A 2. ponttal függ össze. Ha állandóan, újra és újra elismételgeted magadban a beszélgetéseket, amiket másokkal folytattál, keresed a hibát, amit esetleg vétettél, azt, hogy mit mondtál rosszul, mivel keltettél rossz benyomást - akkor bizony szorongsz. És nemcsak a beszélgetések miatt, hanem általában.
6. Ha valaki aggódik érted, halálra rémülsz
Mivel te magad is érzed, hogy valami nincs rendben veled, ha ezt esetleg más is észreveszi, és csak annyit megereszt, hogy "Jól vagy?", teljes pánikba esel.
Azt hiszed, itt a vég, lebuktál, mindenki kiszúrta, hogy valami nagyon nagy baj van veled.
7. Zavaros jövőkép
Ha szóba kerül a jövő, akár rövidebb vagy hosszabb távon, összezavarodsz. Mivel az is nehezedre esik, hogy a jelennel megküzdj, semmilyen konkrét távlati terved nincs. Pedig a pozitív jövőkép, az álmok, a vágyak a mentális egészség építőkövei. Ha ezekről már lemondtál, lelkileg biztosan nem vagy stabil.
8. Hasonlítgatsz
Önmagadat, másokhoz, és természetesen mindig te veszítesz. Vizslatod a veled körülbelül egykorú ismerőseidet, és minden eredményüket, örömüket, sikerüket a te saját legyőzöttségednek és kudarcodnak fogod fel.
Eszedbe sem jut, hogy a saját jó tulajdonságaidat, képességeidet vagy eredményeidet figyelembe vedd.
9. Önvád
A legkisebb hibát is, amit elkövetsz, óriásira nagyítod, és ostorozod magad érte. Kicsit megemelted a hangod a pároddal vagy a gyerekkel? Rossz címzettnek küldtél egy e-mailt? Odaégetted a vacsorát? Teljesen elkeseredsz, nem tudsz túllépni ezeken az apró fiaskókon, úgy érzed, egy csődtömeg vagy.
10. Kimerültség
Az állandó, alattomos szorongás annyira kimerít, hogy néha az ágyból is képtelen vagy kikelni. Nincs kedved semmihez, a mindennapok is óriási tehernek tűnnek. Fáradt vagy, kívül-belül.
Ha a fenti tüneteket észleled magadon, tudd, hogy van kiút. De nem biztos, hogy egyedül. Tanácsos felkeresni egy szakembert, hogy feltérképezd, mitől szorongsz ennyire, és kidolgozzátok azokat a technikákat, amelyekkel egy kicsit megkönnyebbülsz, és újra teljes embernek érzed magad.
A szorongásos zavart sokan összetévesztik az idegességgel. Annyiban jogos ez a tévedés, hogy mindkét esetben a testünk "készültségi" állapotban van, tehát úgy viselkedik, mintha valamilyen veszély fenyegetne. A szorongás viszont egy olyan állandó, rejtett zaklatottság, amely megbújik a lelkünk mélyebb rétegeiben, és sokszor észre se vesszük.
Egy szorongó ember sokszor vidámnak, gondtalannak tűnhet, olyannak, akit nem érhetnek utol az élet apró problémái. Pedig dehogynem. A Curious Mind önismereti magazin pszichológusok segítségével gyűjtötte össze a kóros szorongás 10 fő tünetét, amely csendben, alattomosan akár az egészségünket is tönkreteheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy egyszerű vizeletteszt forradalmasíthatja az autizmus korai felismerését
Kutatók a bélbaktériumok által termelt molekulák jellegzetes mintázatát azonosították autista gyerekek vizeletében, ami biológiai markert adhat egy eddig csak viselkedés alapján diagnosztizált állapothoz. A vizsgálat során szinte minden érintett gyermeknél találtak legalább egy, a kontrollcsoporthoz képest kiugróan magas, esetenként ezerszeres értéket.
Egy egyszerű vizeletvizsgálat 90 százalékos pontossággal kiszűrheti az autizmust már 2 éves kortól – állítják az Arizona State University kutatói, akik szerint a bélbaktériumok által termelt vegyületek „aláírását” kell keresni a mintákban. A felfedezésről a rangos Molecular Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt összegző egyetemi közlemény szerint egy új, mikrobiális eredetű metabolitokon alapuló, úgynevezett MDM-rendszert mutattak be, amely 17, a bélmikrobiom által termelt molekula szintjét méri a vizeletből.
A vizsgálatban 52, autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és 47, tipikusan fejlődő, 2 és 11 év közötti gyermek vett részt.
Az eredmények szerint a módszer 90 százalékos találati aránnyal azonosította az autizmussal élőket, miközben a kontrollcsoportból egyetlen gyermeket sem sorolt tévesen az érintettek közé.
Az autista gyerekek vizeletében átlagosan három metabolit szintje volt kórosan magas, némelyik vegyületből akár ezerszeres koncentrációt is mértek. A kutatók szerint a talált molekulák közül több a szerotonin- és dopamin-jelátvitelhez köthető.
„Ami igazán szembetűnő a baktériumokban, hogy olyan metabolitokat állítanak elő, amelyek lényegében a szerotonin és a dopamin módosított változatai” – magyarázta James B. Adams, a tanulmány levelező szerzője.
A kutatók kiemelik, hogy az új eszköz nem önálló diagnózisra, hanem elsősorban a szűrés felgyorsítására és a diagnosztikai várólistákon való eligazodás segítésére szolgálhat. A módszerrel a korai fejlesztések hatékonyságát is objektíven lehetne követni.
„Ha ez a teszt még egy kicsit is lerövidíti a várakozási időt, az jelentős, mert a korai beavatkozás valóban segíthet”
– tette hozzá Christina Flynn, a tanulmány első szerzője.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a mért metabolitok nem okai az autizmusnak, csupán egy biológiai jelzőmolekulaként működnek. Eredményeik alapján egy új alcsoport, az „ASD-MDM” (autizmus spektrumzavar mikrobiális eredetű metabolitokkal) bevezetését javasolják, amely becslésük szerint az esetek körülbelül 90 százalékát fedheti le. A kutatás következő fázisában nagyobb, földrajzilag és életmódban is változatosabb csoportokon ellenőrzik majd a teszt pontosságát.
Egy egyszerű vizeletvizsgálat 90 százalékos pontossággal kiszűrheti az autizmust már 2 éves kortól – állítják az Arizona State University kutatói, akik szerint a bélbaktériumok által termelt vegyületek „aláírását” kell keresni a mintákban. A felfedezésről a rangos Molecular Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt összegző egyetemi közlemény szerint egy új, mikrobiális eredetű metabolitokon alapuló, úgynevezett MDM-rendszert mutattak be, amely 17, a bélmikrobiom által termelt molekula szintjét méri a vizeletből.
A vizsgálatban 52, autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és 47, tipikusan fejlődő, 2 és 11 év közötti gyermek vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.
A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.
A sort 18:55-kor az Indul a bakterház! című vígjáték nyitja, ezt követi 20:25-kor a Ryan Reynolds főszereplésével készült Free Guy, majd 22:35-kor Liam Neeson akciófilmje, a The Commuter – Nincs kiszállás zárja a sort.
A csatorna a héten már a hétköznap esti kínálatába is belenyúlt. Keddtől a Tények Plusz után dupla adaggal jelentkezik a Kincsvadászok: 19:55-től új epizódok kerülnek képernyőre, 21:20-tól pedig egy régebbi részt ismételnek.
A késő esti sáv is megváltozott, 22:30-tól a Lakásvadászok ismétlése helyett az Újratervezés című lakásfelújító műsor vadonatúj adásait követhetik a nézők.
A hétköznapi műsorrend átalakítása azután történt, hogy nemrég véget ért az Exatlon Hungary idei évada, a csatorna így az új epizódokkal és a népszerű formátumok visszatérésével tölti ki a programot.
Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.
A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.
Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,
miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.
A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében
körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.
Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.
„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”
– tette hozzá a professzor.
A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.
De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.
A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.
Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.
A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.
Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.
aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.
Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.
Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.
Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.
Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.
Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,
miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.
„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”
– magyarázta a szakértő.
A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.
„A cirkadián ritmusnak a tipikus 24 órás időbeosztástól való eltávolodása nappal álmosabbá, éjjel pedig éberebbé tehet.”
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.
A megoldás kulcsa a belső óra újrahangolása, amire a leghatékonyabb eszköz a tudatos fényszabályozás.
Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.
A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.
„Nincs szükség megerőltető edzésre: egy tempós séta, könnyű kocogás vagy kis súlyok emelése is segít a jó alvás támogatásában” – tanácsolja a professzor, aki a reggeli, kültéri mozgást javasolja.
Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.
Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.
Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.
„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”
– magyarázta a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
