A Rovatból

Mitől ragadós az ásítás, miért ásítunk együtt másokkal?

Az embereket összehangoló idegsejtek, a tükörneuronok miatt, amik összehangolnak bennünket a környezetünkkel, és képesek vagyunk más élőlényekkel együtt élni. Működésük az empátia egyik alapköve.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Bár mindig hallani elmélkedéseket, miszerint az individualista, önérvényesítő életmód sikeres életutat eredményezhet, ha megnézünk egy ideálisan felépülő társadalmat, vagy az azt felépítő közösségeket, az együttműködés, egymásra hangolódás nélkülözhetetlennek tűnik az emberi kapcsolatokban. Az elmúlt évek egyik nagy jelentőségű felfedezése volt az az idegsejtrendszer, amely feltehetően azért felelős, hogy egymással szinkronizálja az embereket, és felkészítsen minket mások viselkedésére, hangulatára, szándékaira. Ezek a speciális idegsejtek a tükörneuron nevet kapták. Feladatuk pedig az, hogy agyunkban létrehozzanak egy tükörképet mások mozdulatairól, így teljes összhangba kerülhetünk környezetünkkel.

A tükörneuronok olyan mozgató idegsejtek, amelyek nem csak olyankor képesek tüzelni (aktiválódni), amikor tulajdonosuk valamilyen mozgást végez, hanem akkor is, amikor meg sem mozdul, csupán megfigyel egy másik személyt. Nevük is innen ered, ugyanis ezek a neuronok letükrözik mások arckifejezését, mozgását.

Tükörneuronok, amelyekkel egy hullámhosszra kerülünk másokkal

– A tükörneuronok működése nagyon nehezen követhető műszerek nélkül, mégis egy-egy szituációban nyakon csíphetjük ezeknek a fontos sejtrendszereknek a működését. Talán feltűnhetett már mindenkinek, hogy néha olyan automatikus, ugyanakkor furcsa dolgokat teszünk, amelyek ránézésre megmagyarázhatatlanok. Ilyen, mikor hirtelen fáradtak leszünk és önkéntelenül ásítozunk, amikor valaki a közelünkben nagyot ásít, vagy amikor úgy érezzük egy nevetős társaságban, hogy a jókedv olyannyira ragadós, hogy a kezdeti rosszkedvünk ellenére hirtelen alig tudjuk lecsalni szánkról a mosolyt.

A tükörneuronjaink sarkallnak minket arra is, hogy másokat akaratlanul utánozzunk, például egy barátunkkal beszélgetve önkéntelenül felvehetjük a másik ember testtartását. Ha csak megfigyelünk idegen embereket, amint beszélgetnek, látható, hogy a legtöbben (főleg, ha kedvelik egymást) hasonló pózban vannak. Például keresztbe teszik a lábukat, ha az egyikük előrehajol, elgondolkodva könnyedén a kezére támasztja a fejét, kisvártatva a másik is pontosan ugyanígy tesz. Bár azt hihetnénk, hogy ezek csupán az idegrendszeri fejlődésünk felesleges velejárói, gondoljunk csak bele! Mennyivel szimpatikusabb egy olyan ember, aki velünk együtt szinkronban mozog, mint az, aki épp ellenkezőleg cselekszik. Az emberi kapcsolatok, együttműködések akkor működnek ideálisan, ha ösztönösen, intuitívan ráérzünk a másikra.

Nehéz örülni, ha más szomorú, de dühösek is kevésbé leszünk, ha körülöttünk mindenki mosolyog

- Egy kutatásban azt a feladatot adták a résztvevőknek, hogy rezzenéstelen arccal nézzenek végig egy olyan filmet, ahol emberek képét mutatják. A filmkockák néhány kivételével olyan személyeket ábrázoltak, akik érzelemmentesen néztek maguk elé. Ezeknél a képeknél nem volt különösebben nehéz a kutatásban résztvevőknek megállniuk azt, hogy mosolyogjanak vagy fintorogjanak. Azonban, amikor mindössze 500 milliszekundumra felvillant egy-egy nevetős vagy dühös arc, a résztvevők annak ellenére, hogy magukat tudatosan rezzenéstelennek érezték, a mérőműszer detektálta, ami történt: a vizsgálati személyek egy pillanatra elveszítették az uralmukat arcizmaik felett, és elmosolyodtak vagy éppen dühös arcot vágtak. Agyi szinten ilyenkor a videót néző emberek tükörneuronjai – nevüknek megfelelően – tükrözték a látott arcot, és automatikusan, a szándékkal ellenkezően előidéztek egy a képen látott archoz hasonló, mosolyt vagy dühöt.

A fenti kísérlet jól mutatja, hogy közel sem vagyunk annyira tudatosak, mint amennyire azt gondoljuk. Tükörneuronjaink ugyanis hamarabb érzékelik a környezetet, mint mi magunk, és ösztönös reakciót hoznak létre bennük. Ez fordul elő akkor, amikor hirtelen empatizálni kezdünk valakivel, vagy a fogászati élményét mesélő barátunk történetét annyira átérezzük, hogy szinte belesajdul a mi állkapcsunk is. Ilyen és hasonló reakciók tudattalanul mennek végbe agyunkban, ugyanis az értük felelős tükörneuronok elképesztően fontos elemei fejlődésünknek, boldogulásunknak és emberi kapcsolatainknak.

Miért mosolygunk, dühöngunk vagy sírunk együtt másokkal?

Feltételezések szerint a tükörneuronok legfőbb feladata, hogy az agyunkban kialakított tükörkép alapján képesek legyünk bejósolni mások szándékát, így felkészülhessünk a viselkedésükre, akár jó-, akár rosszakarattal állunk szemben. A tükörneuronok ugyanakkor nem csak szimpla "utánzó rendszerek".

Az egymásra hangolódásban, intuíciók kialakulásában, egymás megértésében, másokkal való együttérzésben is jelentős neurobiológiai hátterként szolgálnak. Ez a képesség teszi lehetővé azt, hogy átérezzük mások örömét, bánatát, hangulatát. Ezen speciális idegsejtek által szimulatív módon éljük át mások érzéseit azáltal, hogy mozgásaikat utánozzuk. Úgy is szokták mondani, hogy ezek a sejtek segítenek minket abban, hogy egy másik ember cselekedeteit agyunk ösztönösen egy szubjektív élménnyé, érzéssé alakítsa. Ha valaki ásít, akkor bennünk kialakul egy asszociáció az álmosságra, és nagy eséllyel magunkat is fáradtnak fogjuk érezni.

Ha valaki sír, könnyek szökhetnek a mi szemünkbe is, miközben szomorúságot élünk meg. A tükörneuronok tehát egy automatikus szimulációt tesznek lehetővé, mely anélkül, hogy tudatosan, szándékosan megérteni próbálnánk, önkéntelenül elénk tárja az adott mimikai mozgáshoz társuló érzelmeket, például az örömet, bánatot vagy a haragot, így együtt.

Utóbbi gondolat pedig nincs távol az empátia motoros elméletétől, amely szerint azután, hogy megszületünk, elkezdjük megtanulni, milyen mozdulat, mimika, milyen érzést mutat be. Ugyanakkor a mai elképzelések szerint az empátia egyik építőköve lehet a tükörneuron rendszer, amely azért is felelős, hogy ne csak lássunk egy mosolyt vagy lekonyuló szájat, hanem szinte magunkban érezzük a másik ember érzelmeit, mintha csak mi éltük volna át az adott érzést.

Tükörneuronjaink csak szimpla mosolyt látnak vagy boldogságot is?

Egy elmés funkcionális MRI vizsgálatban (Carr és mtsai., 2003) az egészséges résztvevőknek alapérzelmeket kifejező arcokat kellett nézniük, másrészt alapérzelmeket kellett imitálniuk. És valóban, amikor a résztvevők a képeket szemlélték, nem csak a tükörneuronok aktíválódtak, henm az inzuláris kéreg és egyes limbikus területek, különösen az amygdala, amelyek egyaránt érzelmek átéléséért felelős agyi területek. Így tehát az is sejthető, hogy mikor valakinek az arcát figyeljük, az illető mosolya hatására nem csak egy mosoly keletkezük az azt tükröző neuronjainkban, hanem a mosoly mimikája a boldogságot is leképezi agyunkban.

Kisgyerekek és a tükörneuronok

– Nem hiába, hogy a tükörneuronok felfedezése nagy szenzációt keltett a kutatóvilágban, ugyanis sokan a tanulás, beszédfejlődés, társas interakciók, sőt az empátia alapkövét látták ezekben az idegsejtekben. Nem csoda, hogy feltalálásuk óta nagy szerepet tulajdonítanak nekik kutatók, mivel általuk magyarázatot nyerne sok-sok olyan képességünk, amelyekkel kapcsolatban csak találgattak korábban. Például hogyan tanulnak meg beszélni a kisgyerekek, akik nem képesek tudatosan összehangolni a hang és beszédképzést? Ha láttunk már kisgyereket beszélni tanulni, bizonyára az is feltűnt, hogy a kicsi a felnőttek száját ösztönösen utánozva próbálkozik a hangok formálásával. A pici baba ilyenkor a beszélni képes felnőtt arcáról kap vizuális visszajelzést arról, hogy mit kell csinálnia a szájával. A tükörneuron-rendszer segítségével automatkus mozgásokat hajt végre, amely eredménye később a nyelvelsajátítás lesz.

Stressz és a szorongás hogyan hat a tükörneuronokra?

Olyankor, amikor stressznek vagyunk kitéve, erőteljesen csökken a tükörneuronok által kibocsájtott jelek aránya. Ha elkezdünk szorongani valaki mellett vagy félünk, akkor a tükörneuronok adta ráhangolódás is jelentősen csökken. Így tehát egy magas szintű stresszhelyzetben nem csak stresszhormonok mértéke nő meg, hanem azok az automatikus, egymásra hangolódásért felelős rendszerek is sérülnek, amelyek a másokhoz való kapcsolódásban, együttműködésben segítenek minket.

Tükörneuronok és autizmus

Roy Mukamel egy 2010-es kutatása kapcsán elmondta, hogy feltételezik, hogy a tükörsejtek kóros működésének szerepe lehet egyes zavarokban, például az autizmusban, amelyre jellemző a verbális és nem-verbális kommunikáció problémája, az utánzás és az empátia nehézsége. Olyan eredmény is született, hogy autizmussal élőknél egyes agykérgi területek vékonyabbak a szokásosnál: épp azok, amelyeken tükör tulajdonságú neuronok találhatók. Sőt minél kifejezettebb e kérgi elvékonyodás, annál súlyosabbak a tünetek. Vilayanur Ramachandran (Kaliforniai Egyetem, San Diego) szerint a tüköridegsejtek funkcióit felsorolva szinte minden tudati működést megkapunk, ami az autizmusban zavart szenved. Más kutatók adatai arra utalnak, hogy az autisták hátrányai később csökkennek, és a tüköridegsejtek felnőtt korra jóval aktívabbakká válnak.

Talán a terápiának köszönhetően, talán azzal párhuzamosan, ahogy a társas készségek spontánul kezdenek javulni. A torzító eredmények elkerülése érdekében azonban nem szabad kihagyni azokat az eredméyneket sem, amelyek nem találtak eltérést a tükörneuronok fejlődése terén autisták és nem autisták között, s ez mindenképp körültekintésre inti azokat, akik a téma iránt érdeklődnek.

Összességében elmondható, hogy a tükörneuronok felfedezése egyfajta "tükörideglázat" okozott a tudományban, mivel a kutatók többsége úgy gondolta, hogy megtalálták azokat az idegsejteket, amiktől mi, emberek szinkronban vagyunk képesek élni más élőlényekkel. Az is nyilvánvaló, hogy nem magyarázható az együttérzés, empátia, együttműködés vagy annak hiánya minden esetben idegrendszerünk ezen formájával. Ennek ellenére mikor úgy érezzük, valakivel nagyon egy hullámhosszra kerültünk, tükörneuronjaink nagy valószínűséggel igen jó összhangban vannak.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalom a McDonald's konyhájában: mesterséges intelligencia veszi át az irányítást
A McDonald’s mesterséges intelligenciával turbózza fel a rendeléseket és a konyhai működést! Az új MI-rendszerek nemcsak gyorsítják a kiszolgálást, hanem előre jelzik a gépek meghibásodását is.
F. O. - szmo.hu
2025. március 11.



A McDonald’s mesterséges intelligenciával (MI) fejleszti éttermeit, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a kiszolgálást. Az új technológia segíthet a rendelési pontosság javításában, csökkentheti a dolgozók terhelését, és megelőzheti a konyhai berendezések váratlan meghibásodásait, írta az IT Business.

A vállalat a Google Clouddal együttműködve edge computing technológiát vezet be, amely lehetővé teszi, hogy az egyes éttermek helyben dolgozzák fel az adatokat.

Ennek köszönhetően a rendszerek gyorsabban működnek, és kevésbé függenek a központi szerverektől, ami különösen előnyös ott, ahol a felhőkapcsolat nem mindig stabil.

A McDonald’s az MI-t a konyhai berendezések állapotának figyelésére is használja. Szenzorok segítségével ellenőrzik például a sütők és jégkrémgépek működését, az algoritmusok pedig előre jelezhetik a meghibásodásokat, így csökkentve a váratlan leállások esélyét.

Az új technológia a rendelési folyamatokat is érinti. A kamerákkal felszerelt drive-through vonalak számítógépes látás segítségével ellenőrzik, hogy a vásárlók pontosan azt az ételt kapják-e, amit rendeltek.

A McDonald’s emellett folytatja a hangvezérelt rendelési rendszer fejlesztését, amelyet már 2019 óta tesztelnek. Az automata rendelésfelvevő csökkentheti az emberi hibák számát és gyorsíthatja a kiszolgálást.

A cég egy generatív MI-alapú virtuális menedzser fejlesztésén is dolgozik. A rendszer célja, hogy segítsen az adminisztratív feladatok, például a műszakbeosztások kezelésében. Hasonló megoldásokat más gyorsétteremláncok, például a Pizza Hut és a Taco Bell is tesztelnek.

A mesterséges intelligencia a vásárlói élményt is személyre szabhatja.

Az új promóciós rendszer figyelembe veszi a korábbi rendeléseket és az időjárási viszonyokat, így például egy forró nyári napon kedvezményes McFlurry ajánlat jelenhet meg azok számára, akik gyakran vásárolnak édességet.

A fejlesztések bevezetése azonban kihívásokkal is jár. A költségek mellett a franchise-partnerek eltérő technikai felszereltsége is nehezítheti az új rendszerek alkalmazását. A McDonald’s ennek ellenére tovább folytatja az MI-alapú megoldások fejlesztését, hogy az éttermek hatékonyabban működjenek, és a vásárlók még elégedettebbek legyenek, áll a cikkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk