A gyermekkor egyik legnehezebb kérdése minden szülő számára, hogy milyen iskolába írassa a gyermekét az óvodás éveket követően. De néha még ennél is nehezebb kérdés tud lenni, hogy egyáltalán érett-e már a kisgyerek az iskolára.

A szülői megérzéseken túl, nem árt, ha a szakemberek véleményére is nyitottak a szülők, hiszen számtalan példát ismerünk arra, hogy milyen komoly pszichés károkat lehet rossz döntésekkel okozni, azaz a túl korán iskolába küldéssel vagy a túlságos visszatartással.

Segítségképpen álljon itt egy teszt, amit óvónő szakértőinktől kaptunk – ez ma a legelterjedtebb iskolaérettségi tesztsor. A lenti kérdések őszinte megválaszolása után talán már könnyebben meg tudja határozni maga a szülő is, hogy a gyerek mennyire érett az iskolára. Ugyanakkor ne feledjük, a gyerekek pont ebben a korban meglepően hatalmas fejlődési ugrásra képesek.

Az alábbi kérdések megválaszolásával megfigyelhető, érett-e gyermek az iskolára.

1. Eléri-e gyermekem a 120-130 centiméteres magasságot és a 20-22 kilót?

A kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2. Elindult-e a fogváltás?

Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermek önállóan cipőt kötni?

Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása?

Az ehhez szük¬séges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása?

A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése elengedhetetlen az írás- és olvasástanuláshoz.

6. Jó a gyermekem egyensúlyérzéke?

Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen járást, a pincérkedést tálcával.

7. Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finommozgása?

Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait?

Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes térdráütéssel, indiánjárással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit?

Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e?

Vagyis például mindig ugyan azt a kezét használja-e rajzolás vagy evés közben?

11. Koordinált-e a szemmozgása?

Nehezítő tényező a sok tv- és számítógép-használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött, stb.) ?

Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (például építés) és síkban (például rajz) leutánozni?

13. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (például taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés), illetve rajzminták követésére?

14. Képes-e irány követésére? Itt szintén eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, majd papíron.

15. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg.

16. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? Mi van a képen hátrébb, mi előrébb?

Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítésénél fontos.

17. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Például különböző színű és nagyságú kockák válogatása.

18. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?

19. Különböző hangokat meg tudja-e különböztetni egymástól? Például azonos hangzású szavakat: kéz-kész, mind-mint.

20. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? Például kis részleteket megkeresni az egészen belül.

21. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

22. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Például mesét lerajzolni.

23. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

24. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

25. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

26. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

27. Tűri-e a kudarcot?

28. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

29. Játszik-e a közösségben?

Iskolaéretlen gyerek jellemzői

1. zavarba lehet hozni olyan utasításokkal, amelyekben irányok szerepelnek - nehezen tartja be a játékszabályokat (társasjáték , közös játék)

2. nem képes annyit lépni a társasjáték mezőin, ahányat dobott (számfogalom)

3. 1-10-ig nem igazodik el a számok világában (5-ös számkörben számlálás)

4. a hét napjait nem tudja meghatározni, ha konkrétan kérdezzük, szerda után mi következik, vasárnap előtt melyik nap van

5. keveri az évszakok sorrendjét

6. keveset beszél, mondatai kuszák, gondolatait nehezen közli

7. túl sokat beszél, beszédfegyelme nincs, közbeszól, türelmetlen, állandóan visszakérdez

8. saját adatait nem ismeri (név, cím, szülő neve , kor)

9. figyelmét nem köti le 15–20 percig egy tevékenység, ami nem tv vagy számítógép

10. * testi felépítése gyengébb, erőtlen, nem szeret mozogni

11. kortársaival nehezen teremt kapcsolatot, alkalmazkodni nehezen tud, a szülőtől való elválás ma is sokszor problémás

12. ceruzafogása nem jó, nem szeret vizuális tevékenységeket végezni

13. vonalvezetése görcsös, nem tartja be a megbeszélt vonalhatárokat

14. rajzai kezdetlegesebbek, mint kortársaié

15. nehezen jegyez meg memoritereket (verseket, rövid szöveget)

16. hosszabb ideig alig tud egy helyben, viszonylag mozdulatlanul ülni és figyelni

17. nem önálló, egyedül keveset foglalja el magát (szülők teljesen kiszolgálják)

18. amit elkezd, sokszor félbehagyja, nem fejezi be

19. konfliktusmegoldása, kudarc elviselés , akarati fejlettsége, kitartása , monotóniatűrése nem optimális

20. játéka kapkodó, mindenre egyszerre figyel

21. feladattudata fejletlen, belső késztetése még nem alakult ki

22. akaratával nem birkózik meg, még ritkán tudja azt úgy irányítani , hogy más fontosabb dolognak alárendelje azt.