EGÉSZSÉG
A Rovatból

Te is 1000 mg C-vitamint szedsz? Szakértőnk eligazít, hogyan hasznosulnak legjobban a vitaminok

Egy nemrég készült felmérésünkből kiderült, hogy 10-ből 4-en napi 1000 mg C-vitamint fogyasztanak – ami több, mint amire szükség van. De mire figyeljünk a vitaminokkal kapcsolatban? Mit mivel, mikor, milyen formában fogyasszunk?
Szponzorált tartalom - szmo.hu
2023. szeptember 13.



Hogy vitaminpótlásra szükségünk lehet, az egyre kevésbé vitatott – főleg az olyan időszakokban, amikor hajlamosabbak lehetünk a megbetegedésekre. Bár most még hőmérsékletileg a nyárban érezhetjük magunkat, percek kérdése és beköszönt az ősz, ezzel együtt az influenzaidőszak is. Toljuk tele magunkat vitaminokkal? A megelőzés sosem árt, na de nem mindegy, hogy miből mennyit, milyen formában és mikor fogyasztunk.

Nemrég egy online felmérést készítettünk Quattroceutical Kft.-val közösen portálunkon – 1021-en válaszoltak az egészségtudatossággal kapcsolatos kérdésekre, amit ezúton is köszönünk. A válaszokból az is kiderült például, hogy C-vitaminból többet is fogyasztunk, mint kellene, és bár a megkérdezettek csaknem harmada sejti, hogy nem mindegy, mit mikor kapkodunk be, azért nem teljesen világos, hogy mit is kellene keresnünk az összetevők között, ha valóban hatásos vitamint, ásványi anyagot akarunk választani.

Szakértőnkkel, Molnár Nikolettával, a Proformance Laboratories vezető kutatójával, az MTA korábbi tudományos munkatársával, a Stilla cseppek megalkotójával vettük sorra, hogy tudományos szemszögből nézve mennyire megfelelő a vitaminfogyasztásunk, egyáltalán a tudásunk a vitaminokról.

A válaszolók a legnagyobb arányban és leggyakrabban C és D vitamint fogyasztanak. C vitaminból 40%-uk napi 1000 mg-ot. Mennyi lenne a szükséges? Van-e hátránya a túlzott C-vitamin bevitelnek?

Az ajánlás szerint napi 80 mg C-vitamin bevitelére van szüksége az emberi szervezetnek – az 1000 mg tehát ennek a mennyiségnek már a sokszorosa.

Mivel vízoldékony vitaminról beszélünk, a felesleges aszkorbinsav 4-6 óra alatt kiürül a vizelettel, célszerűbb a napi többszöri, kisebb dózisokban való pótlás.

A C-vitamin a belekben szívódik fel, de minél többet szedünk be egyszerre, annál inkább üríti a szervezetünk, általánosságban elmondható, hogy 200 mg-ig a C-vitamin felszívódása közel 100%-os, 1000 mg-nál már csak körülbelül 50-60%.

De még ez is rendkívül jónak mondható.

Gyakori mondás, hogy nem lehet baj belőle, ha sok C-vitamint viszünk be a szervezetbe, majd a vizelettel távozik a felesleg.

Csakhogy a vesét megterheli ez a túlzott bevitel, vesekő-képződésre hajlamosító tényező lehet. Azt se felejtsük el, hogy a napi bevitelben benne van akár a zöldség-gyümölcs fogyasztásunk, akár egy más készítményhez adott extra C-vitamin mennyisége is. Ha ehhez szedünk még pluszban 1000 mg C-vitamint, az már nagyon sok lehet a vesénk számára.

Hatékony megoldás, többféle problémára: Stilla cseppek

Ha már eljutottunk addig, hogy nem mindegy számunkra, milyen formában visszük be a vitaminokat, hatóanyagokat szervezetünkbe, mert a célunk az lenne, hogy minél több hasznosuljon abból, amit elfogyasztunk, akkor érdemes egy próbát tennünk a Stilla cseppekkel.

Ezek a vízalapú mikrotápanyag-cseppek 90%-ban jól hasznosuló hatóanyagokat tartalmaznak, könnyen felszívódnak, adagolásuk egyszerű.

A különböző készítmények segítenek a vitaminok és ásványi anyagok pótlásában – erre való a C+D+Zn, vagy a Ferrox – vagy konkrét problémák megoldásában nyújtanak támogatást: mint az immunrendszer védekezőképességének fokozása, az alvásminőség javítása, az ízületi panaszok csökkentése, a koncentráció javítása, a memória javítása.

A kérdőívet kitöltők 39%-a úgy gondolja, hogy mindegy, hogy milyen formában juttatjuk be a vitaminokat, ásványi anyagokat, lényeg a rendszeres fogyasztás. Valóban így lenne? Mi a különbség a különböző formák között?

Tény, hogy a rendszeresség fontos, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában juttatjuk be a vitaminokat, ásványi anyagokat a szervezetünkbe.

A cseppekkel csak a hatóanyagot visszük be, nincs szükség csomosódásgátlóra, töltőanyagra, egyéb mesterséges anyagra, amivel feleslegesen terheljük a szervezetet.

Hogy érzékeltessem, miért lehet rosszabb választás a tabletta: egy kísérleteben például a tabletta nem esett szét megfelelő idő alatt az emberi szervezetben, csak áthaladt rajta – így semmilyen módon nem hasznosult a benne lévő hatóanyag.

A vízben oldott cseppek, nem tartalmaznak plusz vivőanyagot, jobban hasznosulnak. Hatóanyagkutatóként, termékfejlesztőként én ezért is preferálom inkább a cseppes formulát. A vízoldékony vitaminok és hatóanyagok esetében ez a leghatásosabb beviteli forma.

A válaszolók 29%-a véli úgy, hogy ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy a választott készítménynek az összetevői mire hatnak, több kárt okozhatunk, mint hasznot. Miért van jelentősége annak, hogy odafigyeljünk arra, mi az ajánlott adagolás, vagy a bevétel javasolt időpontja?

Ha nem követjük az előírásokat, nem figyelünk az ajánlásra, hogy milyen napszakban érdemes bizonyos vitaminokat, étrendkiegészítőket fogyasztani, vagy mit mivel nem tanácsos párosítani, akkor azt érjük el, hogy a hatóanyagok nem tudnak teljes mértékig hasznosulni. Egy egyszerű példa, amire talán iskolai tanulmányainkból is emlékszünk: a víz- és zsíroldékony vitaminok hasznosulása eltérő időpontban lehet eredményes.

A koffein több hatóanyag felszívódását gátolja, például a C-vitaminét is, ezért javasolt, hogy 1,5-2 óra teljen el a kávéfogyasztás és a C-vitamin bevétele előtt. Este sem ajánlott a C-vitamin-fogyasztás, mert élénkíthet és vízhajtó hatása van.

A D-vitamint inkább délben javasolt bevenni, mert az zsírban oldódó vitamin, és valószínűbb, hogy ebédidőben már eszünk olyat, ami segíti a felszívódását.

Vannak olyan étrendkiegészítő készítmények, mint amilyen a C-D-Cink nevű Stilla cseppek, amelyek többféle vitamint is tartalmaznak – ezt például inkább ebédnél, napközben célszerű fogyasztani, hogy minden benne lévő hatóanyag a lehető legjobban hasznosuljon.

A vas esetében az a legjobb, ha már reggel, éhgyomorra bevesszük, akkor tud a legjobban hasznosulni. Fontos azonban, hogy ne teával, kávéval, vagy szénsavas üdítőkkel vigyük be a szervezetbe.

Ezzel szemben a magnéziumnál nincs kötöttség a napszakot illetően, a legjobb az, ha tiszta vízzel vesszük be. Amire viszont figyeljünk: ha magnéziumot és vasat is szedünk, ne egy időpontban vegyük be őket, mert ez esetben az egyik nem fog felszívódni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.


Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.


Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk