ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Vedd fel a harcot a poloskákkal! Elmondjuk, mit tehetsz ellenük

Előszeretettel költöznek be a lakásokba, időnként tömegesen is, pedig nem szívesen látott vendégek. De vajon minden poloska egyforma? Melyiket hogyan kell kezelni és mit kell róluk tudni?
Forrás: Házmestermedve blog - szmo.hu
2018. szeptember 16.



Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!

A különféle poloskák veszélyesek az egészségre vagy szimplán csak bosszantóak? Hogy lehet megszabadulni tőlük? Ezekre és más fontos poloska kérdésekre keressük most a válaszokat. Mielőtt áttérnénk a likvidálási útmutatóra, először lássuk, hogy mit kell a poloskákról tudni, úgy általában.

Ismerd meg az ellenséged!

Szerte a világon 40000 fajta poloskát tartanak számon, de ezek közül eddig kb. 800 fajtát regisztráltak.

"Büdös" poloska

Ágyi poloska

A népiesen büdös bogárnak keresztelt poloska fajta lehet: ázsiai márványospoloska, bencepoloska, zöld vándorpoloskás, mezei poloska stb. A másik, a közemberek számára is érdekes poloska fajta az az ágyi poloska.

Ágypoloskának vagy házi poloskának is szokták becézni, na nem mintha megérdemelné, mert gonosz kis jószág. Barna színű, és sokkal kisebb, mint a fent említett poloska fajták.

A fenti két nagy kategóriába sorolt kis jószágok, azonban nemcsak méretükben és külsejükben térnek el egymástól, hanem egészen másképp törnek borsot az emberek orra alá.

Mit kell tudni az ágyi poloskáról?

* Az ágyi poloska egy vérszívó apróság, ami még a szúnyognál is bosszantóbb.

* Rejtőzködve él, nagyon nehéz észrevenni a lakásban.

* Lakásról lakásra terjed, a kezdeti időszakban, csak az ürülékét és az elhagyott lárvabőröket lehet megtalálni a lakásban.

* Legtöbbször csak akkor jut tudomásunkra, hogy velünk él egy fedél alatt, ha már reggel arra ébredünk, hogy csoportokba rendeződött piros foltokkal van tele a bőrünk. Legtöbbször ott ahol a takaró alól ki szokott lógni a bőröd, de máshol is szívesen megkóstolnak.

Ágyi poloska csípése

Így néz ki az ágyi poloska

* A csípése azonnal nem okoz problémát, de néhány óra múlva fájdalmas és rendkívül viszkető érzést fog maga után vonni.

* Az ágyi poloska megjelenése nincs összefüggésben a lakás higiéniai helyzetével, így nincs miért szégyenkezni miatta.

* Az ágyi poloskát házilag nem lehet kiirtani, minden esetben szakember segítségét kell kérni, lehetőleg minél előbb.

A "másik fajta" poloska ismertetése

* Poloska alatt legtöbbször erre az apróságokra gondolunk a köznyelvben, nem pedig az ágyi változatára.

* Általában ezek külsőre nagyon hasonlítanak egy pajzshoz. Lapos állatkák, akik különféle színekben és mintázatban mászkálnak.

Nem csíp, viszont büdös

* Bár nyáron is láthatunk egy-két darabot pl. a függönyön lógva, de tömeges feltűnése ősszel várható.

* Szívószájával növényi nedveket fogyaszt, nagyon ritkán, de szájával megcsípheti az embert.

* Ez a fajta poloska az emberre veszélytelen.

* Ha veszélyben érzi magát, akkor bűzmirigyéből bűzt bocsát ki, ami rendkívül kellemetlen.

* Tömegesen a bűze elviselhetetlen, de egyetlen bogár agyontaposása is szagos tud lenni.

* Észak-nyugat Magyarország területéről, Budapest, Pécs és Székesfehérvár környékéről is inváziószerű megjelenéseket jelentettek az elmúlt évekből a fagyok beállta előtt, a bogarak túlszaporodása miatt.

* Hatalmas mezőgazdasági károkat okoz, a szőlő megbarnul és elrohad miatta, a poloska emésztőnedve és ürüléke ehetetlenné teszi a gyümölcsöket és a zöldségeket.

* Olyanok mint a titkos ügynökök, bárhová bejutnak és nehéz őket észrevenni.

Most, hogy túl vagyunk a megismerkedésen, a pertu ivás helyett inkább beszélgessünk arról, hogy miért akar mindenáron a szobatársad lenni.

Mit keres a házamban?

A hidegebb idő beköszöntével a poloskák megpróbálnak behúzódni a lakások kellemes, meleg védelmébe. Ne lepődj meg, ha karácsonykor motoszkálni kezd a szekrény mögött, Nem a télapó szorult bele a kéményben. Ez a kis bogár művészien fel tud szívódni a lakásban, akár hónapokra is.

Persze fontos, hogy milyen az élete, az étrendje, a szokásai és mit fogyaszt vasárnaponként vacsorára, de minket mégis inkább az érdekel, hogyan lehet kirakni ezt a kéretlen lakótársat a négy fal közül.

Hogyan lehetne a poloskától megszabadulni?

Hazánkban nem őshonos, így természetes ellensége sincs. Emellett a legtöbb rovarevő madár sem fogyasztja szívesen a poloskát. Más országokban az achinid légy, és egy bizonyos darázs fajta tartja kordában őket, nálunk azonban ők sem őshonosak.

Az egyedszámok szabályozására országos intézkedés szükséges, mert a megelőzés (lenne) a leghatásosabb megoldás a problémára. Addig is lássuk, mint tehetünk, mi egyszerű poloskamentes otthonra vágyó emberek.

Házi tippek és trükkök poloskák ellen

Annyira szeretném azt írni, hogy létezik egy titkos csodafegyver, amivel egy perc alatt az összes lakásba bejutó kis szörnytől meg tudsz szabadulni, de az az igazság, hogy ilyen csodafegyvert még nem létezik.

Ha te kifejlesztesz egyet, feltétlen szólj nekünk is! De azért ne keseredj el teljesen, mert azért létezik pár trükk, amik jó szolgálatot tesz, ha nem akarsz velük együtt élni.

1. Szúnyogháló kell minden ablakra és ajtóra

Próbáld megelőzni, hogy a poloska a lakásba jusson. Ez a legfontosabb. Tudom nem olcsó mulatság egy szúnyogháló, de két legyet, akarom mondani nyáron a szúnyogokat, ősszel a poloskákat tudod távol tartani vele.

Ha szellőztetni szeretnél, azt csak szúnyoghálós ablak esetében szerencsés az őszi időszakban különösen, ha nálatok is inváziószerű a megjelenésük. Sajnos ez sem jelent 100%-os védelmet, mert a szúnyogháló sínjei mentén be tud jutni. A legkisebb rést is megtalálják, és már bent is vannak.

2. Nedves törölköző az erkélyre

Csapdát kell nekik állítani, még a bejutás előtt. Éjjel az erkélyen fel kell akasztani egy nedves törölközőt, mert arra szívesen rátelepszenek a poloskák. Reggel pedig a törölközőn összegyűlt poloskákat szappanos vízbe kell dobni, ahol megfulladnak. Ha nagyon sok van rajta, akkor a törölközőt is áztassuk be velük együtt. Tudom ilyet egy állatbarát nem szívesen csinál, de van, hogy nincs más megoldás.

A rossz hír az, hogy a poloska nem jó helyzetfelismerő, hogy a te frissen kiteregetett ruhádra másszon rá, vagy a számára kikészített nedves törölközőre, neki ez egyre megy, így csak óvatosan a szabadban szárítással!

3. Fújd le őket sprayvel, vagy inkább mégsem?

A bivalyerős rovarirtó sprayk lennének az első gondolataid (bevallom az enyémek is), de én azért óva intelek a használatuktól. Kint a szabadban van létjogosultsága a permetezésnek és rovarirtásnak, de zárt térben már veszélyesebb.

A poloska invázió hetekig is eltarthat, és lehet, hogy kinyírja a kis mászkálókat, de valljuk be hosszútávon a te egészségedet sem szolgálja. Pedig az mindennél fontosabb, vigyázz rá!

4. Mielőtt belépsz a lakásodba ellenőrizd a ruhád!

Sok poloska nem a réseken kerül be a lakásodba, hanem a ruhádon vagy a táskádon hurcolod haza. Mielőtt átlépnéd a küszöböt nézd át a ruhád és rázd ki a kabátod. Hidd el, még hálás leszel ezért a tanácsért.

5. Kend be az ablakpárkányokat és az ablakkereteket!

Azért kell bekenni az ablak körüli területeket, hogy a szagok elriasszák a poloskákat. Már csak egy kérdés maradt, hogy mivel kell bekenni? Jó kérdés. Hoztam is rá egy pár receptet, ami elvileg beválik:

Fél liter vízbe lehet 2 egész fej fokhagymát aprítani, és jól alaposan összerázni. Persze az már más kérdés, hogy a büfés hangulatot idéző lángos szagtól te sem fogod jól érezni magad. Viszont jó hír, hogy ha a poloskák nem is, a vámpírok tuti távol maradnak majd.

10 csepp mentaolajjal kiváltható a fenti recept, de szódabikarbónás vagy ecetes permet is hatásos lehet. A beszámolók szerint ez a módszer működik, mások szerint a poloskák átlépnek rajta, hogy úgy mondjam. Ezek szerint csak egyes egyedeket lehet kint tartani vele, de az is valami nem?

6. Húzd le a WC-n

Ha lehetséges kapd el egy pohár és egy papírlap segítségével a kéretlen betolakodót. Bár temetésnek nem a legszebb, de kétség kívül hatékony lehúzni csórikámat a WC-n.

Állatbarátok élve elfogás esetén kidobhatják a lakásból is, de tekintetbe véve kártékony mivoltát, és erős vonzalmát egy meleg otthon elfoglalására kevésbé ajánlott. Nehogy úgy járj, mint a Flinstone családból származó Frédi és a kutyája, hogy ha kizárják az ajtón, akkor bejön az ablakon.

7. Fegyverkezz fel papuccsal

Gyors és biztos halált jelent a poloskára, ha a lábadról lekapod a papucsot, és agyoncsapod. Nagyon szívós kis jószág, szóval előfordulhat, hogy többször is le kell sújtanod rá.

Mivel rendkívül büdös, így ehhez a megoldáshoz csak akkor folyamodj, ha lakáson kívül vagytok (mondjuk ha előtte élve elkaptad és kivitted), vagy ha más megoldás nem maradt, mert a végén a lábbelid és a szoba fala is kellemetlen szagú lesz.

8. Porszívózás

A minél gyakoribb és alapos porszívózás is jó módszer, ráadásul a porcicák is utálják. A legeldugottabb réseket se felejtsd ki!

Sajnos előfordul, hogy a porszívóban megsérül a bogár és így büdös lesz a porzsák is, így minden porszívózás után ellenőrizd. Ha neked nem cserélhető, szövet porzsákod van a porszívóban akkor nagyon körültekintőnek kell lenned takarításkor!

Tudom nagyon bosszantó tud lenni, ha poloskák keserítik meg az életedet, főleg akkor ha tömegesen érkeznek, de több módszer is van, hogy ne kelljen velük egy fedél alatt kihúzni a telet. Kellemes és főleg sikeres hajtóvadászatot mindenkinek!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni” – Dr. Aczél Petra meghökkentő tanácsa a digitális zaj korára
A kommunikációkutató az egó háttérbe szorítását javasolta a hitelesebb élethez a Tudatos döntések adásában. Szerinte a valódi kapcsolódás kulcsa nem az önérvényesítés, hanem a jelenlét megélése.


A digitális zaj korában, amikor a figyelem lett a legértékesebb valuta, felmerül a kérdés: tudunk-e még érdemben beszélgetni, vagy már csak elbeszélünk egymás mellett?

A kommunikáció tétje ma már egzisztenciális: érteni a körülöttünk lévő világot – vagy menthetetlenül eltévedni benne.

Ezt a gondolatot járta körbe dr. Aczél Petra kommunikációkutató, a hazai felsőoktatás több mint harminc éve megkerülhetetlen alakja a Tudatos döntések podcast január végi adásában.

„Ha nem tudunk eligazodni a média világában, ha nem tudunk jól kommunikálni – vagy akár értelmezni azt, ami körülvesz minket –, akkor bizony komoly bajba kerülünk” – szögezte le a szakember a Remind magazin által is feldolgozott adásban.

Szerinte a tudás önmagában kevés; ha nem válik érthetően és hitelesen megoszthatóvá, elveszíti minden társadalmi értelmét.

Ezzel szembesítette azt az elitista nézetet, amely szerint ami közérthető, az szükségképpen felszínes is. A probléma épp az, amikor a tudomány vagy a művészet bezárkózik elefántcsonttornyába.

„Ott állunk egy kiállítótérben, és azt érezzük: ez már nem nekünk szól” – hozott egy hétköznapi példát.

A jelenség a tudomány világában is pusztít, amikor a szakmai óvatosság elnémítja a hiteles hangokat.

A COVID-járvány alatt ez drámaian megmutatkozott: amíg a tudomány óvatoskodott, az áltudomány harsányan és egyszerűen beszélt, betöltve a kommunikációs űrt.

Aczél Petra számára a kommunikáció alapjait a gyermekkori családi közeg teremtette meg, ahol a beszélgetés nem praktikus ügyintézés, hanem a közös gondolkodás terepe volt.

A valódi párbeszéd alapja nem a kimondott szó, hanem a megelőző figyelem és kíváncsiság.

A tudatosságot egyetlen szóban sűríti össze: jelenlét. Vagyis az a képesség, hogy nem spórolunk az odafigyeléssel, és nem vagyunk fél lábbal máshol.

Korunk egyik legnagyobb problémájának azt látja, hogy a tudástársadalom elterelte a fókuszt a részvételről, a fiatal generációk pedig gyakran „nincsenek otthon” a saját korukban, ami súlyos mentális terhekhez vezet.

A kutató leszámolt azzal a modern mítosszal is, hogy a siker kulcsa az extrém leegyszerűsítés.

„Soha nincs általános recept a kommunikációra” – jelentette ki határozottan. „Az az állítás, hogy akkor leszel sikeres, ha mindent egy szóba tudsz sűríteni, egyszerűen nem igaz.”

A beszélgetés végén egyetlen, paradox útravalót hagyott a hallgatóknak: „úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni.” Hozzátette: ne vegyük magunkat túl komolyan, és ne az egónk védelme legyen a cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk