ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„Egy 14-15 éves diákra ma iszonyú teher nehezedik” – néhány ok, amiért drogozik a gyerek

Forrás: Móroczanikó blog - szmo.hu
2018. augusztus 29.



Diplomát, bármilyet!

A hamis illúziókat azok a szülők tudják táplálni, akik maguk is hamis illúziókban élnek, vagyis nem foglalkoznak a gyerek lelki életével, hanem a saját igényeiket nézik. A vágyaikat sokszor önző módon, néha gátlástalanul rátolják a gyerekre. Kevésbé törődnek azzal, hogy gyermekük ettől inkább szenved és szorong. Olyan reményt táplálnak benne, ami később öröm helyett csalódást fog hozni az életébe. Hányszor hallottam már a fogadóórámon középiskolás diákok szüleitől: „csak annyit kérünk, hogy legyen meg egy diplomád, akármilyen, utána azt csinálsz, amit akarsz”... A szülőnek elégtétel, ha elmondhatja, hogy a gyereke egyetemre jár. De ha a gyerek nem ezt szeretné csinálni?

A tehetség megmutatkozik

Egy szülő, ha figyel, előbb-utóbb észreveszi a tehetséget a gyermekén. Ami a fontos, hogy ne azt vegyük észre, amit látni szeretnénk, hanem a valóságot. Mindenkiben vannak értékek. Ez sokszor nem egyezik meg az iskolai értékrendszerrel, de attól még nagyon fontosak. Hiszen az a tevékenység, amiben örömét leli egy gyermek, az fogja később is megadni számára vágyainak kielégülését. Semmi mást nem kell tennünk, mint elfogadni és támogatni benne. Ezt a fajta motivációt senki sem tudja jobban megadni egy fiatalnak, mint maga a szülői környezet.

Az a gyerek, aki például otthon egyszer csak elkezd a nagymamával varrogatni, és utána tizenévesen remek ruhákat készít a varrógépen, az már tehetségnek számít, s később álomszép ruhákat tervezhet.

Te ki vagy?

A diák először a középiskolában szembesül igazán azzal, hogy ő belsőleg és külsőleg kicsoda is valójában. Ez egy kegyetlen nagy sokk, mert az ott kapott tükör gyakran nem tetszik. Ezidőtájt alakulnak ki először párkapcsolatok és azok krízisei is. Tehát egyszer adott egy olyan visszajelzés, ami leginkább a külső, fizikai tulajdonságunkat tükrözi vissza, ugyanakkor ott van a másik, a lelki tényező is: mennyire elviselhető vagy szerethető valaki? Be tud-e illeszkedni, mennyire konform vagy alkalmazkodó? Azok a modellek, amik otthon sem működnek, nem működnek az iskolai közösségében sem, és sokszor érthetetlenül és tehetetlenül állnak a társaik kiközösítő magatartásaival szemben. Vagy megtanulja, vagy belemenekül egy olyan helyzetbe. amivel oldani tudja a szorongásait. Innen már sokszor egyenes az út az alkohol- és drogfogyasztáshoz...

A sport és a közös játék

A feszültségek megoldására a sport egy hasznos dolog, mert a sporton keresztül sok mindent meg lehet tanítani egy gyereknek: a kitartást, a megküzdés stratégiáját, a kudarc feldolgozását, vagy a győzelem elfogadását. Azt, hogy együtt vagyunk egy csapatban, tudjuk egymást segíteni a nehéz pillanatokban, és közösen éljük meg a sikereket. Hasonlóan működik ez, mint amikor otthon közösen játszik valamit a család. Mintha ez feledésbe merülne, pedig pótolhatatlan szerepe van. Sokszor hallom szülőktől: kisfiam, ha bántanak, akkor védd meg magadat! Ez így nagyon jól hangzik, de ha a gyermekkel nem játszottak közösen, ahol megtanulta volna, hogy küzdeni kell és nem feladni, akkor hogyan is védje meg magát? A tablet képernyőjének a nyomogatásával ezt biztosan nem fogja megtanulni...

Megfelelés a csoportnak

Sokszor állhat a szerfogyasztás mögött a csoportnormáknak való megfelelési kényszer is. Ha valaki be szeretne kerülni egy társaságba, akkor bizony követnie kell annak a normáit és azonosulnia is kell vele. Különben idegenként fogják kezelni és nagy valószínűséggel kizárják. Ez persze igen bántó tud lenni. Valahova pedig tartozni kell, mert a magány szintén elviselhetetlen.

A szeretet himnusza

Úgy érzem, hogy ez a generáció sokszor nem úgy és nem azt a támogatást kapja meg a szűkebb környezetétől, amire leginkább szükségük lenne. Ha segíteni akarunk a fiatal kamasz korosztálynak, akkor először is meg kell értenünk őket. Bizonyos szempontból érthető, hogy alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlnak. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértek, hanem hogy értem a reakciójukat. Egy 14-15 éves diákra ma iszonyú teher nehezedik, és a problémájukra gyakorta nehezen vagy egyáltalán nem kapnak választ illetve segítséget. A pályaválasztás, a továbbtanulás lehetősége, a reális énkép kialakulása óriási dilemma. Úgy gondolom, hogy ma még jobban csillog a felszín, mint valaha, de jobban is hallgat a mély. Reklámok százai semmi mást nem erősítenek meg az emberekben, minthogy jobb és szebb leszel egy pillanat alatt. Nem kell várni semmire és nem kell törődni senkivel, csak leginkább saját magaddal. Építs karriert és boldog leszel. Persze ilyenkor adódik a kérdés, hogy mi a megoldás? Talán Szent Pál levelét tudnám idézni: „Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom”.

Ma kevés az a példa, amikor valaki egy szakiskolai végzettséggel boldogan, elismerten él. Más országokban rengeteg három-négyfős kisvállalkozást látok, amik azért prosperálnak jól, mert tehetséges emberek működtetik őket. Sokan keresik a minőséget, és azokat bízzák meg, akik értenek a szakmájukhoz.

Az iskola megteszi a magáét

Az én tapasztalataim szerint az oktatási intézmények megteszik, amit lehet. Vannak drog-prevenciós programok, amik rendőrök és pszichológusok, esetenként az osztályfőnökök bevonásával működnek. A hatékonyságukat nem lehet nyomon követni, hisz nincs hozzá mérőeszközünk. De sajnos tudomásul kell venni, hogy pszichológushoz járni szégyen. Amíg ez így működik, addig nehéz bármin változtatni. Tisztelet a kivételeknek, de ciki például kórusba vagy néptáncra járni. Közösségek hiányában maradnak a bandák, tele gátlásokkal, szorongásokkal és feszültségekkel, amiket gyorsan próbálnak a diákok feloldani.

Már az általános iskolában is

Tapasztalataim szerint az általános iskola 7-8. osztályában már jelen van az alkohol és a drog. A gyerekek nehezen tudnak megküzdeni a dilemmáikkal, tanácstalanok és nincs segítségük. Lehet ez például egy rossz családi háttér is, amiből a gyerek nem tud kimenekülni. Amikor elmennek szórakozni, bulizni, az gyakran végződik a teljes tudatvesztéssel járó alkoholmérgezéssel. Talán a kisebbik probléma az, hogy alkoholt fogyasztanak, a nagyobb, hogy mindezt mértéktelenül teszik.

Önként alig

A fiatalok eleinte még féltik az egészségüket - magukat a szereket, azok hatásait véleményem szerint nagyjából ismerik -, ez ideig-óráig visszatartó erő. Ritkán vallják be, hogy drogot fogyasztanak, mert félnek, ezért nehéz letapogatni, hogy milyen mértékű a valós szerfogyasztás. Azt viszont kétségtelenül állíthatjuk, hogy jelen van a drog: füves cigi, diszkó-drogok, illetve ezek különböző változatai. A félelmük azonban hamar szertefoszlik, ha a problémák elhatalmasodnak rajtuk, és a családi háttérből nem kapnak segítséget. A drog épp a problémák megoldásának hamis látszatát kelti, látva azt, hogy a többiek is túlélik, hogy nem lehet függővé válni.

Droghasználattal kapcsolatban önként ritkán fordulnak hozzám. Általában egy rosszullét után a drogambulancián köt ki valaki, esetleg lebukik egy razzia vagy ellenőrzés során. Nekem félévente három-négy ilyen esetem van, akik 13-14 éves kortól 18-19 éves korúak.

Vakáció idején, eltűnve a szülők elől

A nyári szünidőben értelemszerűen könnyebb egy-két hétre lelépni oda, ahol a szülők már nem tudják követni a gyerekeket. A nyári zenei fesztiválok leginkább olyan típusúak, amik felerősítik azt az érzést, hogy drogos állapotban érkezzél, de legalábbis a helyszínen vegyél magadhoz valamilyen anyagot. Komolyzenei fesztiválra vagy orgonahangversenyre nem kell bedrogozva menni. Az elektronikus zene jobban felkínálja a lehetőséget, hogy élvezhetőbbé válik ellazult állapotban. Persze ne legyünk igazságtalanok: techno-zenét is lehet drogok nélkül hallgatni!

A zenei fesztiválokon ráadásul jobban össze lehet bandázni, amihez hozzátartozik, hogy közösen elszívunk egy füves cigit, alkoholt iszunk vagy drogozunk. Ezek az esetek nyáron ad hoc jelleggel is felerősödhetnek, gyakrabban fordulnak elő, de nem szabad elfelejteni, hogy a mély válságokhoz köthető drogfogyasztás szezontól független, és sokkal veszélyesebb.

Azonnali hatás

Nem jó valami, nem működik? – kérdezem, és a válasz többnyire az, hogy „nem”. A drognak és az alkoholnak az a rettenetesen nagy veszélye, hogy azonnal megkínál azzal a lehetőséggel, amire a bajban lévő vágyik. S innentől kezdve kialakul a függőség. Az agy soha nem felejt. Nem kell a megoldásért megküzdeni, miközben a félelmeinkkel, a gátlásainkkal és a szorongásainkkal való küzdelem egy nagyon nehéz munka. Mennyivel egyszerűbb az, ha valami tudatmódosítóval azonnali hatást érünk el? De a problémát nem oldja meg, az ottmarad.

Tipikus példa erre A kis herceg pár sora, amikor ellátogat az iszákos bolygójára: „Miért iszol? Hogy felejtsek. Mit? Azt, hogy szégyellem magam. És miért szégyelled magad? Mert iszom.” Ebben minden benne van, nem lehet róla többet írni. Ez egy ördögi kör, céltalan és nincs vége: azért drogozom vagy iszom, hogy a gátlásaimat felszabadítsam, de ezek a hatás után ugyanúgy, újra és újra vissza fognak jönni.

Mit tehet a szülő?

A nálam felmerülő esetekben legfőképp akkor tudok segíteni, ha a szülők is partnerek benne. A mögöttes problémák és elhanyagolások régről jönnek, felettébb nehéz munka azt visszaállítani, legalábbis olyan gyorsan, ahogy ezt sokszor megkívánják. Gyermek és szülő szimbiózisban élnek egymással, kölcsönösen segítik egymást, ami azt is jelenti, hogy egyik sem tud a másik nélkül fejlődni. Ezt pedig nem a hipermarketekben árusítják…

Amikor a gyerek nyáron eltűnik pár hétre a szülő látószögéből, előtte nagyon őszintén beszélnünk kell vele a dilemmáinkról, feltárva előtte a félelmeinket. A gyerek lehet, hogy látszólag zavarba jön, vagy legyinteni, hárítani fog, mint aki ezt már tudja, csakúgy, mint a szexuális felvilágosítás esetében. Sokat segít, ha a felnőtt belegondol, hogy gyerekkorában hogyan élte meg a saját problémáit, fogyasztott-e alkoholt, le tudott-e szokni a dohányzásról.

Hiú ábránd azt gondolni, hogy egy középiskolás gyerek szemében a szülő szent és makulátlan. Látja és érzi, hogy a szülő hogyan oldja meg a problémáit, s ezeket a mintákat fogja követni ő is. Ha a családban a gyerek azt látja, hogy a problémákat megbeszélve oldják meg, akkor ő is erre fog törekedni. De azt is látja, amikor a szülők elmennek szórakozni, akkor hogyan viselkednek. Lehet ez egy családi összejövetel, vagy baráti grillparti. Lehet egy üveg jó bor mellett is szórakozni, de sajnos gyakran inkább azt látom, hogy kartonszámra vásárolják az alkoholt. Kérdezem: miért?

Bízom benned

Tehát ha a gyerek nyáron lelép pár hétre a haverokkal vagy a barátnőkkel, akkor meg kell bízni benne, és őszintének kell lenni. Úgy átadni az érzelmi dilemmákat, ahogy a szülő érzi. Más elengedni egy gyereket úgy, hogy foghegyről odavetjük neki: „ne dohányozz, ne igyál, és ne drogozz!”, s megint más az, ha leülünk vele, és azt mondjuk neki: „Nagyon aggódom érted, és attól félek, hogy bajba kerülsz. Tudnod kell, hogy megbízunk benned, és itt vagyunk, ha szükséged van ránk.” Ezt persze csak egy hiteles szülőtől fogja elfogadni a gyerek, aki maga is ezeknek a kéréseknek megfelelően él.

(Az írás a Balatonfüredi Napló 2018. évi 6. számában jelent meg, fotók: police.hu.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk