ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Gazdik tapasztalatai és állatorvosi tanácsok: így védekezhetünk a kullancsok és bolhák ellen

Tavasszal sok gazdi kezd el foglalkozni a kérdéssel, de vajon mikor érdemes valóban elkezdeni a megelőzést? Megkérdeztünk több kutya- és macskatartót a saját tapasztalataikról, dr. Szabó Ágnes állatorvos pedig segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.


Itt a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, így több időt töltünk a szabadban, és a kutyások számára is újraindul a séták, kirándulások, kerti pihenések szezonja. A melegebb idő azonban nemcsak nekünk kedvez – a kullancsok és bolhák számára is.

Sok gazdi ilyenkor kezd el gondolkodni azon, hogyan védje meg kedvencét az élősködőktől. A kérdés azonban nem mindig olyan egyszerű, mint elsőre tűnik: mikor érdemes elkezdeni a védekezést, milyen megoldások léteznek, és mire kell igazán figyelni?

Kutya- és macskatartókat kérdeztünk meg a saját szokásaikról, tapasztalataikról, és dr. Szabó Ágnes állatorvost hívtuk segítségül, hogy segítsen eligazodni a témában.

Eszter – egy border collie gazdája, aki tavasszal kezdi a kullancs elleni védekezést

Eszter egy energikus border collie gazdája, akivel gyakran járnak hosszú sétákra parkokba vagy erdős területekre. Náluk – ahogy meséli – az élősködők elleni védekezés tavasszal kezdődik.

„Amikor tavasszal megérkeznek a melegebb napok, az egyik első dolgom, hogy gondoskodjak a kutyusom védelméről”. Náluk a védekezés szezonális: tavasztól őszig csepegtetős készítményt használ a kutyáján, a téli hónapokban viszont szünetet tartanak. Többféle megoldást is kipróbált már, végül ez a módszer vált be a számukra.

„Sokféle lehetőséggel találkoztunk már, de mi végül a csepegtetős módszert választottuk, mert a kutyámnak amúgy sem könnyű gyógyszert beadni, a nyakörv pedig a játékok során valahogy mindig a földön végezte. Így ez nekünk a legegyszerűbb megoldás.”

Réka – egy benti cica gazdája, aki sokáig nem gondolta fontosnak a megelőzést

Réka cicája, Málna szinte kizárólag lakásban él, ezért sokáig a gazdája sem gondolta, hogy különösen foglalkoznia kellene a paraziták elleni védelemmel.

„Őszintén szólva azt hittem, hogy egy benti cicánál ezzel nem igazán kell törődnöm”.

A kötelező oltás beadásakor szóba került a téma az állatorvossal, és ekkor szembesült vele, hogy a lakásban tartott cicák sem teljesen védettek.

„Ott tudtam meg, hogy az élősködők akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba.” Azóta rendszeresen nyakörvet használ a cicáján, mert számára ez a legegyszerűbb megoldás.

Gábor – egy golden retriever gazdája, aki egész évben tablettával védi a kutyáját

Gábor egy 5 éves golden retriever gazdája, akivel gyakran kirándulnak és sok időt töltenek a szabadban. Náluk a védekezés már régóta tudatos döntés. „Amikor még kölyök volt a kutyusunk, első kutyás gazdikként mi az állattenyésztőt kérdeztük meg, hogy mi lenne a legjobb védekezés, és végül a tabletta mellett döntöttünk. Azóta is egész évben ezt adjuk neki.”

Szerinte ez sokkal nyugodtabbá teszi a mindennapokat.

„Az állatorvosunk mondta, hogy a kullancsok ma már az év nagy részében jelen lehetnek. Mi inkább úgy vagyunk vele, hogy ha van lehetőség számára a folyamatos védelemre, akkor élünk vele.”

Zsófi – akinek a kutyája babézián esett át, azóta sokkal tudatosabban védekezik

Zsófi története jól mutatja, milyen gyorsan válhat a kullancsok elleni védekezés elméleti kérdésből nagyon is személyes tapasztalattá. Korábban ő is úgy gondolta, hogy elegendő, ha séta után átnézi a kutyáját, és eltávolítja a kullancsokat ha talál benne, nem igazán törődött védekezéssel.

„Azt hittem, ha időben kiszedjük, akkor nincs nagy baj.” - kezdte el a történetüket.

Egy nap azonban a kutyája, Mangó hirtelen bágyadt lett, nem evett, és látszott rajta, hogy nincs jól. Az állatorvosnál hamar kiderült: babéziózissal fertőződött meg.

„Nagyon ijesztő volt az egész. Addig valahogy csak elméleti dolognak tűnt, hogy a kullancsok betegségeket terjeszthetnek, de sosem vettem komolyan. Viszont amikor a saját kutyáddal történik meg, az teljesen más.”

Mangó szerencsére időben kezelést kapott, de Zsófi szerint az élmény teljesen megváltoztatta a hozzáállását. Azóta tablettás védekezést használ, amit havi rendszerességgel ad be a kutyájának.

„Azóta sokkal tudatosabban figyelek a megelőzésre. Sokkal egyszerűbb beadni egy tablettát, és figyelni a megelőzésre, mint végignézni, hogy a kutyád beteg lesz és egy hajszálon múlik az élete.”

Mit mond az állatorvos a kullancs- és bolhavédelemről?

A gazdik történetei jól mutatják, mennyire különböző okokból kezdhet valaki tudatosabban foglalkozni a kullancsok és bolhák elleni védekezéssel. De vajon mit tapasztalnak az állatorvosok a rendelőben? Dr. Szabó Ágnes állatorvos szerint szerencsére egyre több gazdi igyekszik tudatosan védeni kedvencét az élősködők ellen. Ebben sokat segít az online elérhető információk bővülése, az állattartók közötti tapasztalatcsere, valamint az állatorvosok folyamatos tájékoztatása is. „Ugyanakkor még mindig sok tévhit él a gazdik fejében a paraziták elleni védekezéssel kapcsolatban, éppen ezért kiemelten fontosnak tartom az állattartók tájékozottságának folyamatos fejlesztését.” - mondta lapunknak.

Nem csak az erdőben jelentenek veszélyt a kullancsok

A beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakori tévhit, miszerint a kullancsok csak erdőkben jelentenek veszélyt.

„A kullancsok városi parkokban, füves vagy bokros területeken is jelen lehetnek, ezért azok a kutyák sincsenek teljes biztonságban, amelyek soha nem járnak erdőben” – hívja fel a figyelmet Szabó Ágnes.

Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok és bolhák?

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a kutyatartók számára talán a babéziózis a legismertebb - magyarázta az állatorvos. „A rendszeresen, tudatosan védekező gazdik körében szerencsére már egyre ritkább ez a betegség. A babéziózist okozó fertőzést a kullancsok adják át a kutyának a vérszívás során, amely leggyakrabban vérszegénységet, lázat és sötétvörös színű vizeletet okoz, kezelés nélkül pedig általában halálos kimenetelű. Emellett a kullancsok sok más veszélyes fertőzést is átvihetnek a kutyára, pl. Lyme kórt, anaplazmózist és ehrlichiózist is.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolhák által jelentett kockázatokat sem szabad alábecsülni.

„Ezek az apró élősködők ugyanis akár galandférgességgel is megfertőzhetik a kedvenceket, súlyos mértékű bolhafertőzés esetén pedig a vérszegénység kialakulása is valódi kockázatot jelenthet”.

A lakásban tartott állatok sem teljesen védettek

Dr. Szabó Ágnes arra is kitért, hogy a lakásban tartott állatok gazdái gyakran úgy gondolják, kedvenceikre nem jelentenek veszélyt ezek a paraziták. A valóság azonban más: a bolhák például akár a cipőnkkel is bekerülhetnek a lakásba, így a kizárólag benti macskáknál is indokolt lehet a megfelelő védekezés.

Egyre hosszabb lehet a kullancsszezon

A szakember szerint az utóbbi években az is egyre inkább megfigyelhető, hogy a paraziták aktivitási időszaka kitolódik, ezért sok állatorvos ma már egész éves védekezést javasol.

„Az élősködők a hidegebb hónapokban sem tűnnek el teljesen. A bolhák és kullancsok akár a lakásban vagy egy kutyaház védett sarkában is áttelelhetnek, ezért egész évben számolni kell velük” – mondja dr. Szabó Ágnes.

Többféle védekezési forma közül választhatunk

A beszélgetés során arra is kitért, hogy ma már többféle védekezési forma áll a gazdik rendelkezésére. Léteznek szájon át adható tabletták, rácsepegtetős (spot-on) készítmények és nyakörvek is, amelyek mind hatékony védelmet nyújthatnak, ha megfelelően használják őket.

A választásnál érdemes figyelembe venni az állat életmódját is. A tablettás készítmények például jó megoldást jelenthetnek olyan kutyáknál, amelyek sokat úsznak vagy gyakran fürdetik őket. A rácsepegtetős készítmények előnye, hogy a bolhák és kullancsok mellett bizonyos repülő rovarok ellen is távol tartó hatással bírhatnak. A nyakörvek pedig hosszabb hatásidejük miatt sok gazdi számára praktikus és költséghatékony megoldást jelenthetnek. A szakember szerint azonban a legfontosabb a rendszeres és következetes védekezés, valamint az, hogy a gazdik a kedvencük életmódjához leginkább illő megoldást válasszák.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a parazitaellenes készítmények használata előtt mindig érdemes elolvasni az adott termék jellemzőinek összefoglalóját és a használati útmutatót. Fontos például, hogy mindig az adott állatfaj számára kifejlesztett készítményt alkalmazzuk – tehát a kutyáknak készült termékeket kizárólag kutyáknál, a macskáknak készülteket pedig csak cicáknál használjuk.

A tablettás készítményeknél különösen lényeges az is, hogy az állat testsúlyának megfelelő adagolást válasszuk, és ne felezzük vagy osszuk meg több állat között a tablettát, ha ezt a készítmény használati útmutatója nem teszi lehetővé, mert ez a hatékonyság rovására mehet. Ha pedig bizonytalanok vagyunk abban, melyik készítmény lehet a legmegfelelőbb kedvencünk számára, érdemes állatorvoshoz fordulni, aki segíthet a megfelelő védekezési forma kiválasztásában.

Egész évben veszélyt jelentenek!

Sokan azt gondolják, hogy az élősködők csak a tavaszi és nyári hónapokban aktívak, pedig ez nem igaz. A bolhák valóban a meleg időben szaporodnak legintenzívebben, a kullancsok viszont tavasztól őszig, sőt, enyhébb teleken akár egész évben jelen lehetnek. A nyári hőségben ugyan inaktívabbak, de a tavaszi és őszi hónapokban újra támadnak. A téli időszakban is előfordulhat, hogy egy-egy példányt találunk az állaton, mert a kullancs meglepően ellenálló a hideggel szemben is.

A betegségek, amelyeket hordoznak, nem válogatnak évszak szerint, ezért a védekezésnek sem szabad szezonálisnak lennie. A jó hír az, hogy ma már számos megbízható megoldás létezik az élősködők ellen: nyakörvek, spot-on cseppek, rágótabletták – minden gazdi megtalálhatja a neki és az állatának legkényelmesebb alternatívát

Az Elanco termékei például többféle formában kínálnak védelmet, így minden gazdi megtalálhatja azt a megoldást, amely leginkább illik kedvence életmódjához és a saját mindennapi rutinjához.

A legfontosabb azonban az, hogy a gazdik tudatosan válasszanak, és következetesen tartsák magukat a választott védekezési rutinhoz – hiszen a megelőzés mindig egyszerűbb és biztonságosabb, mint egy már kialakult betegség kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A kulcsos gyerekek generációja: a szüleik véletlenül a legerősebb felnőttekké nevelték őket?
Pszichológusok szerint a gyerekek önálló tevékenységének csökkenése rontja mentális jóllétüket. A túlzott kontroll megakadályozza, hogy a fiatalok megtanulják a hatékony érzelemszabályozást.


A 60-as és 70-es évek gyerekei nem jobb neveléstől, hanem „jóindulatú elhanyagolás” miatt lettek érzelmileg a legerősebbek – állítja egy cikk. A „kulcsos gyerekek” jóval több időt töltöttek felnőtt felügyelete nélkül. Ez a felvetés egy mélyebb vitára mutat rá, amelynek tudományos gyökerei jóval a mostani népszerű írások előttre nyúlnak, és a mai túlóvó nevelés hatásait vizsgálja.

A vita tudományos magját egy 2023-as, a The Journal of Pediatrics szaklapban megjelent összefoglaló tanulmány adja. Peter Gray pszichológus és kutatótársai, David F. Lancy és David F. Bjorklund amellett érvelnek, hogy az elmúlt fél évszázadban drámaian visszaszorult a gyerekek önálló tevékenysége és szabad játéka.

Ez a trend a kutatások szerint, párhuzamosan fut a fiatalok körében tapasztalható mentális jóllét romlásával.

„A játék boldoggá és ellenállóvá teszi a gyerekeket; mi pedig elvettük tőlük a játékot” – fogalmazta meg tömören Gray.

Ez a szabadság volt a 70-es és 80-as évek „kulcsos gyerekeinek” mindennapi valósága, akik iskola után egyedül mentek haza, és maguk szervezték meg a délutánjukat.

„Nem emlékszem, hogy valaha is elhanyagoltnak éreztem volna magam… Úgy éreztem, bíznak bennem, kompetens vagyok, ez volt a normális” – emlékezett vissza Julie Lythcott-Haims író, a Stanford Egyetem volt dékánja.

A mai félelemkultúra akkoriban még ismeretlen volt.

„Amikor anyám egyedül engedett iskolába, nem tudott fejből tíz olyan gyereket mondani, akit idegen rabolt el – mint ahogy ma mindannyian tudunk –, ezért nem érezte úgy, hogy amit tesz, irracionális vagy veszélyes” – mondta a The HowStuffWorks-nek Lenore Skenazy, a Free-Range Kids mozgalom alapítója.

Ugyanakkor Deborah Belle pszichológus arra figyelmeztet, hogy a kép árnyalt.

A vizsgálatok óriási különbségeket mutattak a gyerekek élményei között, amit erősen befolyásolt a család anyagi és szociális helyzete.

Fontos tisztázni, hogy a köznyelvben használt „jóindulatú elhanyagolás” nem azonos a pszichológia által leírt elhanyagoló nevelési stílussal, amely bizonyítottan káros.

A kutatások nem a szülői gondoskodás hiányát, hanem az életkornak megfelelő autonómia biztosítását és a túlzott kontroll csökkentését azonosítják pozitív tényezőként.

A skála másik véglete, a „helikopter-szülőség” ugyanis szintén problémákat okoz. „Kutatásunk azt mutatta, hogy a ‘helikopter-szülők’ gyerekei kevésbé képesek megbirkózni a felnövekedéssel járó kihívásokkal…” – állapította meg egy hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző, az Amerikai Pszichológiai Társaság által kiadott közleményben Nicole B. Perry kutató.

A vitát ma a digitális kor teszi még összetettebbé.

Jonathan Haidt szociálpszichológus nagy hatású elmélete szerint a „játék-alapú gyerekkort” felváltotta a „telefon-alapú gyerekkor”, ami hozzájárult a fiatalok szorongásának növekedéséhez.

Ezzel a narratívával azonban nem mindenki ért egyet. Candice L. Odgers, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa a Nature-ben megjelent kritikájában hangsúlyozza: „Nincs bizonyíték arra, hogy e platformok használata ‘átkábelezné’ a gyerekek agyát, vagy hogy tinédzserkori mentálisbetegség-járványt okozna.”

A tudomány tehát nem igazolja azt a leegyszerűsítő állítást, hogy a 60-as évek generációja érzelmileg a legerősebb lenne.

Azt viszont egyre több adat támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt autonómia, a szabad, kortársakkal folytatott önirányított játék és a fokozatosan adagolt felelősségvállalás valóban olyan érzelmi „izomzatot” épít, amely segít megbirkózni az élet kihívásaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Sokkoló eredmény: a gyerekeid száma az életed hosszát is befolyásolhatja egy friss kutatás szerint
Finn kutatók szerint a gyerekszám és az öregedés között lehet kapcsolat, és a szélsőségek nem néznek ki túl jól.


Egy friss, finn kutatás eljutott addig a pontig, ameddig a népesedési konferenciákon általában senki sem: azt állítja, hogy az sem feltétlenül jár jól, aki egyáltalán nem vállal gyereket, de az sem, aki sok gyereket szül. A Helsinkii Egyetem kutatói szerint ugyanis

a gyermekszám és a szülés időzítése összefügghet azzal, milyen gyorsan öregszik biológiailag valaki, és mekkora az esélye a rövidebb élettartamra.

Mielőtt bárki pánikszerűen újratervezné az életét, a kutatók rögtön jelezték is: ez nem olyan tanulmány, amiből egyéni egészségügyi tanácsokat kellene levonni. Nem arról van szó, hogy három gyerek után biztosan valami kozmikus büntetés jár, vagy hogy a gyermektelenség önmagában halálos ítélet lenne. Ez egy nagy népességszinten megfigyelhető összefüggés, ami inkább az evolúciós biológia bizonyos elméleteihez passzol.

Az egyik ilyen az úgynevezett „eldobható test” elmélet, ami leegyszerűsítve azt mondja:

az élőlényeknek véges erőforrásaik vannak, például idejük és energiájuk, és ebből kell gazdálkodniuk.

Ha ebből sok megy el a szaporodásra, kevesebb marad a test fenntartására, javítására, regenerálására.

Mikaela Hukkanen biológus, a kutatás egyik szerzője ezt úgy fogalmazta meg, hogy evolúciós nézőpontból az organizmusok korlátozott készletekből dolgoznak. Ha ezekből túl sokat fordítanak reprodukcióra, az elvonhatja az energiát a szervezet karbantartásától és a javító mechanizmusoktól, ami végső soron rövidebb élettartamhoz vezethet.

Azt eddig is tudtuk, hogy a több gyerek például későbbi anyagi helyzetre is hatással lehet, és több korábbi vizsgálat is kapcsolatot talált a gyerekvállalás bizonyos jellemzői és az egészség között. Csakhogy ezek a kutatások többnyire egy-egy tényezőt néztek külön: például azt, hány éves volt egy nő az első szülésekor, vagy hogy összesen hány gyereke született.

A mostani kutatás ennél jóval komplexebb képet próbált összerakni a gyerekvállalási előzményekről és a halandóságról.

A kutatók 14 836 nő adatait elemezték, akik mind ikrek voltak,

mert így próbálták csökkenteni a genetikai különbségek torzító hatását. A résztvevők közül 1054 nőnél a biológiai öregedés jeleit is külön vizsgálták. A nőket hét csoportba osztották aszerint, hogy hány élve született gyerekük volt, és mikor szültek. A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy

a legrosszabb mutatókat két csoport produkálta: azok, akiknek egyáltalán nem született gyerekük, illetve azok, akik a legmagasabb gyermekszámú csoportba tartoztak, ahol az átlag 6,8 gyerek volt.

Vagyis a kutatás alapján nem az látszik, hogy minél több gyerek, annál jobb, de az sem, hogy a nulla gyerek valami biológiai wellnessprogram lenne. Inkább az rajzolódott ki, hogy valahol középen van az a sáv, ahol a szervezet szempontjából a legkedvezőbbek voltak az eredmények.

A kutatás szerint

a legalacsonyabb biológiai öregedési mutatókat és halálozási kockázatot azoknál találták, akiknek átlagos számú, vagyis nagyjából két-három gyerekük született, és a terhességeik jellemzően 24 és 38 éves koruk közé estek.

Azoknál a nőknél, akik fiatalon szültek, szintén gyorsabb biológiai öregedésre és rövidebb élettartamra utaló jeleket találtak. Itt viszont jött egy fontos csavar: amikor a kutatók más tényezőket is figyelembe vettek, például az alkoholfogyasztást vagy a testtömegindexet, ez az összefüggés nagyrészt eltűnt. Vagyis ebben az esetben elképzelhető, hogy nem maga a korai gyerekvállalás, hanem a vele együtt járó egyéb körülmények játszanak nagyobb szerepet.

A gyermektelen nőknél és a nagyon sok gyereket vállalóknál viszont az összefüggés akkor is megmaradt, amikor ezeket a tényezőket kiszűrték. Ez azért érdekes, mert

az evolúciós elmélet, amire a kutatók részben támaszkodnak, önmagában nem ad magyarázatot arra, miért társulna a gyermektelenség rosszabb kimenetelekkel.

Erre a szerzők is csak óvatos magyarázatot adnak: szerintük lehet, hogy olyan, ebben a kutatásban nem mért tényezők állnak a háttérben, mint például korábban fennálló egészségügyi problémák. Ezek egyszerre befolyásolhatják azt, hogy valaki vállal-e gyereket, és azt is, milyen lesz az egészségi állapota későbbi életében.

Miina Ollikainen epigenetikus, a tanulmány másik szerzője azt mondta, hogy aki biológiailag idősebb a naptári koránál, annál nagyobb a halálozás kockázata. A kutatás eredményei pedig azt mutatják, hogy az életút során hozott döntések tartós biológiai lenyomatot hagyhatnak, és ezek jóval az öregkor előtt mérhetők.

Ollikainen szerint bizonyos elemzésekben

a fiatal kori gyerekvállalás is kapcsolatba került a biológiai öregedéssel.

Szerinte ez is illeszkedhet az evolúciós logikába: a természetes szelekció kedvezhet a korábbi szaporodásnak és a rövidebb generációs időknek, még akkor is, ha ennek később egészségügyi ára van.

Persze ettől még nagyon nem ott tartunk, hogy valaki egy ilyen tanulmány alapján Excel-táblában kezdje optimalizálni a családtervezését. A kutatás ugyanis nem ok-okozati kapcsolatot bizonyít, csak azt mutatja meg, hogy nagy csoportokban bizonyos mintázatok együtt járnak egymással. Az ilyen eredmények inkább arra jók, hogy újabb biológiai kutatások induljanak, vagy hogy a közegészségügyi gondolkodás árnyaltabb legyen.

A szerzők azt is hangsúlyozták, hogy az élettartamot és a biológiai öregedést rengeteg más tényező is befolyásolja. Ráadásul ezt a kutatást sem lehet kiragadni minden más eredmény közül, mert vannak olyan vizsgálatok is, amelyek a szülővé válás előnyeit mutatják ki.

Ollikainen ezért külön kiemelte, hogy egyetlen nőnek sem kellene ezek alapján megváltoztatnia a saját terveit vagy vágyait a gyerekvállalással kapcsolatban.

A kutatás a Nature Communications folyóiratban jelent meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért pörög feleslegesen a villanyórád: folyamatosan apasztják a pénztárcádat még a kikapcsolt gépek is
Bosszantóan sok a villanyszámla, pedig látszólag minden ki van kapcsolva a lakásban? Iktasd ki a fantomfogyasztást, és súlyos ezreket spórolsz!


A villanyszámlád jelentős része észrevétlenül dagad egy sor figyelmetlenség miatt.

Az úgynevezett „fantomfogyasztók”, az elavult világítás és a rossz szigetelés együtt akár két számjegyű megtakarítástól foszthat meg.

Pedig szakértők szerint néhány egyszerű lépéssel gyorsan, mérhetően faraghatsz a költségeken.

Először is értsd meg, mi fogyaszt észrevétlenül plusz áramot, majd lépésről lépésre szüntesd meg a probléma okát.

A legnagyobb rejtett pénznyelő az úgynevezett „fantomfogyasztás”.

Ide tartozik minden olyan eszköz, ami kikapcsoltnak tűnik, mégis folyamatosan áramot vesz fel: a készenléti állapotot jelző LED-ek, a konnektorban felejtett töltők, a set-top boxok, a játékkonzolok és a routerek.

Egy amerikai összefoglaló szerint ez a háztartási fogyasztás 5–10 százalékát is kiteheti.

A megoldás egyszerű. Használj kapcsolós elosztókat a szórakoztatóelektronikai eszközökhöz, és húzd ki a töltőket, amikor épp nem töltesz semmit.

Ha a rejtett szivárgásokat megszüntettük, jöhetnek a látványos, tartós megtakarítást hozó lépések.

A LED-világításra való átállás azonnali és tartós csökkenést eredményez.

A LED-ek nagyságrendekkel kevesebb áramot igényelnek azonos fényerő mellett, élettartamuk pedig jóval hosszabb a hagyományos izzókénál. Érdemes a leggyakrabban használt helyiségekben, például a konyhában és a nappaliban kezdeni a cserét.

A világítás után a legnagyobb energiafaló a fűtés-hűtés, amit "okos termosztáttal" tehetsz sokkal gazdaságosabbá. Ez az eszköz önmagában további 10–15 százalékos megtakarítást hozhat a fűtési költségeken.

Az okos termosztát megtanulja a szokásainkat, érzékeli a jelenlétünket, és csak akkor fűt vagy hűt, amikor valóban szükség van rá. Különösen hatékony lehet időszakos áramdíjak mellett, mivel beprogramozható, hogy az olcsóbb idősávokban végezze a nagyobb energiaigényű műveleteket.

A vezérlés mellett az is számít, mennyi meleg szökik el a lakásból. Az ajtók, ablakok és konnektorok körüli réseken távozó hő komoly pluszköltséget jelent. Ezeket a kritikus pontokat viszonylag olcsón, öntapadós szigetelőcsíkokkal, tömítőhabbal vagy ajtóseprűvel javíthatjuk.

A standby terhelés megszüntetése, az okos termosztát használata, a LED-re váltás és a réseknél szökő meleg megfogása együtt könnyedén két számjegyű megtakarítást hozhat a háztartásokba. E lépések hatása összeadódik, vagyis a problémák megszüntetésével látható összeget spórolhatsz az áramon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: