60 km/h-s becsapódás, azonnali eszméletvesztés: kutató-mentők részletezték, mi történik azzal, aki most a Dunába esik
A szakértők drámai részleteket közöltek az eltűnt Egressy Mátyás ügyében. A magasból a vízbe csapódó testet olyan erők érik, amelyek a belső szerveket is megrepeszthetik.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
A víz felületi feszültsége ilyen sebességnél »falként« viselkedik. Az érkező testet érő lassulási erő (G-erő) olyan mértékű, amely képes a belső szerveket (májat, lépet) megrepeszteni, és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz.”
A szolgálat szerint a környezeti tényezők és a folyó dinamikája is a keresés ellen dolgozik. A Duna vízhozama Budapestnél jelenleg körülbelül 1070 m³/másodperc, a sodrás sebessége pedig 2–3 km/óra, ami azt jelenti, hogy a keresési terület percről percre nő, és a keresett személy órákkal az esemény után már kilométerekre lehet a beesési ponttól. Emellett a víz hőmérséklete is extrém alacsony.
„A víz jelenleg mindössze 0,4–1 °C-os. Ilyen hőmérséklet mellett a testet azonnali hidegsokk éri, ami kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki. Az izmok percek alatt lehűlnek, ami a fizikai mozgásképtelenséghez (hipotermiához) és a szív leállásához vezet.”
A látótávolság szintén minimális, a szolgálat állítása szerint a folyó vize nem áttetsző, 20–30 centiméteres mélység alatt a felszínről már semmi nem látható. Mivel a tüdő vízzel telítődik, a test általában a meder közelében sodródik, ami a technikai eszközök alkalmazását is megnehezíti.
Összegzésükben kiemelik, hogy a keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a kutatási terület mérete már több tíz kilométeres szakaszra duzzadhat. Hozzáteszik, hogy sajnos
az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat.
Továbbra sem találják Egressy Mátyást
A 18 éves Egressy Mátyást január 17-e, szombat hajnal óta keresi a rendőrség. A fiú egy V. kerületi szórakozóhelyről indult haza 2:15 körül a XI. kerületbe, de nem érkezett meg. A BRFK hivatalos felhívást adott ki, majd január 20-tól a Dunán is megkezdték a kutatást, a munkát a jégzajlás nehezíti. Hivatalosan továbbra is eltűnt személyként tartják nyilván.
Sajtóértesülések szerint egy dunai hajó kamerája rögzítette, amint vasárnap reggel 6:37-kor egy személy a Lánchídról a vízbe esik. A rendőrség vizsgálja az összefüggést az eltűnéssel. A család és az MTK Park Teniszklub közös közleményben jelezte, hogy nagy valószínűséggel Mátyás látható a felvételen, ugyanakkor a hatóságok a megtalálásig eltűntként kezelik az ügyet. Korábban egy kulcscsomót is találtak a hídon, amelyet az édesapa azonosított. Az Ötkert nevű szórakozóhely belső vizsgálata szerint Mátyás önállóan, külső beavatkozás nélkül hagyta el a helyet, a hatóságokkal együttműködnek.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO egy Facebook-posztban ismertette a dunai keresési műveletek körülményeit, miután kiderült, hogy a szombat hajnalban eltűnt 18 éves Egressy Mátyás feltehetőleg a folyóba esett. Bár a jelenleg is zajló kutatásban nem vesznek részt, szakmai felelősségüknek érezték, hogy tárgyilagos tájékoztatást adjanak a kihívásokról.
Mint írják, a becsapódás élettani hatásai rendkívül súlyosak.„A jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert. Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lokáció helyett rezsi: az energiahatékonyság lett a lakásbefektetések új mércéje
Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben?
A budapesti ingatlanpiacon az elmúlt években lassan, de egyértelműen átalakultak a vásárlást meghatározó szempontok. Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben? A rezsi, az energiafelhasználás kiszámíthatósága és a környezeti alkalmazkodóképesség mára olyan tényezővé vált, amely sok esetben felülírja a klasszikus lokációs előnyöket.
Befektetés, amelynél nem kell a rezsiköltségek elszállásától félni
A 2020-as évek közepére világossá vált: egy lakás valódi értékét nemcsak a vételár határozza meg, hanem az is, milyen költségekkel üzemeltethető öt, tíz vagy húsz év múlva. Az energiahatékonyság pontosan ezért vált az értékállóság egyik legfontosabb mutatójává, amit a szigorodó előírások és az „A” energetikai besorolás elvárásai is megerősítenek.
Az alacsony rezsijű, korszerű gépészettel felszerelt otthonok nemcsak a tulajdonosok mindennapi terheit csökkentik, hanem befektetési szempontból is stabilabbak: kiszámíthatóbb költségekkel könnyebben bérbe adhatók, és kevésbé érzékenyek az energiaárak ingadozására. Egy ilyen lakás hosszú távon nem veszít az értékéből pusztán azért, mert drágává válik benne élni.
Városi megújulás a barnamezős területeken keresztül
A modern városfejlesztés egyik kulcskérdése, hogy hogyan lehet új lakónegyedeket létrehozni anélkül, hogy zöldterületek tűnnének el. Erre kínálnak megoldást a barnamezős beruházások, amelyek elhagyott ipari területeket alakítanak át élhető városrészekké.
A REZIDEO fejlesztésében megvalósuló dél-budai Revital Park lakópark pont ilyen szemlélettel születik meg: egykori iparterület helyén jön létre egy új városrész, ahol az építészeti, energetikai és tájépítészeti megoldások a magas életminőséget a hosszú távú értéknövekedéssel ötvözik. A hangsúly nem a sűrű beépítésen, hanem a szellős elrendezésen, a jó levegő biztosításán és a zöldfelületeken van: ezek kivételesen élhetővé teszik az itt létrejövő otthonokat, ami már önmagában is komoly értéknövelő tényező.
Alacsony rezsi, szigorúan számokkal alátámasztva
Az energiahatékonyság a Revital Park esetében nem elméleti kérdés. A geotermikus, talajszondás hőszivattyús rendszer a Föld állandó hőjét használja fűtésre és hűtésre, stabil működéssel és alacsony fogyasztással. Ezt egészítik ki a napelemes rendszerek, amelyek a közös terek energiaigényének jelentős részét fedezik.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű lakás éves fűtési és melegvíz-költsége töredéke lehet egy hagyományos rendszerrel működő ingatlanénak. Hosszú távon ez pedig évente százezres nagyságrendű megtakarítást, évtizedes távlatban pedig több millió forintos előnyt jelenthet – ami közvetlenül megjelenik az ingatlan piaci értékében is.
Klímaálló környezet a város közepén
A zöldfelületek szerepe ma már messze túlmutat az esztétikán. A hőhullámok gyakoribbá válásával a mikroklíma javítása konkrét életminőségi és gazdasági kérdés lett. A nagyobb épülettávolságok, az esőkertek, a többszintes növényállomány és az árnyékos sétányok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyári hőség kevésbé terhelje a lakókat – és az épületek hűtési igénye is alacsonyabb maradjon.
A mennyezeti felületfűtés és hűtés, illetve a hőpufferként működő üvegezett erkélyek tovább finomítják ezt az egyensúlyt: egyenletes hőérzetet biztosítanak, huzat és felesleges energiafelhasználás nélkül.
Több mint lakás: időtálló befektetés
A REZIDEO szemlélete ebben a környezetben válik igazán érthetővé. Nemcsak lakásokat fejlesztenek, hanem olyan átgondolt lakókörnyezeteket, ahol a műszaki megoldások, a városi szövet és a hosszú távú üzemeltetés egy rendszerben valósul meg. 2026-ra ugyanis egyre világosabb: valódi érték azoknál az új ingatlanoknál keletkezik, amelyek egyszerre kínálnak alacsony rezsit, klímaálló környezetet és hosszú távú pénzügyi biztonságot. Az ilyen otthonok nemcsak élhetőbbek, hanem befektetésként is stabilabbak – és ez az a kombináció, amely a következő években igazán meghatározza majd a budapesti lakáspiacot.
A budapesti ingatlanpiacon az elmúlt években lassan, de egyértelműen átalakultak a vásárlást meghatározó szempontok. Míg korábban az számított igazán, hogy melyik kerületben, melyik utcában vagy milyen panorámával érhető el egy lakás, ma egyre többen teszik fel a kérdést: mennyibe fog kerülni hosszú távon élni benne, és mennyire lesz ellenálló a jövő változásaival szemben? A rezsi, az energiafelhasználás kiszámíthatósága és a környezeti alkalmazkodóképesség mára olyan tényezővé vált, amely sok esetben felülírja a klasszikus lokációs előnyöket.
Befektetés, amelynél nem kell a rezsiköltségek elszállásától félni
A 2020-as évek közepére világossá vált: egy lakás valódi értékét nemcsak a vételár határozza meg, hanem az is, milyen költségekkel üzemeltethető öt, tíz vagy húsz év múlva. Az energiahatékonyság pontosan ezért vált az értékállóság egyik legfontosabb mutatójává, amit a szigorodó előírások és az „A” energetikai besorolás elvárásai is megerősítenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hortobágyi puszta friss haván vágtáznak a lovak, a csendet csak a paták dobogása töri meg.
A lélegzetelállító pillanatokról a Mátai Ménest kezelő szervezet tett közzé egy videót a Facebook-oldalán.
"Havas puszta, csendet megtörő vágtázás. Kihajtottuk a ménes egy részét, az érintetlen hótakarót pillanatok alatt ezernyi patanyom szelte kilométereken át – a puszta újra életre kelt"
– írták a bejegyzésben. A felvételt január 18-án a Sokszínű Vidék is bemutatta.
A látvány egy több száz éves, ma is működő állami ménesnek köszönhető.
A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja. Állami ménesként a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezeli. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított nóniusz fajta génmegőrzése, valamint a mai igényeknek megfelelő, holsteini fajtára alapozott magyar sportló tenyésztése. Emellett a ménesnek a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó a szerepe.
A puszta jelképének számító hortobágyi ménes több mint 300 éves, egykor Debrecen alapította, és ma is az ország egyik legjelentősebb ménese. A látogatók körében a legnépszerűbb program a pusztai kocsikázás és a csikós bemutató. Ha leesik a hó, különleges látványt nyújtanak a lovak, ahogyan ez a napokban is történt.
A hortobágyi puszta friss haván vágtáznak a lovak, a csendet csak a paták dobogása töri meg.
A lélegzetelállító pillanatokról a Mátai Ménest kezelő szervezet tett közzé egy videót a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A rendőrségi körözés alatt álló Kunu Márió dalával turbózták fel Orbán Viktor TikTok-videóját
A Mario művésznéven tevékenykedő R&B-énekes ellen garázdaság miatt adtak ki elfogatóparancsot múlt héten. A Kimaradás című dalával jelzi a miniszterelnök, hogy kimaradna a háborúból.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Közben a dalból a következő részlet hallható:
„Belekényszerítesz
Sajnálom hogy ez a hibám, hogy nagyon szeretem a kimaradást
Megrészegítesz
Igyál egyet ne variálj aztán tedd be tőlünk a politikát
Sokan nem tudják
Hogy ilyen a genetikánk egyszerre muzsikál meg hajat is vág, de majd megtudják.”
A Márió és Ferike előadásában megjelent Kimaradás című dal tavaly júliusban jelent meg.
Arra a pikáns részletre, hogy a miniszterelnöki videóban egy körözés alatt álló zenész dala szól, a 444.hu hívta fel a figyelmet.
Kunu Márió ellen január 13-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság adott ki elfogatóparancsot garázdaság miatt. De nem ez az első ütközése a törvénnyel:
2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Kép: police.hu
FRISSÍTÉS!
Nem sokkal cikkünk (és más lapok cikkeinek) megjelenése után váratlanul eltűnt a rendőrség honlapjáról a Kunu Márió körözéséről szóló felhívás. Egyelőre nem adtak magyarázatot arra, hogy miért került le a körözés az oldalról, és hogy elfogták-e a zenészt, megszüntették-e az eljárást, vagy adminisztratív ok áll a háttérben.
Lapunk kérdéseket küldött a rendőrségnek. Válaszuk esetén cikkünket frissítjük.
A zenésznek nem ez az első összetűzése a törvénnyel: 2020-ban közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott, 2022-ben zaklatás, 2023-ban és 2024-ben pedig kábítószer-birtoklás miatt is kereste a rendőrség.
Nem ez az első alkalom, hogy a kormányzati TikTok-videók zeneválasztása vitát vált ki. 2022-ben Szentkirályi Alexandra akkori kormányszóvivő egy obszcén szövegű kazah rapszámmal népszerűsítette a határkerítést, amiért később magyarázkodnia kellett. Tavaly pedig Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egyik videójához pedig a The Weeknd „Lassan akarlak megdugni a lámpafénynél” szöveget tartalmazó nótáját választották, ahol diáklányok rajongják körbe.
Marióról legutóbb azért írtunk, mert nyilvánosan összebalhézott, majd lökdösődött a Fekete Vonatból ismert Beattel. Mario akkori nyilatkozata szerint konfliktus mögött egy pénzügyi vita állt.
Miközben a rendőrség egy hete garázdaság miatt körözi Kunu Máriót, Orbán Viktor miniszterelnök épp az ő „Kimaradás” című dalával üzent a TikTokon a háborúból való kimaradásról.
FRISSÍTÉS: Kunu Márió időközben eltűnt a rendőrségi körözési listájáról. Részletek a cikk alján.
„Szánjunk két percet a kimaradásnak… Mi ki akarunk maradni. Nem egyszer kell kimaradni, itt minden héten ki kell maradni” – hangzik el a kormányfő hangja a videóban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Az első találkozás még békésnek tűnt.
Énekeltek és kíváncsian méregették a dzsungel mélyéről előbukkanó törzs tagjai Paul Rosolie természetvédőt és csapatát. Aztán majdnem megölték az egyik társukat az Amazonas perui vidékén:
„Meztelenek voltak, a péniszüket felkötötték. Rendkívül kíváncsiak voltak. Feltartottam a kezem, ők is feltartották a kezüket, majd énekelni kezdtek. Az egyik barátom, a Junglekeepers egyik munkatársa banánt adott nekik”
– mesélte a természetvédő. A békés találkozó azonban másnap rémálommá vált. A banánt osztogató férfit egy nyílvessző terítette le. „A nyíl a lapockájánál hatolt be, a köldökénél jött ki, és majdnem megölte” – mondta Rosolie. A Junglekeepers csapata – akik hangsúlyozzák, hogy nem ők keresték a kapcsolatot, hanem a törzs közelítette meg őket – közben fontos részleteket tudott meg a Mashco Pirókról.
Nomádok. Nincsenek állandó településeik. Elsősorban majmokat és teknősöket esznek. Nem rituálisan. Nem kivételes alkalmakkor. Hanem azért, mert ez az elérhető fehérjeforrás.
Nincsenek főzőedényeik, ezért nem forralják fel a vizet. Elképzelhető, hogy nem is tudják, hogy a víz forrhat vagy megfagyhat, hiszen trópusi környezetben élnek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy a világ egyes részei nem dzsungelnek néznek ki.
Bármennyire brutális is egy lapockán áthatoló nyílvessző, Rosolie szerint akár rosszabbul is végződhetett volna a történet. Az eset, amelyről a New York Post is beszámolt, ráirányítja a figyelmet a világ eldugott zugaiban élő több száz, a modern civilizációval soha nem érintkező törzsre.
„Teljesen önellátóan élnek a területeiken, és egyértelművé tették, hogy nem akarnak kapcsolatot”
– magyarázta Fiona Watson, a Survival International kutatási és érdekvédelmi igazgatója. „Ezt többféleképpen jelzik. Keresztbe tett nyilakat hagyhatnak a vadászösvényeiken, vagy rálőnek a felettük elszálló helikopterekre és repülőgépekre.”
Az előzőnél is tragikusabban végződött John Chau amerikai misszionárius próbálkozása 2018-ban. A férfi a vallását akarta elterjeszteni az Északi-Szentinel-szigeten élő szentinelézek között, akik azonban megölték.
Chau a figyelmeztető jelek ellenére is visszatért a szigetre, miután egy nappal korábban egy nyílvessző a Bibliájában állt meg.
Soha többé nem hallottak róla. „Úgy véljük, ők a legelszigeteltebb nép a bolygón” – mondta Watson, aki szerint a törzs tagjai a fotók alapján rendkívül egészségesnek tűnnek, halon és erdei állatokon élnek.
Brazíliában a Kawahiva törzsről valamivel többet tudni. A nagyjából 50 fős csoport folyamatosan vándorol, ideiglenes táborokat ver, és liánokból készít függőágyakat. „Hihetetlenül önellátóak. Amíg az erdő védett és áll, addig mindent megtermelnek maguknak” – állítja Watson. Egy másik brazil törzs, a Moxihatetema életmódjára pedig egy aranybányászati művelethez kapcsolódó légi fotózás derített fényt: egyetlen hatalmas, közös házban él a körülbelül 100 fős közösség.
A kapcsolatfelvétel veszélyeit a paraguayi és bolíviai Gran Chaco régióban élő Ayoreo törzs sorsa mutatja. A '60-as és '80-as években hittérítők hurcoltak be betegségeket, amelyekkel szemben a törzs tagjainak nem volt védettsége, és a járványok több halálos áldozatot követeltek.
Ma a túlélők a fővárosba járnak, hogy fellépjenek elszigetelten maradt rokonaik jogaiért, miközben földjeiket marhalegelők miatt tarolják le.
Hasonló veszély fenyegeti az indonéziai Hongana Manyawa törzset is, akiknek erdejét a föld alatt rejlő nikkel miatt bányásszák, egyre beljebb szorítva őket a területükről.
A pápuai térségben a Korowai törzs tagjai a fák fölé épített házaikban élnek, és bár korlátozottan érintkeznek a külvilággal, volt már példa békés kapcsolatfelvételre a kormányzat részéről egy egészségügyi program kapcsán. Megőrizték hagyományaikat, köztük sajátos gyógyítási módszereiket, valamint azt a rendszert, amelyben a férfiak és a nők elkülönülten élnek. Volt ugyan némi békés együttműködés, de ez inkább kivétel.
Nem ez a helyzet a szintén Pápua Új-Guineában élő Yaifo törzzsel. Benedict Allen brit felfedező mintegy 40 évvel ezelőtt az első nyugati emberként találkozhatott velük, és arról számolt be, hogy a törzs valószínűleg a fejvadászatot is gyakorolta.
Beszámolója szerint a Yaifóknál előfordult, hogy ellenségeiket megölték, a levágott fejeket pedig trófeaként megtartották. Allen maga is átesett egy beavatási szertartáson, amit úgy írt le, mint „a bolygó egyik legkegyetlenebb ceremóniáját”.
Watson hangsúlyozza, hogy ezek a törzsek, a Yaifótól a Mashco Piróig, mindennel rendelkeznek, amire szükségük van az általuk választott elszigeteltségben. „Amíg az erdő védett és áll, ezek az emberek képesek önállóan és függetlenül, teljes mértékben a földből megélni.” Watson hangsúlyozza: a Yaifók – csakúgy, mint a többi érintetlen törzs – mindazzal rendelkeznek, amire szükségük van. Pontosan ott, ahol élnek. És pontosan úgy, ahogy élni szeretnének: elszigetelten.
A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.
A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kép: police.hu
