Könnyen elképzelhető, hogy néhány hatalmas kiterjedésű felszín alatti sósvizű tóban hemzseg az élet a Marson, írja a Nature Astronomy. A friss felfedezés egyben a földönkívüli élet eddigi legmeggyőzőbb tudományos bizonyítéka lehet.
Még 2018-ban jelentette be egy tudóscsoport, hogy jókora tavat fedeztek fel a Mars felszíne alatt. Legújabb tanulmányukban azonban elismerték, hogy tévedtek: valójában nem egy, hanem több tóra bukkantak akkor, csak ennek bizonyítékait korábban figyelmen kívül hagyták.
A tudományos lapban publikált cikkben kifejtik, hogy a két éve felfedezett nagyjából 20 kilométer átmérőjű tó valójában egy óriási felszín alatti vizes terület része. A tórendszer tagjai teljesen változó méretűek lehetnek a kisebb medencéktől kezdve egészen a mocsaras területekig. Közös bennük, hogy a feltételezések szerint mindegyiket szárazföldi sávok választják el a központi tótól.
Könnyen elképzelhető, hogy néhány hatalmas kiterjedésű felszín alatti sósvizű tóban hemzseg az élet a Marson, írja a Nature Astronomy. A friss felfedezés egyben a földönkívüli élet eddigi legmeggyőzőbb tudományos bizonyítéka lehet.
Még 2018-ban jelentette be egy tudóscsoport, hogy jókora tavat fedeztek fel a Mars felszíne alatt. Legújabb tanulmányukban azonban elismerték, hogy tévedtek: valójában nem egy, hanem több tóra bukkantak akkor, csak ennek bizonyítékait korábban figyelmen kívül hagyták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.
A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.
„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”
– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.
A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.
A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.
Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.
Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,
például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.
„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”
A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.
„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.
A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.
A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:
körülbelül 11,5 millió forint.
A robotra már több ezer megrendelés érkezett.
A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.
A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:
A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.
A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.
Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.
A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.
A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:
Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.
Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.
Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.
Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.
Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.
Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.
Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Van remény: Már most javult, egy-két évtized múlva pedig helyreállhat a Föld ózonrétege
Ha a jelenlegi szabályozások érvényben maradnak, az Antarktisz felett 2066-ra, az Északi-sarkvidék felett 2045-re, a világ többi részén pedig 2040-re állhat vissza az ózonréteg az 1980-as szintre.
Javul a Föld védelmét biztosító ózonréteg állapota, a 2024-ben például már kisebb volt az ózonlyuk, mint az elmúlt években – derül ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss jelentéséből.
A WMO Ózonközleménye szerint a 2024-ben megfigyelt csekély mértékű ózoncsökkenést részben természetes légköri jelenségek okozták, amelyek évente változhatnak. A hosszabb távú javulás viszont a nemzetközi összefogás sikerét mutatja.
A jelentést az Ózon Világnapján, szeptember 16-án adták ki, a Bécsi Egyezmény 40. évfordulója alkalmából. Ez az egyezmény ismerte fel először, hogy a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése globális probléma, és keretet adott a nemzetközi együttműködésnek az ózonkutatás, a rendszeres megfigyelések és a tudományos értékelések terén.
„Negyven évvel ezelőtt az országok összefogtak, és megtették az első lépést az ózonréteg védelmében – a tudomány irányította őket, és egységesen cselekedtek” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.
„A Bécsi Egyezmény és a Montreali Jegyzőkönyv a nemzetközi együttműködés egyik legnagyobb sikere lett. Ma már az ózonréteg gyógyul. Ez az eredmény emlékeztet bennünket arra, hogy amikor a nemzetek odafigyelnek a tudomány figyelmeztetéseire, lehetségessé válik a haladás” – tette hozzá.
A Montreali Jegyzőkönyv máig több mint 99%-ban megszüntette a szabályozott ózonkárosító anyagok gyártását és felhasználását.
Ilyen anyagokat használtak például hűtő- és klímaberendezésekben, tűzoltóhabokban és hajlakkokban is. Ennek hatására az ózonréteg várhatóan a 80-as évek szintjére áll vissza az évszázad közepére, ami jelentősen csökkenti a bőrrák, a szürkehályog és az ökoszisztémák UV-sugárzás okozta károsodásának kockázatát.
A tudósok már 1975-ben figyelmeztettek a problémára, amikor a WMO kiadta „Az ózonréteg megváltozása az emberi tevékenységek hatására és ennek lehetséges geofizikai következményei” című nyilatkozatát.
„A Montreali Jegyzőkönyv elmúlt évtizedekben elért hatalmas sikere ellenére a munka még nem ért véget. Továbbra is elengedhetetlen, hogy a világ figyelmesen, rendszerszinten megfigyelje mind a sztratoszférikus ózont, mind az ózonkárosító anyagokat és azok helyettesítőit” – mondta Matt Tully, a WMO ózonnal és UV-sugárzással foglalkozó tudományos tanácsadó testületének elnöke.
A WMO közleménye szerint a sztratoszférikus ózon összmennyisége 2024-ben a világ nagy részén magasabb volt, mint az előző években.
Az antarktiszi ózonlyuk mélysége 2024-ben elmaradt az 1990–2020 közötti átlagtól. A legnagyobb ózonhiány szeptember 29-én 46,1 millió tonna volt. Ez kisebb, mint a 2020 és 2023 közötti időszakban tapasztalt viszonylag nagy ózonlyukak.
Az ózoncsökkenés kialakulása lassan indult, szeptember során késleltetett leépülést észleltek, amit gyors helyreállás követett, miután elérte a csúcsot.
„Ez a tartósan késői kialakulás megbízható jele az antarktiszi ózonlyuk kezdeti gyógyulásának”
– áll a közleményben.
A 2022-es értékelés szerint, ha a jelenlegi szabályozások érvényben maradnak, az ózonréteg várhatóan visszaáll az 1980-as szintre: az Antarktisz felett 2066-ra, az Északi-sarkvidék felett 2045-re, a világ többi részén pedig 2040-re. A következő értékelést 2026-ban végzik el.
Javul a Föld védelmét biztosító ózonréteg állapota, a 2024-ben például már kisebb volt az ózonlyuk, mint az elmúlt években – derül ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss jelentéséből.
A WMO Ózonközleménye szerint a 2024-ben megfigyelt csekély mértékű ózoncsökkenést részben természetes légköri jelenségek okozták, amelyek évente változhatnak. A hosszabb távú javulás viszont a nemzetközi összefogás sikerét mutatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
