HÍREK
A Rovatból

Hol a vége? Már hat budapesti kerületben is egymillió forint felett van az átlagos négyzetméterár

Bár a magas hitelkamatok és az infláció miatt alulteljesített a fővárosi ingatlanpiac tavaly, az áremelkedés mégsem maradt el.


Átlagosan 10 százalékkal drágultak a négyzetméterárak a budapesti kerületekben a 2022-es adatokhoz képest, mérsékelt csökkenés, stagnálás mindössze öt kerületben tapasztalható - írja legfrissebb elemzésében a Duna House. Már hat olyan kerület van, ahol egymillió forint felett van az átlagos négyzetméterár.

A Duna House szerint

a gazdasági bizonytalanságok, a magas hitelkamatok és az infláció következtében érdeklődők és tranzakciószámok tekintetében is alulteljesített 2023-ban a fővárosi ingatlanpiac, mégsem maradt el az áremelkedés.

A Duna House 2022-es értékesítési adatai alapján a fővárosban átlagosan 68 négyzetméteres alapterületű ingatlanok vásárlására 54,9 millió forintot fordítottak a vevők, az átlagos négyzetméterár 805 ezer forint volt. Ezzel szemben 2023-ban 10 százalékos négyzetméterár emelkedést mutatnak az adatok, így már 884 ezer forintra rúg az átlag, az ingatlanvásárlásra költött összeg 4 százalékkal, 57,3 millió forintra nőtt, ugyanakkor az alapterület 65 négyzetméterre csökkent.

A KSH Ingatlanadattár 2022-es adatait vizsgálva magasabb árszint látható, itt az összes fővárosban értékesített ingatlan alapján számított átlagos négyzetméterár 848 ezer forint volt.

Ahogy az érdeklődés mértéke, úgy a négyzetméterárak változása is eltérően alakult Budapest 23 kerületében. 12 esetben emelkedtek 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékben az árak, a legmarkánsabb árváltozás a XVI. kerületben jelentkezett, itt 33 százalékos növekedést követően 773 ezer forint lett az átlag, a megközelítőleg 120 négyzetméteres nagyságú ingatlanokért pedig átlagosan 93 millió forintot adtak a vevők.

Szintén jelentős, 20 százalék feletti árkülönbözetet mutatnak az értékesítési adatok a budai II., III. és a XII., valamint a pesti XVIII. kerületben is. Mindössze alig 1 százalékot emelkedtek az árak a XIX. kerületben és Újbudán, stagnált az árszint Budafokon, és 1 százalékot csökkent a IV. kerületi és a csepeli ingatlanokért négyzetméterenként kért összeg. Emellett 3-4 százalékos mérséklődés tapasztalható Zugló és Soroksár ingatlanjai esetében.

Tavaly az év végére hatra bővült azon kerületek száma, ahol az átlagos négyzetméterár eléri az egymillió forintot:

már a budai I., II., és XII., valamint a pesti V., VI. és a XIII. kerület kínálja millió feletti átlagos négyzetméteráron az ingatlanjait. Ezek közül a legdrágább a XII. kerület, itt már az 1,3 millió forintot is meghaladta az ingatlanokért kért négyzetméterenkénti összeg.

A fővárosban Csepelen lehetett a legkevesebb összegből ingatlant vásárolni, itt 34,8 millió forint volt az átlag 2023-ban, amiért 57 négyzetméteres alapterülettel gazdagodhattak az új tulajdonosok. Négyzetméterárak tekintetében ugyanakkor a XX. kerületi ingatlanokat vásárolhatták meg a vevők a legalacsonyabb áron, itt mindössze 590 ezer forintba került egy négyzetméter és 60 négyzetméteres otthonért átlagosan 35,6 millió forintot költöttek az ügyfelek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az új amerikai-orosz béketerv: Ukrajnának olyan területeket is át kellene adnia, amiket Oroszország el sem foglalt
A titokban kidolgozott javaslatot már Kijev asztalára is letették. E szerint az ukránoknak többek közt a teljes Donbászt fel kellene adniuk.


Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor reagált Ursula von der Leyen levelére: Az elnök asszonynak egy gondja van
A kormányfő a Facebookon akadt ki a 135 milliárd eurós brüsszeli terveken, amelyek szerinte a háború folytatását szolgálják. A miniszterelnök szerint inkább a békére kellene koncentrálni.


Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

„Állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását, és koncentráljuk az erőinket a béke megteremtésére” – olvasható a bejegyzésben, amelyet azzal zárt: „Ideje visszafordulni a brüsszeli zsákutcából!”

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Visszahívták az egyik Milka csokit a boltokból, műanyag darabok lehetnek benne
Aki ilyen csokoládét vásárolt, az ne egye meg a terméket. A hatóságok figyelemmel kísérik a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rágcsálóürülék és penészes húscafatok: horrorisztikus gyrosüzemet záratott be a Nébih Budapesten
A dolgozók a padozaton olvasztották a fagyott csirkecombot, a higiénikus kézmosás feltételei pedig sehol sem voltak biztosítva. Az akció egy Pest vármegyei üzemet is érintett.
Fotó: Nébih - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.

A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.

A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.

„Az üzem helyiségeiben a padozat, a falak és a mennyezet rossz állapotú, szennyezett, burkolata számos helyen sérült, repedezett volt, festésük pergett. A falakon és az ajtókon több helyen rászáradt, néhol penészes húscafatok voltak. Az üzem padlózatán csikkek, rovartetemek voltak, a ládamosó berendezés rágcsálóürülékkel volt szennyezett”.

A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.

A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:

Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.

A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: