Miért álmosodsz el 1-2 üveg sörtől?
Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy egy stresszes nap, túlhajtott hét vagy húzós eseménysorozat után leginkább csak az hiányzott, hogy végre leülhessünk a baráti társasággal beszélgetni egy-két sör kíséretében. De tényleg nyugtat a sör? Melyik sörtípus nyugtat meg leginkább, és ehhez milyen komponense járul hozzá az alkoholon kívül leginkább? Ennek járunk utána a mostani cikkben.
Ahhoz azonban, hogy megítéljük a sör nyugtató hatását, először érdemes áttekintenünk, mi található egyáltalán a sörben. Ehhez jó támpont lehet a sok sörgyár által még mindig emlegetett
1516-os bajor tisztasági törvény, amely kimondja, hogy a sör csak vizet, árpamalátát és komlót tartalmazhat. Mivel ekkortájt a sör valódi kialakulásáért felelős sörélesztőt még nem ismerték, ez ki is maradt a törvény szövegéből, de magától értetődik, hogy ennek a negyedik alapanyagnak szintén jelen kell lennie minden sörben.
Bár azóta a sörök jó része ezektől eltérő – sokszor extrém – alapanyagokat is tartalmaz, mégis kijelenthető, hogy a sör nyugtató hatásáért ezen négy komponens valamelyike lehet a felelős. Ahhoz azonban, hogy megállapítsuk melyik, tekintsük át a hozzávalók jellemzőit.
Víz
Bár a sörök legnagyobb részét a víz adja, könnyen belátható, hogy nyugtató hatásáért nem ez felel. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy ne lenne szerepe a sör potenciális egészségmegőrző hatásaiban. Több tanulmány is kimutatta ugyanis, hogy fizikailag kimerítő feladatok után a sörfogyasztás is megfelelő választás lehet az elvesztett víz pótlására.
Érdekes módon a sörök erőssége (alkoholtartalma) mérsékelt fogyasztás esetén nem befolyásolta számottevően a rehidráció mértékét, azonban nagyobb mennyiséget elfogyasztva a magasabb alkohol tartalmú sörök már sokkal kevésbé voltak alkalmasak a víz pótlására, mint a gyengébb társaik.
Joggal gondolhatnánk, hogy a sör minősége annál jobb, minél tisztább forrásvizet tartalmaz a főzet, azonban ezt a mítoszt leginkább a reklámok táplálják: különböző fajta sörök elkészítésének különböző összetételű vizek kedveznek. Így könnyen lehet, hogy a legkiválóbb sör egy tisztán kellemetlenebb ízű alapanyagból indul ki.
Maláta
A sör édességét, színét, kalóriatartalmát és az alkohol kialakulásához szükséges cukrot mind a malátának, azaz a csírázásban megállított gabonafélének köszönhetjük.
Bár önmagában gyógyhatása nem igazán van, mégis ez a komponens felelős a megrögzött sörfogyasztók elhízásáért.
Bár a XVI. századi törvény árpamalátát említ, a sör készítéséhez bármilyen keményítő tartalmú gabona használható, így találkozhatunk búzát, kölest, rozst, sőt kukoricát és rizst tartalmazó sörökkel is. E két utóbbival azonban a sörkedvelőknek érdemes vigyázniuk, hiszen az alapanyag olcsó beszerzési ára és magas hasznosulása miatt az üzemek sokszor ezzel gyarapítják a sörük alkoholfokát, kellemetlen mellékízt hagyva a fogyasztók szájában.
