EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Életemben nem féltem ennyire” – koronavírus-fertőzöttek rémálmai és a magyarázatuk

Gyakori a menekülés valami elől, és gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint az agy így reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre.


Az álmokat régen az istenek és a halottak üzeneteinek tartották, egyfajta jövendőmondásnak, ma inkább azt mondják, arról szólnak, hogy milyenek vagyunk, mitől szenvedünk és mire vágyunk. A valósághoz képest sokszor értelmezhetetlennek tűnő események, szereplők vizsgálatával sokan próbálkoznak, mi maradunk a megfigyelésnél.

Az alvás közben, amikor a szem ide-oda mozog, azt hívjuk REM fázisnak (Rapid Eye Movement REM), leginkább ilyenkor álmodunk pár másodpercig vagy akár fél óráig. Egy alvás alatt 7 álmunk is lehet, de a legtöbbre nem emlékszünk.

A koronavírus járvány idején sokan igyekeznek a jó dolgokat látni, de alapvetően sok a stressz.

Az egyedülélő a csendtől, a nagycsaládos a zajtól sikít. Van, akinek az elvesztett munka, másnak a túl sok munka okoz lelki nyomást. A társra vágyó és a társtól elszakadni akaró is börtönben van. A mozgás, a szórakozás, az utazás hiánya és/vagy a betegség, sőt a halál veszélye is negatív képekkel tölti az agyat. Éjszaka pedig a tudattalan állapotban jön a feldolgozás.

Sokan kezdtek azzal foglalkozni, mit álmodnak az emberek járvány idején. A Londoni Múzeum arra készül, hogy kis interjúkkal mutatja be hamarosan a brit fővárosban élők álmait a koronavírus idején.

Az amerikai Dreaming folyóirat már írt is az első hullámban indított felmérésekről. Röviden az derült ki, hogy a nagy válságokhoz, például egy természeti csapáshoz vagy egy terrorista támadáshoz hasonlóan a világjárvány is több negatív érzelmet visz az álmokba.

Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta is ezt érezte, amikor elkapta a koronavírust.

„Október végén estem át a betegségen. Nem voltak súlyos tüneteim, és a hangulatom is pozitív volt, de

az álmaim megváltoztak, ijesztőek lettek, halálfélelmem volt.

Korábban az életem fontos szereplőiről, hézköznapi feszültségekről álmodtam.”

Kíváncsi lett, hogy van ez másoknál.

Kőszeg Sára azóta gyűjti a betegség idején átélt álmokat. A Facebookon, (Covid megbetegedés alatti álmok gyűjtése) privát üzenetben kéri az álmokat és csak azt hozza nyilvánosságra, amire engedélyt kap.

Eddig 45 álombeszámoló gyűlt össze.

„Nehéz összehasonlítani őket, mert az a kérdés, hogy mikkel hasonlítjuk össze, az álmodó más álmaival, vagy a nem covidosok álmaival? Módszertanilag nehéz. De azt többen írták, hogy nagyon élénk álmaik voltak.

Általános tapasztalat, hogy a nehezebb élethelyzetekben több a depresszió, a szorongás, ennek meg kell mutatkozni az álmokban is. A pandémia biztosan ilyen időszak önmagában is, feltételezésem szerint a megbetegedés ezt fokozza"

– mondja a pszichoterapeuta.

Nézzünk pár álmot!

Egy idősotthonban dolgozó a munkahelyi félelmeit élte meg álmában. Miután sokan bekerültek kórházba, ő maga is megbetegedett.

„Egyik álmomban nem tudom eldönteni, szabad-e aludnom, vagy éppen itatni kell az öregeket. A következő álmomban szomorúan konstatáltam, hogy ott vagyok köztük, nincs maszkom, és el fogom kapni tőlük a fertőzést. Amire konkrétan emlékszem, az a bezártság volt,

két betegágy között vagyok az otthonban, és nem tudok kimenni. Nincs rajtam maszk, nem tudom miért, félek is emiatt.

Keresgélem, tapogatom a kifelé vezető utat, de akadály van előttem, képtelen vagyok kijutni. Egy megpendülő gitár, aminek nekiütköztem döbbentett rá a valóságra, hogy otthon vagyok, a saját ágyamban, szobámban. Másnap jelentkeztek az első tüneteim.”

Kőszeg Sára szerint a betegség alatt a psziché alacsonyabb szinten működik, ezért üldöztetéses tartalmakra, halálfélelemre számított. Küldtek is ilyeneket. Íme az egyik példa, amikor valaki azt álmodta, hogy bemagoltattak vele húsz összeadást és kivonást, mindet matematikailag helytelen eredménnyel, így iszonyú nehéz volt megjegyezni a számokat.

„Ha a jó eredményt mondtam, azt nem fogadták el. Ez így nagyon nagy kínlódás volt, és egész éjszakán át tartó küzdelem.

Ha sikerült volna az összes értelmetlen műveletet memorizálni, a jutalom az lett volna, hogy nem leszek beteg. Ez életem egyik legkínzóbb álma volt”

Más valaki a tünetek megjelenése előtti éjjel álmodott arról, hogy üldözik.

“Egy nagy kastélyban bolyongtam és ismeretlen emberekkel találkoztam, akikkel egy szót sem váltottunk és már ez nyugtalansággal töltött el. Sötét volt, nyirkos és hideg. Majd egyik alkalommal kinyitottam egy ajtót és egy ember állt a túloldalán, majd ahogy hozzászóltam,

az arca teljesen átváltozott: az orra eltűnt, óriási, éles fogai lettek és szörnyű üvöltés közben belemart a kezembe és letépte az alkarom.

Megrázó volt, soha nem volt rémálmom ezelőtt.”

Gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint valószínűleg az agy reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre:

“Tengerben vagyok, de inkább úgy néz ki, mint egy animációs filmben a tenger, körbenézek, mindenhol cápák vannak, nincs hová menekülnöm.

Aztán rájövök, ha jó mélyre lebukok a víz alá, elkerülhetem őket. Jó ötletnek tűnik, majd leesik, hogy így meg fogok fulladni.

Zihálva ébredek.”

Valaki veszélyes állatok között szorongott:

“Egy szörfdeszkán eveztem a part felé kézzel, de nagyon messze volt még. A vízben mindenféle medúzák lebegtek körülöttem és alattam, lila, fehér és narancs színekben. Óvatosan eveztem tovább, a kezem alig mártva a vízbe.”

Másvalaki több álmot küldött, az utolsó az volt, amikor megmenekül. Ekkor gyógyult meg:

“Azt álmodtam, hogy derékig érő víz van a lakás azon részeiben, ahol leggyakrabban megfordulok - nappali, konyha, fürdő. A kamrában például pár centis volt csak. Szerencsere az ébresztőóra csörgése előtt még láttam távozni a vizet - a kamra közepén lévő összefolyó felé tereltem én is seprűvel, és szépen távozott. Pici foltok csillogtak csak, mint felmosás után.”

A halott családtagok visszatérése a koronavírusos álmokban is jellemző.

“A férjem 4 éve halt meg, a betegséget egyedül csináltam végig, nem volt itt velem senki, a család persze bevásárolt. Egyik éjjel arra “ébredtem”, hogy a férjem fekszik mellettem, iszonyatosan rettegtem, meg se tudtam szólalni, ő nem szólt, nem volt fenyegető, csak ott feküdt mellettem ... életemben nem féltem ennyire.”

Valaki azt álmodta, amikor már javulni kezdett az állapota, hogy a járvány végén az emberek nem akartak többé egyedül lenni, ezért a plázák felső szintjeit átépítették lakásokká és beköltöztek oda.

„Nekünk is lett egy lakásunk, de még nem mentem be megnézni, hanem megkerestem a volt férjemet, a gyerekeim apukáját, hogy elmeséljem, hogy itt vagyunk, és meg akartam neki mutatni, hogy milyen klassz lakásunk lett. Nagyon nagy tömeg volt mindenhol, egy bárban találtam meg, sörözött a pultnál. Nagyon örültem, meg büszke voltam, hogy ideköltöztünk. Nagyon hosszan és bonyolultan magyaráztam el, hogy melyik emeleten van a lakás, és hogyan jut el oda. Nem szólt semmit, csak mosolyogva hallgatott.

A valóságban meghalt egy éve.”

A legdöbbenetesebb, legnyomasztóbb álmokat egy lélegeztetett beteg küldte. Csak egy részlet hosszú, bonyolult álmaiból:

„Átkerültem egy jobban felszerelt iráni kórházba. Itt polgárháború dúlt a falakon kívül, öcsém fegyverrel próbál megvédeni, majd kivégzi a helyi milícia. Mivel rengeteg beteg van a kórházban és idegen vagyok, a személyzet megpróbál megölni, kínoznak gyógyszerekkel, drogokkal, alacsony oxigénszinttel.

Fulladozás közben megjelenik egy vörös fekete kép, ahol egy hosszúhajú nő sikít, kitátja a száját, a nyelve olyan, mint egy gumiabroncs futófelülete, és berepülök a szájába. Majd magamhoz és térek, tovább fulladozok.”

Ezek az álmok speciálisak, mert ahogy a pszichoterapeuta mondja: „erősen befolyással van a szervezetre a mesterséges lélegeztetés, illetve ilyenkor a szorongás, halálfélelem is sokkal erősebb lehet, ami még intenzívebb félelmeket hozhat be az álomba.”

Vágyálmok is bekerültek a gyűjtésbe:

“Több olyan álmom volt, ahol régebbi szerelmeim egyszerre voltak jelen. Nem volt semmi különösebb történés, de egyszerre voltak ott. Néztem őket és mindegyiküket szépnek láttam. Egyikük az egyik pillanatban felém fordult és adott egy puszit. Közben minden nagyon szép volt és nyugodt.”

Ezek az álmok kordokumentumai lehetnek ennek a furcsa időszaknak, amit most élünk meg. De lehet belőlük könyv vagy művészeti célra is felhasználhatják őket. Kőszeg Sára azt mondja, nem tervez előre, egyelőre szeretne minél több álmot látni.

„Egyelőre úgy gondolok rá, hogy egy soha vissza nem térő alkalom egy furcsa korszak tudattalan lenyomatára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, miért nem mindegy, hány évesen veszítetted el a szüzességed, összefügg az öregedéssel
Egy nagymintás kutatás szerint a korai szexuális élethez gyakrabban társuló kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, hosszú távon is rontják az egészséget. Ezek a tényezők jelentősen csökkenthetik a várható élettartamot és fokozhatják az öregedéssel járó sérülékenységet.


Nem mindegy, mikor történt az első alkalom: egy friss kutatás szerint a nagyon korai szexuális élmény a későbbi években rosszabb öregedési mutatókkal járhat együtt - írja az UNILAD.

A vizsgálat során olyan DNS-jelzőket kerestek, amelyek összefüggésbe hozhatók az első szexuális együttlét életkorával, majd megnézték, ezek a genetikai hajlamok hogyan kapcsolódnak az öregedés különböző mutatóihoz. A kutatók egy olyan statisztikai módszert alkalmaztak, amely a genetikai variációkat használja fel a lehetséges ok-okozati kapcsolatok vizsgálatára, így próbálva kiszűrni a zavaró életmódbeli és környezeti tényezőket.

Kaixian Wang, a tanulmány vezető szerzője szerint „a krónikus betegségek, a mentális hanyatlás, a krónikus tüdőbetegségek és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) különösen fontos szerepet játszottak.”

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredmények nem jelentenek egyenes ági következményt, és nem szabad őket leegyszerűsíteni. „Az eredményeink nem azt jelentik, hogy egyetlen viselkedés meghatározza egy személy jövőbeli egészségét. Inkább arra világítanak rá, hogy a korai élettapasztalatok együtt járhatnak a mentális egészség kihívásaival, a krónikus betegségek kockázataival és az idővel bekövetkező életkori hanyatlással” – tette hozzá.

A kutatók szerint a megoldás a megelőzésben és a megfelelő támogatásban rejlik, az eredmények ugyanis egyértelműen megerősítik a korai szexuális felvilágosítás és a veszélyeztetett serdülők szélesebb körű támogatásának fontosságát.

A kutatócsoportnak van elmélete arra, mi állhat a megfigyelt kapcsolat hátterében. Azt feltételezik, hogy a korai szexuális élethez gyakrabban társulnak olyan kockázatok, mint a nem kívánt terhesség, a nemi úton terjedő betegségek vagy a szerhasználat, amelyek mind negatívan befolyásolhatják a várható élettartamot és növelhetik az öregedéssel járó tüneteket, betegségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Veszélyes azbeszt rejtőzhet sok magyar kertben is, nem csak a palatetőben
Régi kerítéselemek, virágládák és kerti szegélyek is tartalmazhatnak rákkeltő azbesztet. A valódi veszélyt az jelenti, ha ezek az anyagok megsérülnek, mert a felszabaduló por súlyos betegséget okozhat.


Nem csak a palatetőben leselkedik veszély: sok magyar kertben a kerítéselemek, kerti szegélyek vagy akár a virágládák is tartalmazhatnak azbesztet. A legnagyobb probléma azonban nem a meglétük, hanem a fúrás, vágás, csiszolás okozta por.

Sokan nem is gondolnák, de a rendkívül időtállónak számító azbesztcementből korábban nemcsak hullámpalát, hanem kerítéselemeket, különféle udvari építményeket, sőt kerti szegélyeket és virágládákat is gyártottak – írja a Dívány. Ezekből ma is számos található országszerte a kertekben, mivel az anyag évtizedekkel később is használatban maradt.

A valódi problémát az okozza, ha a pala vagy más azbeszttartalmú szerkezet megreped, elöregszik, vagy egy felújítás során fúrják, vágják, törik. Ilyenkor az egészségre veszélyes, mikroszkopikus rostok a levegőbe kerülhetnek, belélegezve pedig súlyos, akár daganatos megbetegedéseket okozhatnak.

A szabályozás egyértelműen tiltja a veszélyes anyagok roncsolását: „tilos az azbeszttartalmú anyagokat vágni, fúrni, csiszolni vagy bármilyen módon roncsolni.”

Éppen ezért, ha egy régi épületnél felmerül az azbeszt jelenlétének gyanúja, nem ajánlott saját kezűleg nekilátni az eltávolításnak. A biztonságos kezelés speciális technológiát, megfelelő védőfelszerelést és minden esetben szakember közreműködését igényli.

Bár az azbeszt felhasználását Magyarországon már 2005 óta tiltják, a korábban beépített anyagok továbbra is jelen vannak. Ez nemcsak az épületekre, hanem a közműhálózatra is igaz: egyes településeken még ma is működhetnek korábban kiépített azbesztcement vízvezeték-szakaszok.

Idén tavasszal a Szombathelyen mért, határérték feletti azbesztszennyezés országos üggyé nőtt, és rövid idő alatt több városban is vizsgálatok indultak. Sopronban május elején az akkreditált labor tremolit típusú azbeszt jelenlétét igazolta, majd május végére önkormányzati bejelentés szerint 34 vizsgált útszakaszból 19-ben találtak azbesztet. Más településeken akadtak gondok: Zalaegerszegen május elején egy parkolóban igazolták az ausztriai eredetű szennyezést, a porzás csökkentésére ideiglenes lefedéssel reagáltak. Május közepén Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az osztrák bányatulajdonossal a Magyarországra irányuló értékesítés leállításáról is.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három éve nem látott mértékben tarolt az RSV a kisgyerekek körében
A légúti óriássejtes vírus (RSV) a súlyos kórházi esetek 32,8 százalékát okozta április közepén. A legsúlyosabb betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.


Április közepére az RSV vette át a vezetést a súlyos légúti megbetegedések között: a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti fertőzések (SARI) közel harmadáért felelt, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya. A legsúlyosabban az öt év alattiakat sújtotta a vírus.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint április közepén a súlyos légúti fertőzések miatti kórházi kezelések 32,8 százalékáért volt felelős a légúti óriássejtes vírus – írta az EgészségKalauz.

Egy hónappal korábban, március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka bizonyult RSV-pozitívnak. Ezzel szemben az influenza 5, a COVID pedig csupán néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban.

A súlyos akut légúti fertőzéssel ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, és ennek a korcsoportnak a nagy többsége – több mint 85 százaléka – éppen az RSV miatt került kórházba.

A vírus főként az alsó légutakat támadja, ezért a még éretlen tüdővel és fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes, náluk gyakori az intenzív osztályos kezelés.

A fertőzés megelőzésére ma már több lehetőség is létezik: a terhes anyák oltása, illetve a csecsemők közvetlen, egyetlen adagban az egész szezonra védelmet nyújtó immunizálása.

Az Európai Unió 19 országában már finanszírozott program keretében elérhető ez a korszerű módszer, amely akár 80-90 százalékkal is csökkentheti a gyermekkori kórházi esetek számát.

Magyarország azonban jelenleg azon mindössze hét uniós ország egyike, ahol még nincs finanszírozott RSV-megelőzési program. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisban minisztériumi döntésre terjesztette fel egy innovatív RSV elleni készítmény társadalombiztosítási befogadását.

Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója a vírus súlyát emelte ki. „Nemzetközi adatok is azt mutatják, hogy az RSV a csecsemő- és kisgyermekkori légúti megbetegedések egyik legfontosabb kórokozója. Az egy év alatti gyermekek körében a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás vezető oka, az öt év alattiak alsó légúti fertőzései miatti kórházi kezelések közel negyedéért felelős” – mondta.

A veszély nemcsak a koraszülötteket érinti.

„A súlyos megbetegedés nemcsak a magas kockázatú – koraszülött, tüdőbeteg vagy súlyos szívbeteg – csecsemőket érinti, hanem az időre született babákat is” – hangsúlyozta Dr. Nádor Csaba, a Melletted a helyem Egyesület elnöke.

Nagy Lívia, az egyesület alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen betegség az egész családot megterheli. „Az RSV nemcsak a gyermek betegsége, hanem az egész családot érintő krízishelyzet. Amikor egy csecsemő légzéstámogatásra vagy kórházi kezelésre szorul, a szülőkben egyszerre jelenik meg a félelem, a tehetetlenség és a kérdés: vajon tudhattunk volna-e többet a megelőzés lehetőségeiről?”

Az RSV-szezon minden évben már szeptemberben elindul és egészen április közepéig tart. Általában minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik rajta Magyarországon.

A szakmai szervezetek szerint a megelőzési lehetőségek bővítése, az újszülöttek minél szélesebb körű immunizálása egyszerre járulna hozzá az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítéséhez és a csecsemők védelméhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk