ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Így készülhet(ne) fel a gyereked az életre – Ezt a 8 készséget fejlesztik a kreatív iskolák

Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink az iskolapadból kikerülve készen álljanak a 21. század kihívásaira, és sikeresek legyenek az életben, akkor az iskoláknak az alábbi 8 alapkompetenciát kellene fejleszteniük.
Szlafkai Éva írása a Szikra magazinblogon, Képek: Pexels - szmo.hu
2019. február 18.



A Szikra magazinblog gondolatébresztő cikkekkel inspiráló, szemléletformáló magazin azoknak, akiket hajt a kíváncsi tudásvágy.

A szikrák célja, hogy más nézőpontból is megvilágítsák a lehetőségeket, pozitív realista módon felrázzanak és kreatív szemléletre inspiráljanak, amely egy másfajta nézőpontot kíván. Kíváncsit...

A világ forradalmi változásokon megy keresztül. Az elmúlt 20-30 évben a digitális technológiák gyors fejlődése, és a népességrobbanás teljesen átalakította az életünk összes színterét, főként a gazdasági környezetet. Az iparosított oktatás, ami a megfelelt a 19-20. század igényeinek, ma már elavult, sőt, az igények teljesen átalakultak. Így nem az a megoldás egy rendkívül bizonytalan jövővel szemben, hogy javítunk a régi rendszeren, hanem teljesen másként csináljuk. Hogy mért és hogyan? A kreativitással és innovációval foglalkozó oktatási szakembernek, Sir Ken Robinsonnak van néhány javaslat a tarsolyában, amit meg is oszt a Kreatív iskolák című könyvében.

Szemléletváltás kell, mert a régi módszer nem működik

A standardizáló módszer célja, hogy felkészítse a diákokat a munka világára, ami mára teljesen megváltozott, és az adatok is azt mutatják, hogy ez a cél már nem teljesül. A frissdiplomás-munkanélküliség világszerte rekordokat dönt. A Földön kb. 600 millió 15-24 éves fiatal felnőtt él, akikből 73 millió munkanélküli, és ez a valaha feljegyzett legmagasabb arány.

Már Rubik Ernő is arra buzdított, hogy nem ismeretkonzerveket kellene átadni, hanem az ismeretek megszerzéséhez szükséges eszköztár használatát megtanítani, illetve fejleszteni a képességeket, valamint egyéniségként kezelni a diákokat. A legtöbb országban, ahogy hazánkban is van egy nemzeti tanterv, ami szigorúan előírja az iskoláknak, mit tanítsanak. A tantárgyak hierarchiába vannak rendezve, amelynek csúcsán az írás, olvasás és ma a STEM tantárgyak (Tudomány, a Technológia, a Mérnöktudomány és a Matematika) állnak. Ezután jönnek a humán tárgyak (történelem, földrajz, társadalomtudományok). Mivel a standardizálás az akadémikus tudást részesíti előnyben, így a gyakorlati tárgyak és a puha készségek fejlesztése hátra sorolódik, úgy mint a képzőművészet, dráma, tánc, zene, kommunikáció stb.

A jelenlegi rendszer szkeptikus a kreativitással, az önkifejezéssel, a nonverbális, a nem matematikai munkamódokkal, valamint a felfedezés, a képzelet és a játék általi tanulással szemben. - Sir Ken Robinson oktatási szakember, kreativitás szakértő

Számos országban látszik, hogy ez a standardizáló módszer már nem ér célt, és nem véletlen, hogy a PISA-méréseken legjobban teljesítő országok (Finnország, Kína) már elfordultak tőle és más szemléletet követnek. Tanulóikban inkább azokat a készségeket, képességeket és attitűdöket fejlesztik, amelyet a korábbi rendszer elfojtott, és amelyről alább olvashatsz (8K).

Nem (csak) a tudás, hanem a készség a fontos: kreatív iskolák kellenek

Az elmúlt 3-4 évtizedben az USA cégeinél több mint 1 millió állás tűnt el évente, és több mint 3 millió új munkahelyet hoztak létre. Az új állások betöltéséhez lényegesen más készségek kellettek, mint a régiekhez. Ráadásul felkészülni sem volt könnyű, mivel nem lehetett előre tudni, melyek lesznek ezek az új készségek. Az új állásokat olyan emberek kapták meg, akik már kifejlesztették magukban ezeket a képességeket, valamint olyanok, akik eléggé kreatívak és rugalmasak voltak a szakmai átképzésekhez, pályamódosításhoz.

Manapság a gazdaságok akkor működnek jól, ha az embereknek jó ötleteik vannak, vállalkozókedvük, motiváltak, megvalósítják a terveiket, és mindezzel állásokat teremtenek. Az IBM kezdeményezett 2008-ban egy felmérést, amelyben arról kérdeztek vezetőket, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkező alkalmazottakra van szükségük.

80 ország 1500 vezetőjével készített interjúból kiderül, hogy a két legfontosabb tulajdonság, amit egy alkalmazottól elvárnak a cégek a 21. században: a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képessége és az új ötletekben megnyilvánuló kreativitás.

Sok diplomásból egyébként ezek a készségek hiányoznak, viszont számos kiváló szakmunkásban megvannak, csak utóbbi csoportot beskatulyázzuk, nem értékeljük tudásukat. Ken Robinson azt mondja, hogy ez az akadémikus/szakmai kasztrendszer az oktatás egyik legrombolóbb hatású problémája. Közösségeink a tehetségek, szerepek és foglalkozások sokféleségétől függenek, és akkor érezhetjük magunkat sikeresnek munkákban, ha kiteljesedhetünk benne és motiváltnak érezzük magunkat, ez pedig nem diploma kérdése!

Szóval radikális szemléletváltásra lenne szüksége oktatás fronton (is), mert az emberek képességeit és személyiségét nem lehet standardizálni. Át kell térni a régi ipari modellről egy teljesen más elveken alapuló módszerre. Íme a “8K” kreatív oktatási módszer.

1. Kíváncsiság: az a képességünk, hogy kérdéseket tegyünk fel, és felfedezzük, hogyan működik a világ.

Mi mással is kezdődnek a felsorolás, mint a kíváncsisággal, amely a Szikra egyik kulcsszava is. A felfedezési vágy már gyermekkorunk óta hajt bennünket, így ismerkedünk a környezetünkkel, értjük meg a világot, tágítjuk a komfortzónánkat. Amikor kíváncsian fordulunk a minket érdeklő dolgok irányába, akkor óriási tudásvágy dolgozik bennünk, nyitottak leszünk és csak isszuk be a tudást mindentől és mindenkitől.

A jó tanárok arra buzdítanak, hogy folyamatosan kérdéseket tegyünk fel és ébren tartják a kíváncsiságunkat. Az iskola feladata lenne táplálni ezt a forrást, hogy ezzel a kiapadhatatlan munícióval előre vigyen minket és a világot.

2. Kreativitás: az a képességünk, hogy új gondolatokat alkossunk és más nézőpontból is lássuk a világot.

A Szikra másik kulcsszava a kreativitás, a kreatív nézőpont, és ennek a készségnek a fontossága Sir Ken Robinsonnál is erőteljesen megjelenik. Mi magunk alkotjuk a saját életünket, és a mi hozzáállásunktól függ, miként értelmezzük a körülöttünk lévő világot. Nézeteink, döntéseink, képességeink, érdeklődéseink határoznak meg bennünket, így nem árt fejlődő szemléletmódból tekinteni az életünkre ahhoz, hogy sikeresnek érezzük magunkat.

Mivel egyre inkább komplexebb feladatokkal kell szembenéznünk, fontos a problémák alternatív meglátásának/megoldásának ösztönzése a kreatív gondolkodás fejlesztésével. Kreatívnak lenni az emberi lét és a kulturális fejlődés feltétele, mégis ezt a készséget egyre inkább kitanítják belőlünk, ideje hát nagyobb teret adni neki. A dán iskolákban már régóta tisztában vannak vele.

3. Kritikai gondolkodás: az a képességünk, hogy elemezzük az információkat, valamint érveljünk és ítéletet alkossunk.

Vekerdy is mondja, hogy a 21. században a két legfontosabb készség a kreatív gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztése lesz. Manapság folyamatosan, és minden irányból információ vesz körbe minket, irdatlan mennyiségű hírt és adatot kell megszűrnünk nonstop, amit még tetéz a közösségi kommunikáció látszatvilága. A kritikai érzék tehát fontos, hogy megfelelően tudjuk szűrni az információkat. Az a képességünk, hogy logikusan gondolkodjunk, érvek mentén mérlegeljünk, objektíven szemléljünk, következtetéseket vonjunk le, az emberi intelligencia egyik ismérve.

Használjuk hát aktívan ezt a készséget a 21. században arra, hogy meg tudjuk különböztetni a tényt a véleménytől, az értelmeset az értelmetlentől, az őszinte híreket a “fake news”-tól. Ugye, nem kétség, hogy ennek is alap iskolai tantárgynak kellene lennie? Persze, nem lexikai tudást növel…. az életben való helytállást segíti.

4. Kollaboráció: másokkal való építő jellegű együttműködés.

Az együttműködés készsége elengedhetetlen ahhoz, hogy közösséget alkossunk, sikerre vigyünk projekteket, legyőzzünk akadályokat, merítsünk másokból. A Mi, sokkal nagyobb erő, mint az Én, viszont sokan nehezen tudnak csapatban jól együttműködni. Miért? Mert nem tanultuk meg. Te hány közös projektben vettél részt az általános iskolában és a gimnáziumban? Maximum a felsőoktatásban, de előtte nem nagyon volt rá példa az iskolákban.

Pedig az életben, munkahelyeken az együttműködés fontos kulcs a sikerhez. A csoportmunkán keresztül a fiatalok megtanulnak együtt dolgozni, ösztönözni egymást, proaktívnak lenni, együttműködni a közös célért, erőt meríteni egymásból, egyezséget kötni, konfliktusokat kezelni.

5. Kommunikáció: az a képességünk, hogy világosan, magabiztosan, önazonosan fejezzük ki magunkat.

Tudjuk, hogy a kommunikációnk csupán 7%-a zajlik a szavak mentén, 55% nonverbálisan és 38% vokálisan. Nem csak szavakban fejezzük ki gondolatainkat, érzéseinket, hanem képekben, gesztusokban, hanglejtésben, mozgásban, és mindebből áll össze például a zene, a vizuális művészetek, a tánc, a színház. Az iskolákban a kommunikáció számos területének fejlesztése kiemelt fontosságú lenne, ugyanolyan fontos, mint az írás és olvasás.

6. Közösségvállalás: az a képességünk, hogy együttérezzünk másokkal és ennek megfelelően cselekedjünk.

A másik cipőjébe való belebújás fontos ahhoz, hogy megértsük a gondolatait, tetteit és ennek megfelelően cselekedjünk vele szemben. Az empátia lényege, hogy a másik helyzetébe képzeljük magunkat, így megértjük a mozgatórugóit, valamint megértjük azt az elvet, hogy bánjunk úgy másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy mások velünk bánjanak.

Mindehhez pedig az érzelmi intelligenciánk fejlesztése nagyon fontos. A közösségvállalás gyakorlásával szembeszállhatunk a rasszizmus, az erőszak, a bullying, az érzelmi abúzus, a társadalmi kirekesztés ellen, vagy éppen tehetünk a fenntarthatóságért és egy jobb világot építhetünk.

7. Kiegyensúlyozottság: az a képességünk, hogy megismerjük önmagunkat és megteremtsük belső harmóniánkat.

Az önismeret mindennek az alfája és omegája, kiemelten fontos a megelégedett élethez, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, ahhoz pedig tudnunk kell, mi mozgat bennünket, milyen célokért küzdünk, milyen mintázatokat hoztunk magunkkal és hogyan tudjuk fejleszteni magunkat. Az pedig, hogy miként látjuk és értjük önmagunkat, befolyásolja a világban való megnyilvánulásunkat is.

A stressz, a szorongás, a depresszió egyre jobban jelen van az életünkben, így az ezekkel való megküzdési képesség, a jelenre való fókuszálás, a lassítás, a tudatos jelenlét, a lelki egyensúlyra való törekvés gyakorlása fontos muníció.

8. Közösségi szellem: az a képességünk, hogy konstruktívan részt vegyünk a társadalmi életben, folyamatokban.

Mi, emberek, közösen alakítjuk a jövőt, és a demokrácia akkor működik, ha a polgárok aktívan részt vesznek benne, gyakorolják szavazati jogaikat, hangot adnak a véleményüknek, felelősséget vállalnak a tetteikért, részt vállalnak a közösségi feladatokból. Ennek a kulturált megvalósításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, miként működik a társadalom, az életünket befolyásoló jogi, gazdasági, politikai rendszerek. A kreatív iskolák ezt a készséget is számos módon fejleszthetik.

Azt mondja Sir Ken Robinson, hogy akik magabiztosan sajátítják el ezt a nyolc kompetenciát, az iskola végeztével fel lesznek készülve az életüket érintő különféle helyzetekre, és sikerrel vehetik a 21. század kihívásaival járó akadályokat. Erre készítenek fel a kreatív iskolák! Szerinted milyen megoldások, iskolai tárgyak, feladatok, projektek támogatnák a fenti kompetenciák fejlesztését?

Téged is hajt a kíváncsi tudásvágy? A Szikra magazinblogon hiteles, igényes tartalmak inspirálnak kreatív életszemléletre.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk