Elveri a jég az országot, néhol dió- és golflabdaméretű „égi áldás” hullott

Rendőrségi kordon állta útját Hadházy Ákos és a vele tartó néhány száz fős tüntető menetének kedd este Budapesten. A képviselő a Ferenciek teréről vonult a demonstrálókkal az orosz nagykövetség épületéhez, hogy a moszkvai befolyás ellen tiltakozzon, a Bajza utcát azonban a rendőrök lezárták, így a tömeg nem juthatott el a céljához. A vonulás közben a résztvevők többször megálltak a zebráknál, ahol a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt énekelték – írta az Index.

„Van egy kis fennforgás, mert állítólag a bejelentés a Navalnij-emlékmű elé történt, kollega itt a hangfalakat ide tette fel. Nem baj, éneklünk egyet a zebrán, aztán átmegyünk a Navalnij-emlékmű elé is, hiszen az is megérdemli (…) A lényeg, ami miatt itt vagyunk, hogy egyre nyilvánvalóbb az orosz beavatkozás” – mondta a helyszínen Hadházy Ákos.

Hadházy egy másik kijelentésében úgy fogalmazott: „Mindannyiunk szégyene, hogy az aljas propaganda legfontosabb témája a sajnos sokat szenvedett ukrán nép elleni hecckampány”. Bejelentette, hogy egy hét múlva, március 17-én ismét a Ferenciek terére hívja a tüntetőket.

A tüntetés előzménye, hogy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró korábban arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre, hogy a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan befolyásolják, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának március 9-i, hétfői zárt ülésén a bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálat valóban kapott jelzést egy külföldi társszervtől oroszok érkezéséről. Az információ ellenőrzése után azonban arra jutottak, hogy a megnevezett személyek nincsenek Magyarországon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz beavatkozási kísérletről szóló információt „elkeseredett álhírgyártásnak” nevezte.

A vonulás során felcsendültek az elmúlt hónapok tüntetéseiről ismert rigmusok is, a tömeg egyebek mellett azt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”, „Orbán takarodj, vidd az összes haverod!”, valamint „ruszkik, haza”.

Megerősítette egy washingtoni szövetségi bíró, hogy Horvátországnak ki kell fizetnie a Mol Nyrt. számára egy korábbi választottbírósági ítéletben megítélt, kamatokkal együtt nagyjából 236 millió dolláros (körülbelül 80 milliárd forintos) kártérítést.

– írja az amerikai Law360 jogi szakportál.

A történet az INA horvát olajcég 2002-2003-as privatizációjával kezdődött, amikor a magyar Mol kisebbségi pakettet vehetett a cégben. A felek viszonya sosem volt zökkenőmentes, de 2009 januárjában a Mol – bár részesedése 50 százalék alatt maradt – irányítási jogot szerzett a horvát társaságban. Nem sokkal később Horvátországban lecserélődtek a politikai vezetők, Ivo Sanader korábbi kormányfőt leváltották, és büntetőeljárásokat indítottak ellene.

Horvátország és a Mol is kölcsönösen beperelték egymást. A horvátok Genfben, az ENSZ nemzetközi kereskedelmi bíróságán indítottak eljárást, a magyar fél pedig Washingtonban, a Világbank égisze alatt működő nemzetközi befektetésvédelmi bíróság előtt. A Mol azért kért kártérítést, mert Horvátország megszegte a horvát gázpiac liberalizációjával kapcsolatban tett kötelezettségvállalását.

Genfben a horvát korrupciós vádakkal szemben minden pontban a magyar félnek adtak igazat. Washingtonban szintén a Mol győzött, bár a választottbíróság a magyar cég mintegy 900 millió dolláros követelése helyett csak 200 millió dollárt tartott indokoltnak. Ez az összeg nőtt most a késedelmi kamatokkal 236 millió dollárra.

Ebben hozott most ítéletet Amir Ali bíró, aki megerősítette, hogy Horvátországnak fizetnie kell. Horvátország több érvvel is próbálkozott: a „szuverén mentelmi joggal” védekezett, vagyis azzal, hogy külföldi országokat nem lehet beperelni az Egyesült Államok bíróságai előtt. Ezt az érvet a bíró lesöpörte, mivel korábban éppen Horvátország egyezett bele egy szerződésben, hogy az amerikai székhelyű választottbírósági eljárás alá veti magát. Horvátország azzal is érvelt, hogy amióta ő is uniós tag, a két uniós államnak már nem Washingtonban, hanem uniós bíróság előtt kellene pereskednie. A bíró szerint azonban az Egyesült Államok bármely kerületi bírósága végrehajthatja a nemzetközi befektetésvédelmi bíróság határozatát.

Az újabb ítélet a legrosszabbkor jött a horvát félnek, mert a magyar-horvát viszony már eleve borzalmas, miközben Magyarország egyre jobban rászorul a horvátok együttműködésére. A most pervesztes Horvátország ugyanis a legnagyobb tulajdonosa annak a Janaf vezetéküzemeltető cégnek, amely jelenleg egyedül szállít Magyarország számára kőolajat.

„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.

A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.

Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.

A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:

Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.

A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.

Via kyivindependent.com

Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.

Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.

Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.

A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.

A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,

A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.