HÍREK
A Rovatból

Már nem sokáig lesz titok előtted, hogy mennyit keresnek a kollégáid

Egy uniós irányelvnek köszönhetően néhány éven belül teljesen megismerhetővé válnak a cégen belüli bérek, illetve az álláshirdetéseknek is kötelező eleme lesz a várható bérsáv.


Egy uniós irányelvnek köszönhetően néhány éven belül nemcsak a cégen belüli bérek lesznek megismerhetőek, hanem az álláshirdetéseknek is kötelező eleme lesz a várható bérsáv. Ezáltal magabiztosabban tudnak a leendő munkavállalók jelentkezni, és az indokolatlan férfi-női bérkülönbségek is szankcionálhatók lesznek - idézi a KPMG közleményét a Portfolio.

Felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke az EU-ban a kiegyenlítést célzó kampányok ellenére is mintegy 14 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy a nők évente közel 2 hónapot ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest.

Ezen a helyzeten próbál meg változtatni a 2023/970/EU irányelv, amely arra kötelezné a munkáltatókat, hogy átfogó kimutatásokat készítsenek a munkavállalók díjazásáról és garanciákat vezessenek be a bérezési struktúra átláthatósága érdekében.

Kricskovics-Béli Boglárka, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértője elmondta, hogy

az álláshirdetéseknek is tartalmazniuk kell a kezdeti díjazást vagy a díjtartományt és az álláshelyek nemi szempontból való semlegességét, ezzel pedig a kiválasztási folyamat is lerövidülhet.

A munkavállalók írásbeli tájékoztatást is kérhetnek majd a velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók átlagos bérszintjéről nemek szerinti bontásban, melyet a munkáltató két hónapon belül köteles megválaszolni. A bértitok is megszűnik az irányelv alapján, hiszen innentől kezdve nem lehet majd korlátozni a munkavállalókat abban, hogy a bérükre vonatkozó információkat közzé tegyenek.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok kötelesek lesznek jelenteni a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbséget, a női és férfi munkavállalók arányát az egyes bérsávosztályokban, valamint az egyes munkavállalói kategóriákban a nemek közötti bérkülönbséget, a rendes alapfizetésre és a kiegészítő vagy változó összetevőkre is tekintettel.

A 150 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok esetében azonban ezt elég 2027. június 7-ig elvégezni, ezt követően pedig a vállalat méretétől függően évente vagy háromévente kell megismételni. A 100-149 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak pedig még hosszabb lesz az átmeneti időszak: az első jelentést 2031. június 7-ig kell elkészíteniük.

A kapcsolódó magyar szabályok még nem kerültek megalkotásra, azonban várhatóan a munkaügyi hatóság és az alapvető jogok biztosa lesz majd a kijelölt felügyeleti szerv. Ha a jelentés azt mutatja, hogy a női és férfi munkavállalók között legalább 5 százalékos, indokolatlan különbség van, és azt hat hónapon belül nem orvosolja a munkáltató, a jelentéstételre kötelezett munkáltatónak a munkavállalói képviselőkkel együttműködve külön bérértékelést is végeznie kell. Ezen felül a perjogi szabályok is szigorodnak annak érdekében, hogy azok megfelelő védelmet biztosítsanak a munkavállaló számára az esetleges hátrányos megkülönböztetés esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás hivatalának 49 autója van - 120 millióért keresnek szervizt a köztársasági elnök flottájához
A flotta nagysága a szerződés ideje alatt változhat, akár 20 százalékkal is. A nyertesnek komoly műhelykapacitással kell rendelkeznie.


A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.

A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.

A listán 7 Volkswagen Multivan/Carawelle, 5 Volkswagen ID4, 4 Volkswagen T-Roc, 1 Volkswagen Caddy, 3 Volkswagen eGolf, 1 Volkswagen Tiguan, 2 Audi, 17 Skoda SuperB, 7 Skoda Octavia, 1 Skoda Kodiaq és 1 Skoda Yeti szerepel.

A kiírásban azt is kiemelték, hogy a flotta összetétele és mérete változhat a szerződés időtartama alatt.

Az ajánlatkérő a mennyiséget a tényleges igényekhez igazítva akár 20 százalékkal is módosíthatja.

Az államfő hivatala a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. Az Átlátszó szerint a részletek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumokból derülnek ki.

A 444.hu korábbi cikke arra is emlékeztetett, hogy amikor Sulyok Tamás hivatalba lépett, a Sándor-palota több autót értékesített, majd újakat szerzett be. Azóta körülbelül 80 millió forintot költöttek vásárlásra, míg Novák Katalin 2022-es beiktatása után 185 millió forintot fordítottak erre.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Súlyos a helyzet a Balatonnál: csaknem 300 millió köbméter víz tűnt el a tóból
Az Időkép szerint átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.


Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.

Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.

Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.

A portál szerint sokkal reálisabb képet ad, hogy mennyi esőre lenne szükség a Balaton egész vízgyűjtőjében. Mivel a lehulló csapadék nem 100 százalékban jut a tóba (beszivárgás, párolgás, tározódás), számolni kell lefolyási tényezővel is. Ennek értéke változó lehet a csapadék intenzitásától és talajállapottól függően.

Átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.

Erre egyelőre nem számíthatunk, bár hétvégén érkezik egy hidegfront, de ez is inkább csak lokálisan hozhat jelentősebb csapadékot a Balaton környékén.


Link másolása
KÖVESS MINKET: