KAPCSOLAT
A Rovatból

Hogyan lehet újjáépíteni egy kapcsolatot megcsalás után? – egy pszichológus tanácsai

Talán nincs minden veszve egy kapcsolatban, ha az egyik fél megcsalja a másikat. A 7köznapi pszichológia blog szerzője leírta, hogy miért.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A hűtlenséggel való tudatosulás során kihúzzák lábunk alól a talajt. Úgy érezhetjük, hogy innentől kezdve már semmi sem lehet a régi. Kapcsolatunk egy esszenciális eleme veszik ugyanis oda, amit talán úgy hívhatnánk, hogy ősbizalom.

Pontosan tudtam, hogy megcsal, én mégis éltem tovább úgy, mintha minden rendben lenne. Talán azt reméltem, hogy kiderül, csak beképzeltem az egészet. Vagy az is lehet, hogy titkon azt vártam, majd rájön, hogy én fontosabb vagyok a másik nőnél. Aztán elhagyott. Azt mondta, rossz irányba haladt a kapcsolatunk, és nem látta a közös jövőt. Vajon máshogy alakult volna, ha leleplezem őt? Talán meg tudtuk volna oldani?

Ivett, 37 éves

Ha megcsalás fordul elő egy párkapcsolatban, akár kiderül az, akár csak sejti a másik fél, szinte biztosan felmerülhet benne, hogy bárcsak megoldódna magától, bárcsak ki ne derült volna, és akkor talán minden mehetne tovább úgy, ahogy régen volt. Azonban van egy dolog, amit nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy - bár könnyű az ellenkező hitben ringatni magunkat - a kapcsolat valószínűleg már a megcsalás előtt sem volt a régi. Könnyűszerrel nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy mindenről az a másik nő vagy másik férfi, a csábító tehet, valójában a hiba legtöbbször a kapcsolatban van.

A megszokás, egymás igényeinek hidegen hagyása, eltávolodás, gyerekek születése miatti időhiány, munka miatti feszültségek, a változó személyiség és még nagyon sok, a kapcsolatokban általánosan jelenlévő dolog mind-mind okozhat érzelmi eltávolodást, amely nem mindig, de sokszor megcsaláshoz vezethet. Véleményem szerint a megcsalás egy tünet. Ha a betegségek, fáradtság a legyengült immunrendszer következményei, akkor a hűtlenség a meggyengült kapcsolaté. Természetesen ahogyan sokan képesek két lábon kihordani betegségeket, ugyanúgy a megváltozott párkapcsolatok is - szerencsére - a legtöbbször krízishelyzet nélkül megjavulnak vagy éppen szakítással lezárulnak mindenféle félrelépés kényszere nélkül.

Ahogy fent is írtam, természetesen vannak időtálló kapcsolatok, de érdemes szót ejteni azokról a hibákról is, amiket a mai társadalom még tabuként kezel. A félrelépésről, ami gyakrabban történik meg, mint gondolnánk. Nagyon nehéz konkrét adatokkal szolgálni arról, hogy ki, mit tart megcsalásnak, és mennyire őszintén nyilatkozik erről, de egy életre vonatkoztatva 80%-ra becsülik azok számát, akik egyszer is félreléptek már kapcsolatban. A szám magas, és nem hiába van az, hogy ettől függetlenül nagyon sok tartós kapcsolat létezik, ahol bizony előfordult már megcsalás, mégis a pár képes volt együtt maradni. Ezt azonban teljesen érthető módon nem fogják más orrára kötni, mivel bármennyire is saját küzdelmük és hősies kitartásuk eredménye, hogy még a félrelépés ellenére is egymás mellett döntöttek, a megcsalást a legtöbben szégyenként élik meg.

Ezért lehet az, hogy amikor látjuk a környezetünkben élő családok tökéletesnek tűnő életét, olvasgatjuk a feddhetetlennek látszó, egymást ölelgető párok irigylésre méltó Facebook posztjait, nem is feltételezzük, hogy hiba bizony mások gépezetében is lehet. Másoknál is lehettek problémák, eltávolodások, válásközeli időszakok és talán megcsalások is. Amikor viszont saját kapcsolatunkba üt be a ménkű, egyedül érezzük magunkat a világban, és azt érezhetjük, hogy az egyedüli megoldás a válás, szakítás, megalázás, veszekedés, bosszúállás vagy ezek kombinációja.

Pedig nem. Higgyük el, hogy hibák bizony előfordulnak máshol is. Nem hiába, hogy rendszeresen fordulnak hozzánk kétségbeesett nők és férfiak, akik összeomlottak amiatt, mert megcsalták őket, ami miatt fogalmuk sincs, hogy mitévők legyenek. Különösen nehezíti a feldolgozást ugyanis, hogy a félrelépés egy olyan dolog, amiről nem beszélünk, mert a saját története mindenkinek fájdalmas téma. Azonban ahogy nagyon sokaknak sikerült, a megtört kapcsolatból is fel lehet állni. Persze ha akarjuk, és van értelme küzdeni. Ha nincs, még akkor is jobb abban a tudatban szétválni, hogy nem mi vagyunk az egyedüli ember, akit megcsaltak, hanem ez az élet része, előfordul gyakran, mivel -ahogy korábban említettem- a megcsalás a halványuló kapcsolat tünete lehet.

Azonban ha párkapcsolatnak vannak tartalékai, és mindkét fél küzdeni akar a javításért, nem érdemes feladni, és elengedni a boldogságot egy emberi hiba miatt. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy két ember, aki képes volt egymást szeretni, tisztelni, egy ideig elfelejtheti az egymáshoz vezető utat, de az, hogy végleg eltávolodnak-e egymástól, vagy visszatalálnak egymáshoz, az a legtöbbször csak döntés kérdése.

Tehát a jó hír az, hogy megcsalás után sincs lehetetlen.

Ha két ember együtt szeretne élni, akkor kitartó munkával visszanyerhető a bizalom és elnyerhető a megbocsátás. A hangsúly azonban a két emberen van, mivel ahhoz, hogy elengedjük a múltat, és egy stabil jövőt hozzunk létre, a megcsalt személyre is szükség van. Szükség van az ő belátására, lehetséges hibák feltárására, a méltán keletkezett, görcsös elárultság érzésének elengedésére és a szeretett személy felé való nyitásra. A következő pontokban arra teszek kísérletet, hogy néhány tanácsot adjak azoknak, aki egy megcsalás utáni krízisből szeretnének felállni.

Hogyan tovább, miután megtudtuk?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KAPCSOLAT
A Rovatból
„Bocsánatot kérek, de Susan velem akar jönni – Szívszorító utolsó üzenetet hagyott maga után az idős pár, mielőtt utolsó közös sétájukra indultak, és kézen fogva leugrottak egy szikláról
Mielőtt elindult volna a brit pár, gondosan kitakarították a lakást, kimosták a ruháikat, kiürítették a hűtőt, és nyitva hagyták az ajtaját. Egy levelet is hagytak az ügyvédjüknek, amelyben bocsánatot kértek, amiért nem tudtak mindent tökéletesen elrendezni.


David és Susan Jeffcock több mint fél évszázadon át éltek szeretetben egymás mellett. A 80 éves férfi súlyos csontrákkal küzdött, és a fájdalom egyre jobban felőrölte az erejét. Felesége, a 74 éves Susan nem tudta elképzelni az életét nélküle, ezért közösen határoztak arról, hogy együtt távoznak az élők sorából - írta a Daily Mail.

A házaspár július 30-án este indult el utolsó közös sétájára Whitby-i otthonukból, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a kikötőre. Mielőtt elindultak volna, gondosan kitakarították a lakást, kimosták a ruháikat, kiürítették a hűtőt, és nyitva hagyták az ajtaját. Egy levelet is hagytak az ügyvédjüknek, amelyben bocsánatot kértek, amiért nem tudtak mindent tökéletesen elrendezni. David néhány egyszerű, de megrendítő mondatot is írt: „Susan velem akar jönni”

Kéz a kézben sétáltak át a kikötő hídján, majd lassan felmentek a 199 lépcsőn Whitby Abbey-hez. Útközben még mosolyogtak is egy járókelőre. A kolostor mögött átbújtak egy kerítésen, megálltak a Keleti-szikla peremén, majd összefonódó kezükkel együtt ugrottak le a körülbelül 55 méteres mélységbe.

A tragédiáról az ügyvédjük értesítette David unokaöccsét, Kevin Shepherdöt, miután megkapta a levelet. „Susan velem akar jönni” – idézte újra és újra a sorokat, amelyeket David hagyott hátra. Kevin szerint a házaspár életük minden pillanatában mélyen kötődött egymáshoz.

Kevin felidézte, hogy nagybátyja az utóbbi időben egyre csendesebb és visszahúzódóbb lett. A fájdalmak teljesen kimerítették, és az orvosság, amit szedett, alig segített rajta. Kevin szerint lehetséges, hogy David megtudta: már nincs sok ideje hátra, ezért döntöttek így.

David Sheffieldben született és nőtt fel, három évet élt Ausztráliában, majd hazatérése után postásként, taxisofőrként és végül buszsofőrként dolgozott, idős embereket és iskolás gyerekeket szállítva. Susan körülbelül 1970-ben találkozott vele, miután Hemsworth-ből Sheffieldbe költözött. Unokatestvére, Margaret Atherton szerint már az első találkozásuk után tudták, hogy egymásnak valók, és hosszú, boldog házasság várt rájuk.

Nyugdíjba vonulásuk után a tengerpartra költöztek: előbb Skegness-be, majd tíz évvel ezelőtt Whitbybe, ahol egy korábbi nyaralásuk helyszínén találtak otthonra. Kevin szerint imádták a várost, különösen a tengert és a kikötő látványát.

Gyakran mentek el a helyi kocsmákba élő zenét hallgatni, ami közös szenvedélyük volt. Susan a Stanley Tools egyik igazgatójának személyi asszisztenseként dolgozott.

A hatóságokat július 30-án este 19 óra 15 perckor értesítették, miután egy járókelő észrevett egy férfit és egy nőt a sziklákon. A dagály gyorsan közeledett, ezért helikopterrel emelték ki őket. A boncolás szerint halálukat több szervet érintő sérülések okozták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KAPCSOLAT
A férfiak reggel, a nők éjjel a legkívánósabbak – ezekben a napszakokban a legjobb a szex a különböző életkorokban
Hiába pörögnek a férfiak reggel, ha a nők csak éjjel indulnak be igazán. A megoldás a kompromisszum, ami a húszas években még spontán, de később már naptárbejegyzést igényelhet.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. december 28.



Ön reggeli pacsirta vagy éjjeli bagoly az ágyban? A legtöbben rávágnánk, hogy az esti összebújás a nyerő, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb. A Metro.co.uk cikke szerint nemcsak a hangulat, de a hormonok, a stressz és a családi logisztika is beleszól abba, mikor a legideálisabb az együttlét. Szakértők szerint a válasz koronként változik.

Bár a legtöbben valóban késő este bújnak össze, a nemek között óriási a különbség: a felmérések szerint a férfiak reggel 6 és 9 között a legkívánósabbak, míg a nők inkább éjjel 11 és hajnali 2 között éreznek vágyat.

A húszas éveikben járók hormonjai csúcson pörögnek, a testük biológiailag a babaprojektre van beállítva, ezért a reggelek tele vannak energiával. „Nagyobb a libidód, különösen ovuláció környékén, és több energiád és érzelmi reakciód van az intimitásra”

– magyarázza Mike Kocsis hormon-egészségügyi szakértő. A szexológus April Maria szerint ez a spontaneitás kora, amikor a legjobb időpont az, „amikor csak jön a kedv”.

A harmincas évekre azonban a felelősség – a gyerekek és a stresszes munka – miatt a spontaneitást gyakran felváltja a naptárba beírt szex. A stressz ráadásul bezavarhat a nemi hormonok termelésébe. A jó hír, hogy a szexuális élet ekkor mélyebbé válhat. „A szex kevésbé válhat a hormonális kilengések által vezéreltté, és inkább a bizalomról, a kapcsolódásról és az oxitocin által hajtott kötődésről szólhat” – mondja Kocsis.

A negyvenes évekre, ahogy a gyerekek nőnek, visszatérhet a spontaneitás. „Visszatérhet a reggeli szex – vagy lehet, hogy a hétvégék, az ebédszünetek vagy a spontán, lopott pillanatok illenek hozzád a legjobban” – véli April Maria. A menopauza közeledtével a hormonális változások miatt a nők érzékenyebbé válnak arra, mi esik jól nekik, ami jobb kommunikációra ösztönöz.

Az ötveneseknél a hangsúly a gyakoriságról a szenzualitásra helyeződik át, a nem szexuális intimitás, mint az összebújás vagy a kommunikáció is felértékelődik. „Az oxitocin minden korábbinál fontosabbá válik az intimitásban” – hangsúlyozza Mike Kocsis.

Az energiaszint miatt a reggeli vagy déli együttlétek lehetnek a legélvezetesebbek. „Egyeseknek a reggeli vagy déli szex, amikor több az energia és a test kipihentebb, élvezetesebbnek és elérhetőbbnek érződhet” – teszi hozzá a szexológus, aki szerint a legfontosabb, hogy „figyelj a testedre és arra, mi esik neked jól”.

Hatvan felett, a csökkenő stressz és a kirepülő gyerekek mellett egy új, tudatosabb szexuális korszak kezdődhet. A test jobban reagál, ha több idő van a pihenésre, ezért a délutánok és a kora esték ideálisak lehetnek. „A lassítás a kulcs” – tanácsolja April Maria, aki szerint érdemes új utakat keresni az öröm felfedezésére.

A tudományos szakirodalom is alátámasztja, hogy a legtöbb aktus a késő esti órákra koncentrálódik. A Journal of Circadian Rhythms egyik összefoglalója szerint a legtöbb együttlét este 11 és hajnali 1 között történik. Egy másik nemzetközi felmérés még ennél is pontosabb: szerintük a legnépszerűbb időpont a szombat este 22 óra 9 perc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KAPCSOLAT
A Rovatból
Fájdalmas, de igaz: kutatások igazolják, hogy a férfiak sokkal gyakrabban válnak el, ha a feleségük betegszik meg, mint fordítva
Egy kutatás szerint egy nő súlyos diagnózisa után akár hétszeresére is nőhet a válás kockázata.


„Nem bírom nézni, ahogy meghalsz… Most hallasz rólam utoljára.” – ezekkel a szavakkal hagyta el egy férfi az agydaganattal küzdő feleségét, miután a közös bankszámlájukat is kiürítette. Az üzenetváltás nyáron terjedt el a TikTokon és a Redditen, és a döbbenetes eset egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amit több kutatás is alátámaszt.

A Journal of Marriage and Family című folyóiratban megjelent

friss tanulmány 18 éven keresztül követett több mint 25 ezer heteroszexuális párt. A kutatók megállapították, hogy amikor a férj betegedett meg, a pár általában együtt maradt. Amikor azonban a feleség lett beteg, a házasság nagyobb valószínűséggel ért véget.

Egy korábbi, idősebb amerikai párokat vizsgáló tanulmány is hasonló eredményre jutott, egy onkológiai és neurológiai kutatás pedig kimutatta, hogy egy nő súlyos diagnózisa után a kapcsolat hatszor-hétszer nagyobb eséllyel bomlott fel, mint egy férfi esetében.

Bella DePaulo szociálpszichológus szerint a jelenség a nemi szerepekhez köthető. „Amikor a feleség súlyosan korlátozottá vált a mindennapi teendők elvégzésében, de a férje nem, a pár nagyobb valószínűséggel vált el, mint amikor egyikük sem tapasztalt súlyos korlátokat. Ha a helyzet fordított volt, és a férj vált súlyosan korlátozottá, a házasság nem ért véget nagyobb eséllyel” – magyarázta.

Alex Broom szociológia professzor szerint a nők hagyományosan többet gondoskodnak másokról.

„A kutatások gyakran kimutatták, hogy a nők viselik a gondozási felelősség terhét az élet mindkét végén – a korai és az időskori években is.

Ugyanakkor a férfiak az életükben felkészületlenek lehetnek arra, hogy gondoskodást és támogatást nyújtsanak nekik, amikor szükségük van rá” – mondta. Az adatok ezt alátámasztják: a nők egyértelműen több időt töltenek házimunkával és főzéssel, miközben a munkaerő közel felét teszik ki.

A nyáron elterjedt történet alatti kommentek is a jelenség gyakoriságát tükrözik.

„Szó szerint erre tanítanak minket az ápolói iskolában, hogy felkészüljünk a betegek érzelmi vigasztalására, mert olyan gyakran hagyják el a férfiak a beteg feleségüket”

– írta egy hozzászóló. Egy másik kommentelő szerint: „A nőknek meg kell érteniük, hogy ez gyakori. Beszéljenek az onkológiai vagy az intenzív osztályon dolgozó orvosokkal és ápolókkal, és ők is elmondják.” Mások személyes történeteket osztottak meg: „Volt egy autóbalesetem, és a volt férjem azt mondta: »Már nem vagy szórakoztató.«”

Via Medium


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KAPCSOLAT
Tömeges kiábrándulás a randiappokból: a nők rájöttek, mit csinálnak totál rosszul a férfiak
Mi az az egyetlen dolog, ami a legtöbb férfinak eszébe sem jut, pedig erre vágynak a legjobban?


Bár a képernyőn újra tombol a romantika, a való életben a nőknek elegük lett a laza, elköteleződés nélküli randikból. Egy friss kutatás szerint tízből nyolc egyedülálló ausztrál nő több romantikára vágyik, mert frusztrálja őket, hogy a modern ismerkedés túlságosan is felszínessé és kötelezettségmentessé vált. A jelenségről a New York Post is beszámolt egy Bumble társkereső által végzett felmérésre hivatkozva, amely éppen akkor készült, amikor a romantikus történetek, mint a Bridgerton vagy a készülő, Margot Robbie és Jacob Elordi főszereplésével forgatott Üvöltő szelek-adaptáció, újra a kulturális figyelem középpontjába kerültek.

A felmérés adatai szerint a nők kétharmada olyan szerelmet szeretne, amilyet ezekben a történetekben lát, a Bumble pedig „Storybooking”-nak nevezte el a trendet, ami a gyors tempójú randikultúrára adott válasz. A kutatásból kiderül, hogy

a nők számára a tiszta kommunikáció, az érzelmi biztonság és a kölcsönös erőfeszítés a legfontosabb egy új kapcsolat elején,

sőt, ötből négyen ezeket ugyanolyan izgalmasnak tartják, mint a rejtélyt. Ezzel párhuzamosan tízből hét nő magabiztosabban húzza meg a határait, mint néhány évvel ezelőtt.

„A randikultúránk közismerten laza” – mondta Chantelle Otten, a Bumble kapcsolati szakértője. Szerinte a romantikus történetek a várakozást és a kiszámíthatóságot hozzák vissza, lelassítják a folyamatot és értelmet adnak neki.

„A nők továbbra is a szerelmi történetet akarják, de most már érzelmi zűrzavar nélkül. Olyan partnereket választanak, akik világosan kommunikálnak, erőfeszítést tesznek és tiszteletben tartják a határokat.”

A kutatás eredményeit a 30 éves, Alejandra is megerősíti, aki szerint a randikultúra „túl lezser és közönyös”. Tapasztalatai szerint a férfiak már alig közelednek a nőkhöz, hacsak nem ittasak. „Gyakran tapasztalom, hogy a férfiak kerülik a szemkontaktust, hogy aztán később megtaláljanak a közösségi médiában és rám írjanak. Ez egyszerűen nagyon lustának tűnik.” Alejandra számára a romantika a következetességről szól, nem az intenzitásról. „A korai szakaszban a romantikának nyugodtnak és szándékosnak kell lennie. Kiválasztani egy jó éttermet és lefoglalni, adni egy őszinte bókot, tartani a szemkontaktust és teljesen jelen lenni.”

Hasonlóan látja a helyzetet a 21 éves Eva is.

Szerinte a randizásból gyakran hiányzik a szenvedély, és széles körben tapasztalható a kiégés a vegyes jelzések, a ghosting és az érzelmi kiszámíthatatlanság miatt.

„Ha olyan sorozatokat nézel, mint a Bridgerton, elkezdesz vágyni a várakozásra, a kiszámíthatóságra és az érzelmi mélységre. Nem a drámára, csak a figyelmességre.”

Chantelle Otten szerint a kulcs az, hogy megkülönböztessük az egészséges romantikát a túlzó intenzitástól, például a legtöbb bántalmazó kapcsolat elején tapasztalható „love bombing”-tól. „Nem a romantika a probléma, hanem az indokolatlan intenzitás” – magyarázza a szakértő.

A valódi, egészséges romantika a kapcsolattal arányosan bontakozik ki, tiszteletben tartja a határokat, és biztonságos érzést nyújt.

Ahogy fogalmazott: „A romantikának hozzá kell adnia az életedhez, nem pedig eltérítenie azt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk