ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Ha eleget játszik az apa a kisgyerekével, akkor tinikorban is erősebb lesz a kapcsolatuk" – a pszichológus az apaminta fontosságáról

Egy modern apa vagy kirekesztődik a család életéből vagy egy második anya lesz belőle?
Forrás: Papás Mamás Magazin, Képek: pixabay.com - szmo.hu
2018. április 23.



A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

Miért elengedhetetlen, hogy az apa is játsszon a gyerekkel, ne csak az anya? Miért nem jó, ha a nagyszülők nem fogadják el az apát? Milyen hatással van egy fiúgyerekre, ha apa nélkül nő fel? Hogyan befolyásolja az apahiány kislányoknál a felnőttkori házasság sikerét? Ezekre, és a "Csendes Apaforradalom" lényegére kapjuk meg a választ Léder László apa-szakértőtől.

Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója legutóbbi, márciusi előadásán merőben új, sokak számára szokatlan megközelítésből beszélt az apává válásról, a modernkori apaságról és arról, hogy miért van óriási szükség a családban apákra. Az "apa-szakértő" érzékenyen és ítélkezés mentesen nyúlt a témához; az előadás segített megérteni, hogy a "Csendes apaforradalom" miként színezheti át a mai családok életét. A hatalmas érdeklődést követő, pezsgő hangulatú előadás a felelosszlokiskolaja.hu szervezésében valósult meg. Cikkünkben Léder László pszichológus előadását foglaljuk össze.

apaminta5

Apátlan családok - miért rekesztődik ki az apa?

Léder László úgy látja, hogy a mai társadalmak "apátlan társadalmak", ami alatt azt érti, hogy a családok jellemzően anya-gyerek központúak. Az irodalom, a jog, a tradíciók diktálják ezt az anya-központú felfogást, és a modern társadalom természetesnek veszi, hogy az anya köré szerveződik minden, ami családi kérdés. Az anyaközpontúság velejárója ugyanakkor az apák kirekesztődése, ami mégiscsak az anyákon csapódik le annyiban, hogy minden feladat az anyákra hárul, akik elviselhetetlen teherként élik meg a rájuk háruló teendőket.

Dupla-anya családmodell - amikor az apa átvállalja az anyaszerepet

A másik jellemző korjelenség az úgynevezett "dupla-anya családmodell". Ha az apa mégis intenzíven részt vesz a család életében, akkor ő mintegy „második anyaként” működik, mert az anya egy második anyát szeretne faragni a partneréből. A férfiak számára túlzott, vállalhatatlan terhet jelent a "második anyaszerep", mert ez valójában fals szerep, és hosszú távon egyik családtagnak sem kedvez az összezavart felállás.

apaminta1

Mit tudnak kezdeni az apák a gyerekekkel?

A pszichológus személyes történeteken keresztül érzékeltette, hogy az apai minta mennyire más hangsúlyt kapott mára.

- Egy nagyon törődő, szorgalmas nagymama vért izzadva tanítgatta 12 éves fiúunokáját "A walesi bárdok" című versre, miközben az apa a konyhában a notebookján emailezett, és időnként be-bekiabált a nappaliba, hogy a fiú figyeljen a nagymamára. Nem meglepő, ha fiú magában azt gondolta, hogy "ezt a hülyeséget a nagymamával mindjárt befejezzük", és vágyakozva pillantgatott a konyhában emailező apjára. Ő is szerette volna azt tenni, mint az apja, mert a fiúk részére nagyon erős a motiváció arra, hogy az előttük lévő férfimintát kövessék - magyarázza a pszichológus.

A média szívesen tromfol rá a "cuki apa" figurára, a kedvesen csetlő-botló apákra. Elég, ha csak rákeresünk az interneten az "apa otthon a gyerekkel" kulcsszóra, és az internet már ontja is százszámra a tündéri apa-gyerek fotókat. - Mindez nagy cuki, de nem igaz! Tény, hogy a szülésen és szoptatáson kívül az apa mindent el tud látni a gyerek körül, de mégiscsak ahhoz a ponthoz kellene visszatérni, hogy az apa megfelelő mennyiségű és minőségi időt töltse a családjával, emellett annyit segítsen az anyának, hogy ne legyen a szülőtárson aránytalan teher - összegzi a "Csendes Apaforradalom" lényegét Léder László

Apaszerep, apaminta - kutatások igazolják az apai jelenlét fontosságát

A pszichológus úgy tapasztalja, hogy a közgondolkodásban 3 éves kor körül kezdődik az apaszerep, holott a 150 éves pszichológia rég rámutatott arra, hogy az apákra jóval előbb szüksége van a családnak. Ezek közül a tudományos kutatások közül ismertetett jó néhányat Léder László, amelyek igencsak árnyalják az apaszerepről kialakult eddigi elképzeléseinket.

apaminta4

Fiú csecsemők érzelmi kifejezése korán megváltozik

Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy már a fiúcsecsemők sokkal intenzívebben fejezik ki magukat, mint a lányok, 1 éves korukra azonban radikálisan megváltozik a fiúbabák érzelmi kifejezése, ami egyértelműen a gyermeknevelés számlájára írható.

Nem is a nők akarnak igazán gyereket, hanem a férfiak

A hollywood-i mozifilmek úgy láttatják a leendő apákat, hogy amikor értesülnek a gólyahírről, akkor elmennek egy pubba, és leisszák magukat, hogy fel tudják dolgozni a hírt. - A meglepő valóság azonban az, hogy a férfiak azok, akik gyermeket szeretnének. Ezt látszik alátámasztani az a kutatás, amit hazai húszéves fiatalok körében végeztek. A megkérdezett fiúk többen szeretnének gyereket, mint az azonos korú lányok. A válaszadó fiúk 83%-a mondta, hogy gyereket szeretne. Az amerikai férfiak például a második vagy többedik gyereknél jelentették ki magasabb arányban, hogy gyerekekre vágynak, mint a párjuk.

apaminta3

Biológiai változások is végbe mennek az újdonsült apában

- Az elmúlt 15 év biológiai kutatásai radikálisan megváltoztatták az apákról kialakult képet. 2011-ben a New York Times főoldalára került Gettler professzor apákkal végzett tudományos hormonvizsgálatának eredménye. A tudós bebizonyította, hogy a várandósság alatt az apákban is elképesztő hormonális változások zajlanak le, a tesztoszteronszint például folyamatosan zuhan, születéskor a mélypontra esik. A természet így intézkedik arról, hogy a férfi ebben az időszakban az újszülött felé forduljon. Sőt, a női hormonként elkönyvelt hormonok, mint az oxitocin és prolactin is elkezd emelkedni az apákban a nő várandóssága alatt. Azaz közel nem csak pszichológiai, hanem biológiai változások is végbe mennek a férfiakban az apává válás során - magyarázza Léder László.

Fontos, hogy az apa is játsszon a gyerekkel

Tény az is, hogy a csecsemőkori apa-gyerek játék, végigkíséri az apa-gyerek kapcsolatot. Ha eleget játszik az apa a kisgyerekével, akkor tinikorban is erősebb lesz a kapcsolatuk. Nem szólva arról, hogy az apai játék egy komplex fejlesztőprogram a gyerek számára, többek között önkontrollra, kommunikációra, szabálykövetésre tanít. Apa egészen másként játszik, mint anya, és ez így helyes, mindemellett az apára is jótékonyan hat a közös játék.

Nagyszülőknek szintén el kell fogadni a családfőt

Léder László szerint, kedvező, ha létezik apakultúra a családban, tehát jó, ha a nagyszülők fejében is rendben van az apaszerep, értik és megértik a nagyszülők, hogy az apának igenis van szava. Ha a tágabb értelemben vett család megkérdőjelezi az apa súlyát, akkor sérül az apa-gyerek kapcsolat is.

apaminta2

Apa-lány kapcsolat

Nagy neves vizsgálatok mutatnak rá arra is, hogy ott ahol negatív az apa-lány kapcsolat egy családban, a kislány menzesze korábban jelenik meg, korábban pubertál, azaz korábban akar kikerülni a gyermeki létből. Egy jordániai kutatás azt találta, hogy ha a kislánynak az apukájával harmonikus a kapcsolata, akkor sikeresebb házasságot fog kötni és elégedettebb lesz a családi életével. Ranschburg tanár úr ezt az ösztönös apai feladatot nevezte "küszöbön való áthelyezésnek".

Apa-fiú kapcsolat

Egy másik kutatás az apa-fiú kapcsolat vizsgálata közben arra jutott, hogy a nemi erőszakot elkövető fiúk 80 százaléka apátlan családból érkezik. - Amerikai szociológusok ki merik jelenteni, hogy ha nincs apa a családban, akkor többszörös az esély arra, hogy a fiú lecsúszik, illetve ha olyan a környéken nevelkedik a fiú, ahol jellemzően nincsenek apák, akkor erre az esély még nagyobb. Tehát láthatjuk, hogy az apa hiányának kriminalisztikai hatása is van - mondja a pszichológus.

- A jó apa-fiú kapcsolathoz azonban nem elég annyi, hogy az apa jelen legyen a fiú életében, hanem az is szükséges, hogy az apa szeresse és elfogadja a fiát! Ha például az apa sportos és mozgékony beállítottságú, de a fia egy Julianus barát, akkor nagy baj lehet abból, ha az apa csak azért is préselni kezdi a fiát. Elfogadni és szeretni, mindösszesen ennyi kell ahhoz, hogy az apa rendes fiút neveljen - foglalja össze a lényeget a szakértő.

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni” – Dr. Aczél Petra meghökkentő tanácsa a digitális zaj korára
A kommunikációkutató az egó háttérbe szorítását javasolta a hitelesebb élethez a Tudatos döntések adásában. Szerinte a valódi kapcsolódás kulcsa nem az önérvényesítés, hanem a jelenlét megélése.


A digitális zaj korában, amikor a figyelem lett a legértékesebb valuta, felmerül a kérdés: tudunk-e még érdemben beszélgetni, vagy már csak elbeszélünk egymás mellett?

A kommunikáció tétje ma már egzisztenciális: érteni a körülöttünk lévő világot – vagy menthetetlenül eltévedni benne.

Ezt a gondolatot járta körbe dr. Aczél Petra kommunikációkutató, a hazai felsőoktatás több mint harminc éve megkerülhetetlen alakja a Tudatos döntések podcast január végi adásában.

„Ha nem tudunk eligazodni a média világában, ha nem tudunk jól kommunikálni – vagy akár értelmezni azt, ami körülvesz minket –, akkor bizony komoly bajba kerülünk” – szögezte le a szakember a Remind magazin által is feldolgozott adásban.

Szerinte a tudás önmagában kevés; ha nem válik érthetően és hitelesen megoszthatóvá, elveszíti minden társadalmi értelmét.

Ezzel szembesítette azt az elitista nézetet, amely szerint ami közérthető, az szükségképpen felszínes is. A probléma épp az, amikor a tudomány vagy a művészet bezárkózik elefántcsonttornyába.

„Ott állunk egy kiállítótérben, és azt érezzük: ez már nem nekünk szól” – hozott egy hétköznapi példát.

A jelenség a tudomány világában is pusztít, amikor a szakmai óvatosság elnémítja a hiteles hangokat.

A COVID-járvány alatt ez drámaian megmutatkozott: amíg a tudomány óvatoskodott, az áltudomány harsányan és egyszerűen beszélt, betöltve a kommunikációs űrt.

Aczél Petra számára a kommunikáció alapjait a gyermekkori családi közeg teremtette meg, ahol a beszélgetés nem praktikus ügyintézés, hanem a közös gondolkodás terepe volt.

A valódi párbeszéd alapja nem a kimondott szó, hanem a megelőző figyelem és kíváncsiság.

A tudatosságot egyetlen szóban sűríti össze: jelenlét. Vagyis az a képesség, hogy nem spórolunk az odafigyeléssel, és nem vagyunk fél lábbal máshol.

Korunk egyik legnagyobb problémájának azt látja, hogy a tudástársadalom elterelte a fókuszt a részvételről, a fiatal generációk pedig gyakran „nincsenek otthon” a saját korukban, ami súlyos mentális terhekhez vezet.

A kutató leszámolt azzal a modern mítosszal is, hogy a siker kulcsa az extrém leegyszerűsítés.

„Soha nincs általános recept a kommunikációra” – jelentette ki határozottan. „Az az állítás, hogy akkor leszel sikeres, ha mindent egy szóba tudsz sűríteni, egyszerűen nem igaz.”

A beszélgetés végén egyetlen, paradox útravalót hagyott a hallgatóknak: „úgy leszünk többek, ha merünk kevesebbek lenni.” Hozzátette: ne vegyük magunkat túl komolyan, és ne az egónk védelme legyen a cél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk