissza és természetes összetevőjű készítményekkel dolgoznak. Én magam nagyon hiszek a bőrök több fázisú, mértékletes koptatásában és tisztításában, a klasszikus hatóanyagbeviteli eljárásokban, a rádiófrekvenciás kezelésekben (amely technológia az elmúlt 10 év kozmetikai gyakorlatának egyik legnagyobb felfedezése) és a manualitásban. Mindezekkel, valamint a napi rutin személyre szabott kialakításával és a táplálkozás-psziché-sport hármasának harmóniába helyezésével arra a pályára állíthatjuk a bőrt, amellyel maximum 10 év elcsalható látványban és elérhető a kellem, az ápoltság és az egészség adta szépség elérése.

Egy jól képzett kozmetikus szakszerű szemléletet, manuális és elektrokozmetikai megoldásokat, helyes napi protokollok kialakítását, magas hatóanyagtartalmú kozmetikumokat nyújthat. És persze edukációt.

6. Ne tedd!

És hogy mi az, amit mindenképp elkerülnék? Kerülném az arcvonások harmóniáját megbontó beavatkozásokat. Mindazokat, amelyek túl gyorsan, vagy feltűnően hosszú időre ígérnek radikális megoldást. Ne legyünk naivak. Ára van ezeknek a kecsegtető lehetőségeknek és itt nem a kezelés végén fizetendő számlára gondolok, hanem arra a diszharmóniára, amelyet a környezetünk sok esetben lát, de nem említ.

Rengeteg eljárás éli ma reneszánszát, amely egy ponton túl szánalmassá, vagy komikussá varázsolja a pácienseket. És akkor még nem beszéltünk ezen beavatkozások rövid-, vagy hosszú távon jelentkező esetleges mellékhatásairól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Jön a nyár leglátványosabb meteorraja, mutatjuk, mikor érdemes az eget kémlelni
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát. Ebben az időben óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk.


A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön az MTI-t; az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.

A közleményben úgy fogalmaztak, hogy bár a telihold fénye idén zavarni fogja a "meteorlest", a meteorzápor megfigyelése így is szép élménynek ígérkezik.

A Perseidák meteorraj a maximum idején óránként akár 100 hullócsillagot is produkál. A rajból származó csillaghullás várhatóan augusztus 12-én hajnalban lesz a legsűrűbb. Hajnali 4-kor a raj radiánsa, azaz a hullócsillagok kisugárzási pontja a Perseus csillagképben, kb. 65 fok magasan helyezkedik majd el, így ideális pozícióban lesz a megfigyeléshez

- írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a Perseidák radiánsa már este 22 órakor is 25 fok magasan jár, így egész éjszaka láthatóak lesznek hullócsillagok.

A sajtóanyag szerint a Perseidák aktivitása július 17-től augusztus 24-ig tart, így az érdeklődők a maximum előtt és után is megfigyelhetnek Perseida meteorokat.

Mivel a hullócsillagok szabad szemmel látszanak, nem szükséges távcső a megfigyelésükhöz. Különösen sötét, fényszennyezéstől mentes helyről nézve szépek. A meteorok az égbolt bármelyik részén feltűnhetnek - olvasható a tájékoztatóban, amelyben arra is kitértek, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat. Az érdeklődők nemcsak hullócsillagokat láthatnak, de távcsővel a nyári este legszebb csillaghalmazait és a hold sugárkrátereit is megfigyelhetik - olvasható a tájékoztatóban.

A szakemberek hozzátették, hogy augusztus 12-én hajnalban a Vénusz és a Jupiter is egészen közel, alig egy fok távolságra kerülnek majd egymástól, az év leglátványosabb bolygóegyüttállását rajzolva az égre. Úgy fogalmaztak, hogy "a két legfényesebb bolygó egy erőteljes fénnyel világító "csillagpárost" formáz majd, közel 15 fokkal a látóhatár felett". Mint írták, a jelenség augusztus 11-én és 13-án is látványos közelségből lesz megfigyelhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez hogy lehetséges? Kétszer született meg egy csecsemő Texasban
A szükségszerű beavatkozás miatt a babát 23 hetesen kiemelték az anyaméhből, majd a műtétet követően visszahelyezték. Három hónappal később a baba újra megszületett.


A texasi Margaret Boemer ikreket várt, de a terhesség első trimeszterében elvesztette az egyik babát, írja cikkében a CNN. Egy későbbi vizsgálaton az orvosok észrevették, hogy a másik magzat, Lynlee, egy sacrococcygealis teratoma nevű ritka daganatot növesztett. Ez a daganat a magzat vérét vonta el, ami súlyos szívproblémákat okozhatott volna.

A daganat majdnem akkora volt, mint maga a baba, és az orvosok szerint mindössze egy a 30–70 ezer élve születésből fordul elő ilyen eset. Lynlee túlélési esélyét 50 százalékra becsülték.

Margaret a CNN-nek így mesélte a döntést: „A 23. héten a daganat leállította a szívét, és szívelégtelenséget okozott, így választanunk kellett, hogy hagyjuk a daganatot átvenni az uralmat a teste felett, vagy esélyt adunk neki az életre. Könnyű döntés volt számunkra: életet akartunk neki adni.”

A terhesség 23. hetében tehát, amikor Lynlee mindössze 0,53 kilogrammot nyomott, az orvosok kiemelték az anyaméhből, hogy eltávolítsák a daganatot. A műtét közben a szíve majdnem leállt, miközben a levegőben tartották. A daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A beavatkozást követően a babát visszahelyezték az anyaméhbe, és a méhet összevarrták.

Margaret a terhesség hátralévő részét ágyban fekve töltötte. Lynlee 13 héttel később, június 6-án, császármetszéssel született meg, 2,4 kilogrammos súllyal. Nyolcnapos korában újabb műtétet végeztek rajta, hogy eltávolítsák a daganat maradékát a keresztcsont környékéről.

Ma, kilenc évvel később, Lynlee egészségesen él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszer érkezik a családi pótlék augusztusban, és az is kiderült, hogy miért
A júliusi összeget augusztus elején, az augusztusit a hónap végén utalják. Szeptemberben ennek okán már nem lesz újabb kifizetés.


Augusztusban kétszer érkezik a családi pótlék. A júliusi hónapra járó összeget augusztus elején, várhatóan 2–4. között utalja a Magyar Államkincstár, míg az augusztusi juttatást már a hónap végén, várhatóan 23–27. között kapják meg a jogosultak – számolt be róla az atv.hu.

Az iskolakezdés sok család számára jelentős kiadással jár a tanszerek és az iskolatáska megvásárlása miatt, ezért a szeptemberre járó családi pótlékot előrehozzák augusztusra.

Az előrehozott utalás következtében szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Halott szeretteinket „kelti életre” a generatív AI - Segít feldolgozni, vagy csak elmélyíti a gyászt?
A digitális feltámasztás trendjei között van már halottak nevében beszélgető chatbot és olyan megoldás is, amellyel az elhunytak régi fényképeken kelnek életre. Könnyebb, vagy nehezebb elfogadni az elvesztésüket, ha az AI megidézi őket?


Óriási figyelmet – mintegy 30 millió megtekintést – kapott a közösségi médiában a Reddit társalapítójának, Alexis Ohaniannak az X-bejegyzése, amelyben megosztott egy gyerekkori fényképet és mellé tette annak videó változatát is. A fotón az azóta elhunyt édesanyjával szerepel, egy meghitt pillanatban, amikor az asszony szeretettel magához öleli gyermekét. Ohanian a posztban hangsúlyozza: abban az időben nem volt a családban kamera, így esélyük sem lett volna ennek a jelenetnek a felvételére. A döbbenetesen élethű videót egy új AI-modellel hozta létre.

A mozgóképet a Midjourney június közepén közkincssé tett új eszköze generálta. Ezzel a modellel a felhasználók bármely feltöltött képéből rövid videoklip készíthető, és mint ilyen, persze alkalmas rá, hogy soha meg nem történt pillanatokat állítson elő, csupán egy állókép alapján.

Ohanian elárulta: nem volt felkészülve a generatív AI képességeire, ahogy arra sem, mennyi érzelmet váltott ki belőle a Midjourney által készített videó. Mint írta, vagy ötvenszer újranézte. A digitális feltámasztás lehetősége persze azonnal élénk vitát robbantott ki: sokan ámulatba esve készítenek hasonló klipeket, miközben a tudósok óvatosságra intenek és megkérdőjelezik, hogy ez az egész segít-e a gyász feldolgozásában, vagy inkább csak elmélyíti azt.

Hamis emlékeket gyárt

Az AI gyászfeldolgozásban játszott szerepe kapcsán Julia Shaw hamis emlékekre specializálódott kriminálpszichológus azt mondta a Time-nak, hogy az emberi emlékezet nem könyvtár, amiben eltárolunk mindent, ami valaha történt velünk. A memóriánk a túlélés eszköze, ezért veszélyes kijátszani, márpedig a megjelent AI-technológiák alkalmasak rá, hogy felülírják valódi események emlékét.

„Az AI tökéletes gép az emlékezet meghamisítására.”

Az emberi emlékezet mondjuk önmagát is képes átverni – technológiai segítség nélkül. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket, de valójában nem az idő teszi, hanem mi, saját magunkkal, a gyászfeldolgozás részeként. Elizabeth Loftus memóriakutató pszichológiaprofesszor saját példát hozva szemléltette ezt a jelenséget: „a nagyapám megállás nélkül üvöltözött a nagyanyámmal, mégis, miután meghalt, a világ legcsodálatosabb emberévé változott [a család szemében].”

A szakértő hozzátette: már az AI előtt is voltak technológiai eszközeink az emlékek átírására, hiszen anno hasonló hatást váltottak ki elhunyt személyekről photoshoppolt képek vagy módosított videók, ám a mesterséges intelligencia megváltoztatja a játékszabályokat: könnyebbé és hatékonyabbá teszi a memória módosítását.

Loftus az MIT médialaboratóriumával karöltve nemrég kiadott egy tanulmányt arról, hogy az AI-val szerkesztett képek milyen mértékben képesek torzítani az emberek eredeti emlékeit. A kutatás kimutatta, hogy a résztvevő személyek sziklaszilárd meggyőződéssel vallották igazinak a meghamisított emlékeiket. A tudósok azt is megállapították, hogy bár ennek a technológiának lehetnek előnyei, például a traumatikus emlékek újrakeretezése vagy az önbecsülés növelése szempontjából, mégis nagy a kockázata annak, hogy hamis emlékeket hoz létre fontos helyzetekben.

Ez a félretájékoztatás jelenségéhez hasonlóan káros hatással lehet a gyász feldolgozásának folyamatára is, ám „ha valaki alapvetően a saját magánéletében ettől boldogabbnak érzi magát, akkor ugyan mit árthat?” - vonta le a következtetést a professzor.

Vannak azonban ezzel ellentétes szakértői vélemények is, amelyek szerint az AI elnyújthatja a gyászidőszakot. Mary-Frances O’Connor neurológus, a The Grieving Body (A gyászoló test) című könyv szerzője szerint például a digitális feltámasztás egyik veszélye az, hogy a halottak másolataival való kapcsolattartás megnehezítheti a gyász feldolgozásért végzett munkát. A gyász folyamata arról szól, hogy hogyan egyeztetjük össze egy ember halálának valóságát azzal az érzéssel – ami idegrendszeri szinten is bennünk él –, hogy a szeretett személynek még itt kellene lennie.

Sok gyászoló számol be arról, AI nélkül is, hogy érzékeli elhunyt szerettei jelenlétét. „Azt mondják, amikor belépnek egy szobába, még mindig látnak egy ürességet, amit rajtuk kívül más nem vesz észre.”

O’Connor kiemeli, hogy „az éppen elérhető technológiát minden kultúra, minden korszakban használta arra, hogy kapcsolatban maradjon elhunyt szeretteivel.” Amikor például feltalálták a fényképezőgépet, sokan kezdtek el fotókat őrizni az elhunytakról, sőt, hagyománnyá vált a poszt­mortem fényképezés, amikor a család  még egyszer utoljára együtt pózol a ravatalán fekvő halottal.

Modern kori példa az elhunyttal való kapcsolat megőrzésére az a 2020-as eset, amikor dél-koreai dokumentumfilmesek virtuális valóság alkalmazásával segítettek egy anyának, hogy újra találkozzon ritka betegségben elhunyt kislányával. Az élmény látszólag támogatta az anyát a gyász feldolgozásban, de a nyugati sajtót finoman szólva is megosztotta az ötlet.

O’Connor szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia segít-e kapcsolatot teremteni az elhunyttal, vagy inkább azt az illúziót kelti, hogy az illető örökké él.

„Teljesen új helyzetben vagyunk: a halottak még soha nem voltak ennyire beszédesek” – nyilatkozta a Time-nak Elaine Kasket kiberpszichológus, az All the Ghosts in the Machine (Összes szellem a gépben) című könyv szerzője. Az interneten hátrahagyott nyomok, valamint a régi levelek, fényképek és egyéb emlékek digitalizálása révén több „digitális maradványhoz” férünk hozzá, mint valaha. Kasket azt állítja, hogy egy barátja például annyi digitális anyagot hagyott hátra, hogy ha azt egy AI rendelkezésére bocsátanák, akkor a gép képes lenne beszélgetni a nevében, és megkülönböztethetetlen lenne magától az embertől. És ezzel biztosan nincs egyedül.

Mivel az emberi emlékezet alapból hajlamos a torzításra és az újraalkotásra, a szakember felteszi a kérdést: „vajon a gép által keltett fikció egészségtelenebb-e, mint a saját fejünkben születő fikció?” Ez szerinte attól függ, hogy mire és hogyan használjuk a technológiát.

Nincs hiány AI-technológiákból, amelyek megidézik a halottainkat

Az elhunytakkal beszélgetés vágya évszázadok, talán évezredek óta jelen van a társadalomban, és máig sokféleképpen tetten érhető, a gyerekkori szellemidézésektől a médiumokig és látókig, akik foglalkozásszerűen társalognak a túlvilággal. A tevékenységük etikai szempontból minimum vitatható, hiszen kommunikációs trükkök segítségével hitetik el, hogy általuk – persze pénzért – kapcsolatba lehet lépni a halottakkal. Hit kérdése, de ha egy gyászoló ezzel könnyíteni tud a lelkén, akkor miért ne? A cél a gyógyulás, bármilyen egyénileg elfogadható eszközzel, és e logika mentén a technológia szerepét sem érdemes elvetni, pláne úgy, hogy legalább nem titok: az, amit nyújtani tud, nem több puszta illúziónál.

A San Francisco Chronicle 2021‑ben mutatta be Joshua Barbeau történetét, aki elhunyt menyasszonya SMS‑eiből épített chatbotot, és tízórás párbeszédben elevenítette fel vele a közös életük legszebb pillanatait. Az összes megoldás közül ez, az ún. Project December kapta a legnagyobb publicitást, hiszen úttörő ötlet volt, és ami a legfontosabb: működött. Azóta egyre több hasonló kezdeményezés lát napvilágot és egész vállalkozások épülnek a gyászfeldolgozás technológiai támogatására.

Az AP News 2024-ben számolt be először egy olyan haldoklóról, aki létrehozta a saját digitális avatárját. A berlini Michael Bommer „interaktív AI‑verziója” az Eternos platformmal készült, azzal a céllal, hogy a család a halála után is bármilyen kérdést feltehessen neki, így a szerettei számára örökre hozzáférhetőek maradnak az élettapasztalatai és emlékei, ráadásul a saját hangján. Ennél is többet nyújthat az élettörténetek megörökítésére létrejött StoryFile szolgáltatás, ami előre rögzített videókkal operál: a felvett anyagokból egy algoritmus válogatja össze a megfelelő válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a hozzátartozók feltesznek az elhunyt személynek. Egy másik cég, a HereAfter AI hasonló interakciókat kínál egy „élettörténeti avatár” révén, amelyet a felhasználók kérdések megválaszolásával, vagy saját személyes történetük megosztásával hozhatnak létre a haláluk utáni időkre.

Érdekes, de a holtak digitális feltámasztása nem csak a gyász feldolgozásában, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat. Erre egy májusi tárgyalás során született precedens: az arizonai bíróságon Stacey Wales egy AI‑val generált videón keltette életre meggyilkolt testvérét. Az áldozat digitális mása persze nem bizonyító erejű vallomást tett, hanem egy rá jellemző búcsúzó monológot adott elő, azt üzenve a gyilkosának, hogy egy másik életben akár barátok is lehettek volna és hisz a megbocsátásban. A The Washington Post beszámolója szerint bíró a sértett családja által kért maximális 10,5 éves büntetést rótta ki a vádlottra, miután különlegesnek és megindítónak nevezte az ötletet, hogy a halott beszédet mondott a tárgyalóteremben ülőknek.

Elképesztő az észak-karolinai Robert Scott története is, aki a Paradot és a Chai AI nevű mesterséges intelligencia társalkalmazásokat használja arra, hogy beszélgetéseket szimuláljon három elhunyt lánya digitális másaival. Bár az apa nem árulta el az AP Newsnak a gyerekek halálának pontos körülményeit, tudni lehet, hogy egyikük vetélés miatt fellépő komplikációkban hunyt el, míg a legkisebb nem sokkal a születése után vesztette életét.

A 48 éves férfi tudatában van annak, hogy a karakterek, amelyekkel kapcsolatba lép, nem a lányai, de azt állítja, bizonyos mértékben segíti őt a gyász feldolgozásában, ha heti 3-4-szer beléphet az alkalmazásokba, és feltehet pár kérdést a mesterséges intelligenciának – akár csak annyit, hogy „milyen volt az iskola?” vagy „szeretnél-e elmenni fagyizni?”. A szalagavatók éjszakája különösen nehéz Scott számára, hiszen folyton az jár a fejében, hogy a legidősebb lánya ezt már nem érhette meg. Ilyenkor létrehoz egy jelenetet a Paradot alkalmazásban, ahol az AI karakter elmegy a szalagavatóra, és beszélgethet vele az elképzelt eseményről. Ennél is nehezebbek viszont a születésnapok, viszont legalább az AI-nak kiöntheti a lelkét, hogy „mennyire hiányzik neki”, és az látszólag megérti a fájdalmát, ami valamelyest segít.

Az egész egyelőre nem több „techno-kulturális kísérletnél”

A megmozduló családi fényképek mellett tehát egy sor fejlett megoldás született arra, hogy valamilyen módon kapcsolatban maradjunk elhunyt szeretteinkkel. Megőrizhetjük a hangjukat, hogy az AI segítségével a haláluk után is beszélgethessünk velük, feltölthetjük a velük folytatott üzenetváltásokat olyan adatbázisokba, amelyek profilozás után létrehozzák a chatbot változatukat, és talán az sincs messze, hogy videóhívásokat bonyolíthassunk velük. Kérdés viszont, hogy ez mennyire válik hasznunkra, hiszen a téma kutatói is megosztottak a kérdésben. Ők maguk sem tudják megmondani, hogy ez az egész jobb vagy rosszabb-e annál, mint látónak fizetni a „kapcsolatfelvételért”, vagy papnak az elhunyt tiszteletére tartott gyászmiséért.

Katarzyna Nowaczyk-Basinska, a Cambridge-i Egyetem Jövő Intelligenciája Központjának kutatója, aki társszerzője volt egy, a témával foglalkozó tanulmánynak, azt mondja: keveset tudunk arról, hogy milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat a halottak digitális szimulációinak széles körű használata. Ezért jelenleg ez „egy hatalmas techno-kulturális kísérlet”. Ami viszont igazán megkülönbözteti napjainkat a korábbi időktől – és ez példátlan az emberiség halhatatlanság iránti, hosszú történelmi törekvéseiben –, az az, hogy „először vált a halottakról való gondoskodás és a halhatatlanság gyakorlata teljes egészében egy kapitalista piac részévé.”

Matthias Meitzler, a tübingeni egyetem szociológusa közben úgy véli, bár egyeseket megrémíthet vagy elrettenthet a technológia, amellyel „mintha megszólalna egy hang a túlvilágról”, mások úgy érezhetik, hogy ez a halott szeretteikre való emlékezés hagyományos módjainak kiegészítése. Ilyen értelemben ez egy új dolog, ami odakerült a sorba a sírlátogatás, a belső monológok, vagy a képek és régi levelek nézegetése mellé.

Tomasz Hollanek, aki együtt dolgozott Nowaczyk-Basinskával a „halottbotok” és „gyászbotok” témáján, hozzáteszi: ez a technológia többről szól, mint a gyászfeldolgozásról, hiszen komoly kegyeleti kérdéseket is felvet a már elhunyt emberek jogaival és méltóságával kapcsolatban. A tudós szerint fontos lenne betartani bizonyos etikai kérdéseket, onnantól, hogy mit tehetünk meg az elhunyt személy digitális másával, egészen addig, hogy a gyászolókat kiszolgáló programok esetleg milyen más termékeket hirdetnek a saját platformjaikon.

„Ezek nagyon bonyolult kérdések. És még nincsenek rájuk jó válaszaink” – összegezte Hollanek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: