ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ahol a százéveseké a világ – On the Spot: A hosszú élet titkai

Miért élnek a világ néhány szegletében az emberek feltűnően tovább, mint más helyeken? Ennek járt utána Cseke Eszter és S. Takács András az On the Spot sorozat tizedik évadában.


Amint az közismert, a nyugalom a hosszú élet titka. Vagy a sok hal. A telítetlen zsírsavak. A jó levegő. A húsmentes élet. A sok tejtermék. A tejtermék nélküli étrend. És még vagy száz apró megoldás, ha az internet ezzel foglalkozó oldalait kutatjuk. Szerencsére Cseke Eszternek és S. Takács Andrásnak, az On the Spot házaspár-stábjának – ahogy a cím, A hosszú élet titkai is mutatja – nem az volt az elsődleges célja, hogy az egyetlen és szent elixír nyomába eredjen – ilyen ugyanis valószínűleg nincs is. Ők azért kerekedtek fel, és néztek szét a világ négy sarkában, hogy kiderítsék, miért léteznek egyes országok bizonyos pontjain a tudomány nyelvén „Kék Zónáknak” nevezett helyek, ahol az átlagnál jóval magasabb a száz esztendőt megért emberek száma. A pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy eddig három helyre – a Costa Rica-i Nicoya-félszigetre, Szardíniára és a görögországi Ikária szigetére – sikerült eljutniuk – egyelőre csak szurkolni tudunk nekik, hogy a Covid-helyzet megengedje, hogy Okinaváról se kelljen lemondaniuk.

„Egy egészségesebb, egyszerűbb és hosszabb élet lehetősége” – mondja Cseke Eszter az On the Spot legújabb évadának bevezetőjében, és az első, a Costa Rica-i Nicoya-félszigetet bemutató részüket megnézve nehéz is eldönteni, hogy a három jelző közül vajon melyik a leginkább kiemelendő a Kék Zónákat tekintve. A televízióból a Telekom TV GO-ra költözött műsor legújabb évadában rengeteg dolgot megtanulhatunk az életről, és a legjobb hír, hogy ez nemhogy nehézségünkbe nem kerül, de kifejezetten kellemes utazáson veszünk részt közben. Lenyűgöző képekkel, gyönyörű tájakon, kedves és bölcs emberek társaságában, hol nevetve, hol meghatódva életük történetén és filozófiáján.

A sorozat Costa Rica-i részében András és Eszter néhány olyan embert szólaltatott meg, akik közül többen mosolyogva engedték el a kérdést, hogy pontosan hány évesek – nincs is jelentősége, valahol 100 felett. (A legidősebb hölgy, aki még táncra is perdült a forgatás kedvéért, egyébként 108 évesen hunyt el nem sokkal a forgatás után.) Az arcokról vett közeliek még úgy is (sőt valószínűleg épp azért) szépek, mert senkinek nincs műfogsora (igazi sem nagyon már), parókája, pláne szépészeti beavatkozása – csak 100+ év nehézségei és szépségei a ráncok között.

A szereplők az istenhitet, a kemény munkát, az egészséges és természetes táplálkozást, valamint főleg a stresszmentes életet tartják hosszú életük „titkának”.

Bár ezeket a dolgokat látványosan nem gondolják túl, időnként mintha kicsit zavarban is lennének a kérdésektől (bár nem először teszik fel nekik), hisz ők csak élték életüket, hol örömök, hol nehézségek közepette.

A Hosszú élet titkai nicoyai epizódja egyébként a megható és bölcs pillanatok mellett bőven tartogat humoros jeleneteket is. Szinte sitcomba illő, amikor összehozzák a település eddig külön-külön nyilatkozó öregjeit egy közös beszélgetésre – ami azonban kudarcba fullad, mégpedig azon banális ok miatt, hogy a szereplők nem hallják jól egymást. Egyikük pedig még meg is jegyzi, hogy ilyen szerencsétlen, süket öregekkel képtelenség társalogni. Míg egy másik szereplő egyszerű bonmot-val válaszol a „mi a hosszú élet titka?” kérdésre:

„Az a titka, hogy még nem haltam meg.”

Cseke Eszter és S. Takács András persze azért mindent megtesz, hogy legalább néhány támpontot adjon, ami a hosszú élet titkainak megfejtéséhez közelebb visz. Megismerhetjük a fő vízforrásként szolgáló folyót, ami rengeteg magnéziumot és kalciumot „mos ki” a kövekből, megkóstolják a vitaminokban gazdag, egészséges (és állítólag nagyon finom) ételeket, a csodaszép drónvideókból pedig azt is láthatjuk, hogy a százévesek kék zónája, ha nem is a világtól hermetikusan elzárva, de a város zajától és rossz levegőjétől nagyobb ugrásra található.

Az sem elhanyagolható tény azonban, hogy Costa Rica tudatosan is segített állampolgárain: miután bő ötven évvel ezelőtt még a térség államai között is kiugróan rossz helyen állt az ország az egészségügyi, gazdasági és oktatási mutatókban, szisztematikusan kezdtek javítani a helyzeten, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az állam jelenleg a világ 13. legboldogabb helyének számít – és első helyet foglal el a latin-amerikai országok között. „Mellékhatásként” pedig az országon belül alkalmas helyen kialakulhatott a világ egyik Kék Zónája.

A sorozat és szereplői szerencsére kerülik a „régen minden jobb volt” hamis illúzióját, ami azért is becsülendő teljesítmény, mert a bő évszázadnyi életek számtalanszor okot adhatnának a múlt túlságos megszépítésére. Persze azért így is elhangzik, hogy régen a kemény munka mindenki alapélménye volt, és az emberek nem értek rá felesleges dolgokon stresszelni vagy szorongani. És egy ponton felsejlik a világ változása is, ami azt a képet vetíti elénk, hogy kék zónákból nem hogy több nem lesz, de valószínűleg az eddigiek is inkább végóráikat élik. A filmben bemutatott zónától nem messze már sorjáznak a KFC és Burger King éttermek, a fiatal generáció már sokkal inkább ide jár jóllakni, minthogy otthon készítsék el étkeiket kopott edényeikben, otthon termő, egészséges alapanyagaikból. Igaz, a filmben szó esik egy idősről is, aki háromjegyű kerek születésnapján épp ilyen gyorsétteremben akart ebédelni. Lassan talán már a százévesek sem a régiek...

Az On the Spot A hosszú élet titkait ne azért nézzük, amiért az interneten böngészünk az egészséges „örök” élet titka után, mert csalódás érhet minket, ha nem kapunk kész receptet. A 10. évadában is zseniálisan leforgatott sorozat inkább mutat be egy részben letűnt életformát, amiből azonban számtalan dolgot átmenthetünk akár fiatalos, pörgős, városi életünkbe is. A műsor tévétörténeti érdekessége, hogy premierje ezúttal nem valamelyik tévécsatornán, hanem a Telekom TV Go szolgáltatásán debütált, így bármikor megnézhető. Azoknak, akik pedig mélyebben elmerülnének a téma érdekességeiben, erősen ajánlott olvasmány az On the Spot Books sorozat két új példánya, Dan Buettner könyvei: A hosszú élet titkai – Kék Zónák, ahol az emberek a legtovább élnek és A hosszú élet ízei. Ez utóbbiban a szerző a Kék Zónákban megismert ételek receptjeit adja át az olvasónak érdekes történetekkel és gyönyörű képekkel körítve. Ha úgy tetszik, ezek valódi, szó szerinti értelemben vett receptek a hosszú élet titkához.

On the Spot: A hosszú élet titkai

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk