Ezért sem könnyű helytállni óvónőként nap mint nap
2.
A másik kisgyereknek van vacsorája, anya még játszik is vele este egy kicsit boltosat, és amíg elmosogat, addig beszélgetnek a napi eseményekről. A kislány megmutatja az oviban rajzolt csodálatos művet, elénekli a kedvenc dalocskát.
Utána apa kézen fogja és beleülteti a jó habos meleg vízbe a kedvenc úszó kiskacsájával.
Aztán nevetve megtörölgetik, végigpuszilgatják a szülők, ahol csak érik, ráadják a pizsamát és leülnek az ágya szélére. A megszokott vita veszi kezdetét: most ki meséljen? Végül anya győz és elmondja ezredszer a Három kismalac történetét. Utána kap egy csomó jó éjt puszit, ölelést, melléteszik a mackóját és álomba szenderül.
3.
A harmadik kisgyerek szülei sokáig és sokat dolgoznak. Nagyi megy érte általában az oviba. Otthon egy gyors puszi és egy "mizu?" után elvonulnak a szülők dolgozni: anya a laptopon, apa az asztali gépén mérgelődik tovább a sok munka miatt.
A gyermek is kap a kezébe egy okos telefont, apa megengedi, hogy letöltse rá a legújabb autóversenyzős játékot.
Aztán gyors és finom vacsi, mindenki ott eszi meg, ahol éppen szeretné: kanapén, fotelban, laptopon, és még egy csoki is jár hozzá. Mindenki ingerült, anya belerámolja a mosogatógépbe a szennyes edényt, apa kinyitja az érkezett leveleket, mérgelődik a sok reklámújságon. (A másik családnak milyen jó lett volna a tűzre belőle...)
Fürdés, fektetés, netről választ magának mesét a gyermek, puszi, alvás.
4.
A negyedik gyermeket a nagymamája neveli. Együtt kenik meg a kenyeret májkrémmel vacsorára. Átjön egy kicsit beszélgetni a szomszéd néni, a kicsi nagyon szereti, mert mindig hoz neki valami apróságot, ma pogácsát kapott, aminek nagyon örül. Előveszi a kedvenc babáját, a szomszéd néni megmutatja, hogyan kell rendesen bepelenkázni, utána előkerül a lavór és jön a fürdés. Mindig szépen kifésüli mama a haját, átnézi a nagy tesó leckéjét és megdicséri a mai ötös miatt. Mama kimegy megetetni a cicákat is, három is van, mert sok az egér a termények miatt, de kellenek a tyúkok is, sokat spórolhatnak velük.
Együtt, kuncogva mennek lefeküdni nagy szeretetben.
Mama éjszaka sokat forgolódik, gondolkodik miből vesz majd kis cipőt, mert már itt a tavasz, meleg a csizma. Aludni nem tud, így kimegy a konyhába és meggyúrja a holnapi mákos galuskához a tésztát.
5.
Az ötödik gyermek szülei éppen válnak. Nagyon rossz körülmények között élnek. Mindennaposak a családi cívódások, erőszakos, agresszív mondatok, tettek.
Senki nem foglalkozik a kicsivel, csak nyűg.
Ugyanabban a ruhában fekszik le, amibe napok óta, és ebben megy reggel oviba is. Talán hétvégén lesz fürdés, ha a nagy testvére hoz vizet a kútról és lesz elég fa a teatűzhelybe, amin megmelegítik a vizet. Vacsoráról szó nem esik, ezért a közeli boltba mennek néhány kifliért. A boltos néni "hozzáírja a többihez", majd családikor kifizeti anya. Ezt még a hazafelé vezető úton megeszik, hogy ne kelljen adni a többieknek otthon, mert úgyis kevés lenne, így legalább ketten esznek valamit.
Másnap reggel ezek a gyerekek megérkeznek az oviba, ki-ki a maga életéből, otthonából.
Az egyik gyerek illatos, kipihent, a másik nyűgös, fáradt, éhes, és sorolhatnám.
Neked ezeket a gyerekeket kell elvarázsolnod, átadni nekik mindent, amit beterveztél. Amit nem terveztél, de számolnod kell vele, a gyermek magával hozott "dolgai": érzései, félelmei, gondolatai, gyomorkorgása, szégyen érzete, jókedve, kipihentsége, fáradtsága, fantáziája, ötletei, cselekvő kedve, mozgásigénye stb. Ember legyen a talpán, aki mindehhez megpróbál lelkiismeretesen alkalmazkodni, mindezt figyelembe venni, az igényeket kielégíteni, mindent rezdülésükre emberséges választ, reakciót adni.
És még nem szóltam a szülők kérdéseiről, esetleges óvodai problémáiról, fontos és kevésbé fontos üzeneteiről, "napi használati utasításairól" (hogy Kevinke nem aludt jól, figyeld, nem lesz-e lázas, Bettikének folyik az orra, Katikának fésüld már meg a haját, mert otthon nem hagyta, Krisztikének elveszett a pulcsija, keresd meg, közben Béluska anyukája fizeti a bábszínház árát, az irodába kérik a Misike anyukájának aláírását egy hivatalos dokumentumra, Tomika anyukája aggódik, hogy Pistike nem játszik a kisfiával, pedig ő szeretné, Marika iskolaérettségi tesztje nagyon rosszul sikerült és ezt meg kéne beszélni az anyukájával, stb.) nem írtam egy sort sem...
Nem könnyű helyt állni ilyen nyomás alatt, mindenre emlékezni, észben tartani, teljesíteni. De hát itt jön a mi híres megosztott figyelmünk, óriásira növesztett szívünk, lelkünk, jó memóriánk, gyakorlatias, ügyes reakcióink, megoldást kereső hozzáállásunk, munkánkat segítők koordinálása, jó szervezőtehetségünk, mert miközben ezeket intézzük, nem vesztünk szem elől egy gyermeket sem. Ráírod a nevét hat gyermeknek a csodálatos rajzára, várnak a babaszobába reggeli kávéddal a lányok, a lego ablak visszaszerelésével a kisfiúk, és már ott lapulnak a kosárban a takaró alatt a "zörejhangos" tárgyak is.
És mi győzzük.
Inni is adsz a szomjas Lucának, leveszed a pulcsiját Imikének, mert izzadós, szervezed a napodat, azt remélve, hogy ma is mindenki elégedett lesz. S ha vége a napnak, felkészülsz a holnapra, otthon megcsináltad a betervezett nagytakarítást, bevásárolni már nincs erőd, megkéred életed párját, hogy tegye meg. Öt dolgot kértél a vacsorához, abból egyet elfelejtett... megmosolygod. (Hát hogy is emlékezhetne mindenre, hiszen ő nem óvónő!) És őt is megöleled, hiszen annyi mindenkivel tetted már ma ezt, neki is jár! Este még végiggondolod a holnapot, de most vár a családod. Ők a legfontosabbak. Velük már csak nem leszel ingerült, mikor egész nap mindenkivel türelmes, kedves próbáltál lenni?! Pihenj egy kicsit. Holnap sem lesz könnyű napod...
