hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

hirdetés
Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
5 nyomós érv arra, miért ne akard elkapni az omikront, hogy „túl legyél rajta”
„Ne játssz az anyatermészettel” – hangsúlyozta a CNN által megkérdezett egyik orvos, aki elmagyarázta, miért rossz ötlet az omikron szándékos elkapása.

Link másolása

hirdetés

A CNN által megkérdezett orvosok szerint egyre több olyan ember van, aki szándékosan el akarja kapni a koronavírus mára a legtöbb helyen domináns, omikron variánsát, hogy gyorsan átessenek a fertőzésen és védettek legyenek. Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház virológusa és Dr. Robert Murphy, a Northwestern Egyetem egészségügyi kutatóintézetének vezetője felsorolt öt okot, amiért ez meglehetősen rossz ötlet.

1. Az omikron nem csak egy makacs megfázás.

Murphy szerint az omikronos megfertőződések esetén gyakran számolnak be a betegek lázról, testfájdalmakról, duzzadt nyirokcsomókról, torokfájásról és egyéb, kellemetlen tünetekről, amik napokra le tudnak dönteni a lábunkról.

"Az emberek úgy beszélnek az omikronról, mintha az egy makacs megfázás lenne. Ez nem egy makacs megfázás" - mondta Murphy. "Ez egy életveszélyes fertőzés."

Az eddigi ismereteink alapján az omikron valóban enyhébb tüneteket okoz, mint a delta változat, "kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, intenzív osztályra, lélegeztetőgépre, és kisebb valószínűséggel halnak meg a betegek- és ez minden korcsoportra igaz", tette hozzá Offit. "De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet súlyos betegség".

2. Hosszú Covid is lehet a fertőzésből.

A szaglás- és ízérzékelés elvesztése gyakori tünet az enyhe megbetegedések esetén. A kutatási eredmények szerint az emberek mintegy 80%-a egy hónapon belül újra érez szagokat és ízeket, vannak azonban, akik még hat vagy annál is több hónap elteltével sem érzik a szagokat és ízeket. Néhányan pedig talán soha nem nyerik vissza ezen képességüket.

Ez azonban csak néhány a hosszú lefolyású koronavírus-betegség lehetséges tüneteiből. Előfordulhat légszomj, krónikus fáradtság, láz, szédülés, hasmenés, intenzívebb szívdobogás, izom- és hasi fájdalom, hangulatváltozás és alvászavarok is.

hirdetés
3. Gyerekeket is megfertőzhetsz vele.

A koronavírusnak a gyermekek esetében eddig jellemzően enyhébb tünetei voltak, de az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint az omikron jóval hatékonyabb fertőzőképessége miatt rekordszámban kerültek kórházba 18 év alatti gyermekek az Egyesült Államokban.

"A legjobb módja annak, hogy a gyerekeket megvédjük, az, ha beoltjuk őket, amint jogosultak rá, és ha olyan családtagokkal vannak körülvéve, akik szintén be vannak oltva" - mondta Dr. Rochelle Walensky, a CDC igazgatója egy pénteki sajtótájékoztatón.

4. Megterheli az egészségügyi rendszert.

Azzal, hogy vannak, akik szándékosan elkapják a koronavírust, "hozzájárulnak ahhoz, hogy fennmaradjon a járványhelyzet és megterhelik az egészségügyi rendszert" - mondta Murphy.

"Az egészségügyi rendszert nem arra tervezték, hogy kizárólag a koronavírusban szenvedő emberekről gondoskodjon. Hanem arra, hogy ellássa a vakbélgyulladásos gyerekeket, a szívinfarktust kapókat, az autóbalesetet szenvedő embereket is" - mondta Dr. Ashish Jha, a Brown Egyetem dékánja a CNN-nek.

5. Ne játssz az anyatermészettel.

Valaha is jó ötlet volt szándékosan elkapni egy betegséget? Sokan emlékezhetnek arra, amikor a szülők "bárányhimlő partikat" rendeztek, hogy kisgyermekeik túlessenek a fertőzésen, mivel a felnőttkori bárányhimlős esetek súlyosabbak. "Na, az is rossz ötlet volt" - mondta Offit.

Példaként felhozta, hogy évekkel ezelőtt, egy védőoltásokról szóló oktatófilm operatőre elárulta neki, hogy a nővére egy ilyen, bárányhimlős találkozóra vitte a gyermekét, aki tragikus módon belehalt a fertőzésbe. "Ne játsszunk az anyatermészettel" - mondta. "Azóta próbál megölni minket, mióta kijöttünk az óceánból a szárazföldre".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Úgy néz ki, hogy a nyugati típusú étrend miatt lehet egyre több autoimmun beteg világszerte
Már olyan országokban is megjelennek az autoimmun betegségek, ahol korábban soha nem volt példa rá. Tudósok szerint az étrendi változásokban kell keresni ennek okát.

Link másolása

hirdetés

Világszerte egyre többen szenvednek autoimmun betegségben, hiszen becslések szerint évente 3-9 százalékkal emelkedik az ilyen megbetegedések száma. Az autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a beteg immunrendszere már nem tud különbséget tenni az egészséges sejtek és a behatoló mikroorganizmusok között, így a szöveteket és a szerveket is megtámadja. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis is.

A tudósok szerint nyugaton körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdtek egyre gyakoribbak lenni az autoimmun betegség. Most azonban azt tapasztalják, hogy már olyan országokban is megjelenik, ahol korábban soha nem volt példa rá. A közelmúltban például a gyulladásos bélbetegséges megbetegedések száma a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában emelkedett legnagyobb mértékben, ahol korábban alig volt ilyen eset.

A tudósok többsége úgy véli, hogy a környezeti tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy világszerte egyre többen lesznek autoimmun betegek. A Londoni Francis Crick Intézet két szakember, James Lee és Carola Vinuesa vezetésével külön kutatócsoportokat állított fel az autoimmun betegségek pontos okainak meghatározására. Megállapították, hogy mivel az emberi genetika nem változott az elmúlt néhány évtizedben, a külvilágban kell lennie valamilyen változásnak, amely növeli az autoimmun betegségre való hajlamunkat.

Szerintük az étrendi változásokban kell keresni az okot, amely elsősorban a nyugati típusú étrend elterjedése lehet.

Rámutattak, hogy egyre több országban válik uralkodóvá ez az étrend, amelyet főleg a gyorséttermi ételek, tehát sok olajban és vajban sült, magas cukor-, transzsír- és sótartalmú, fehér lisztes ételek és a vörös húsok fogyasztása jellemez, miközben a magas rosttartalmú ételek, a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása visszaszorul. A szakemberek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez hatással van az ember mikrobiomjára - ez a bélrendszerünkben található mikroorganizmusok összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában.

"Ezek az étrendi változások a mikrobiomunkban autoimmun betegséget vált ki, amelynek mára már több mint 100 típusát fedezték fel"

- állapították meg.

hirdetés

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a betegségre való egyéni hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

"Ha nincs bizonyos genetikai érzékenysége, akkor az ember nem feltétlenül lesz autoimmun beteg, függetlenül attól, hogy hány Big Mac-et eszik meg" - jegyezte meg Vinuesa.

Mivel a szakemberek szerint a gyorséttermi franchise-ok globális terjedése ellen nem igazán tudnak tenni a tudósok, ezért próbálják megtalálni azokat az alapvető genetikai mechanizmusokat, amelyek az autoimmun betegség hátterében állnak, és egyes embereket fogékonnyá tesznek a betegségre, míg másokat nem. Mostanra már olyan technikák állnak rendelkezésükre ehhez, amelyek korábban nem, így például már az autoimmun betegek közös genetikai mintáit is tudják azonosítani. A szakemberek szerint ez azért fontos, mert bár sok új terápia van az ilyen betegségben szenvedők számára, az orvosok sokszor nem tudják, melyik betegnek melyik a legjobb, a DNS-szekvenálás viszont segíthet a betegek csoportosításában, hogy azok a nekik megfelelő kezelést kaphassák. Azonban jelezték azt is, hogy mivel világszerte egyre több autoimmun beteg van, sürgősen szükség van újfajta kezelésekre és gyógyszerekre.

"Jelenleg nincs gyógymód az autoimmun betegségekre, amelyek általában fiataloknál alakulnak ki. Egyre többen szorulnak műtétre, vagy életük hátralévő részében rendszeresen injekciókat kell kapniuk. Ez a betegeknek sem jó, és az egészségügy számára is hatalmas megterhelést jelent. Ezért kell minél hamarabb új, hatékony kezeléseket találni"

- hívják fel a figyelmet.

Forrás: Guardian


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
A gyakori enyhe oltási mellékhatások kétharmada nocebo-effektus, nem a vakcina okozza egy tanulmány szerint
A kutatók úgy vélik, csökkentheti az oltással kapcsolatos aggodalmakat, ha az emberek tájékozottabbak a nocebo-effektus hatásáról.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-vakcinák után gyakran tapasztalt mellékhatások több mint kétharmada a nocebo-effektusnak, és nem magának az oltásnak tulajdonítható - állítják amerikai kutatók a Jama Network Open folyóiratban megjelent tanulmányban.

Az Egyesült Államokban 12 koronavírus elleni oltóanyag klinikai vizsgálatának adatait elemezték. Az alanyok mindegyik vizsgálatban inaktív sóoldatot kaptak placebóként az egyik karjukba a vakcina helyett.

Az első injekció beadása után a placebóval kezelt csoport több mint 35 százaléka tapasztalt úgynevezett szisztémás (a teljes testet érintő) mellékhatásokat, például fejfájást és fáradtságot. A csoport 16 százaléka pedig helyspecifikus mellékhatásokat, például karfájdalmat, bőrpírt vagy duzzanatot az injekció beadásának helyén. Azok közül, akik az oltást kapták, körülbelül 46 százalék számolt be szisztémás tünetekről, kétharmaduk pedig karfájdalmat vagy egyéb helyi tüneteket.

A második oltás után a kutatók megvizsgálták a mellékhatásokat, és azt találták, hogy a fejfájás vagy más szisztémás tünetek aránya közel kétszer olyan magas volt a vakcinát kapók csoportjában (61%), mint a placebo-csoportban (32%). A helyspecifikus tünetek esetében pedig még nagyobb volt a különbség, a vakcinával oltottaknál 73 százalék, a placebót kapóknál 12 százalék.

A kutatók arra jutottak, hogy a koronavírus-oltás kísérleteiben jelentett gyakori, enyhébb mellékhatások körülbelül kétharmadát a nocebo-effektus okozza, különösen a fejfájást és a fáradtságot. Vagyis sok embernél azért alakulhatnak ki ezek a mellékhatások, mert már azzal a tudattal megy az oltásra, hogy utána biztosan rosszul lesz tőle.

Az eredmények alapján a szakemberek szerint csökkentheti az oltással kapcsolatos aggodalmakat az, ha az embereket jobban tájékoztatják a nocebo-effektus hatásáról. Úgy vélik, ha elmondják a pácienseknek, hogy az oltásnak olyan mellékhatásai vannak, amelyeket placebo-kezelést kapott alanyok is tapasztaltak a klinikai vizsgálatok alatt, az enyhítheti bennük a szorongást. Több tudós is azt tartaná helyesnek, hogy kevesebb tájékoztatást adjanak a pácienseknek a mellékhatásokról a szorongás csökkentése érdekében. Ted Kaptchuk, a Harvard Orvostudományi Egyetem globális egészségügyi és szociális orvostudományának professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint ugyanakkor ez helytelen lenne, és az őszinteség az egyetlen járható út.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
„A rezidensek kizsákmányolása tartja életben, pontosabban lélegeztetőgépen a magyar szülészeti ellátást”
Alapvetően jó, hogy eltörölték a hálapénzt és emelték az orvosok bérét, viszont negatív hatások is előjöttek, a szülészeten például azóta jóval nagyobb a szakemberhiány. És igazából a hálapénz se szűnt meg.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 22.


Link másolása

hirdetés

A K-Monitor és az EMMA Egyesület közösen dolgozott ki javaslatokat a szülészeti ellátás feljavítására. A dokumentumból a 24.hu cikksorozatot készít, az első, bevezető részt csütörtökön publikálták. Ebben leírták, hogy 2021-től tilos adni és elfogadni hálapénzt, amivel párhuzamosan megemelték az egészségügyi dolgozók bérét. Ennek következtében elmélyültek bizonyos problémák a szülészeteken, például a súlyos szakemberhiány.

A törvény előtt ugyanis a hálapénz és az alacsony bérek arra ösztönözték a dolgozókat, hogy több munkát vállaljanak, ami némileg ellensúlyozta a munkaerőhiányt. Viszont miután megemelték a béreket, így nem kellett többet dolgozni, ami miatt érezhetővé vált a szakemberhiány. A lap szerint még két dolog csökkentette a szakemberek és a kórházak teljesítményét:

  • A kórházakban megszűnt a pótlékok és vállalkozói szerződések addigi rugalmassága.
  • A Covid-19 járvány alatt 2020 májusától már nem teljesítményalapon kapnak pénzt az országos kasszából, hanem az előző hónapok alapján kapnak átlagfinanszírozást.

A hálapénz egyébként nem tűnt el, ugyanis az ellátottak továbbra is szeretnék megvenni a jobb ellátást. Van olyan lehetőség, hogy a borítékot nem a kórházban adják át. Előfordul, hogy a pénzt a hivatalosan átadható összeghatárú (jelenleg maximum 8370 forintos) ajándékba rejtik. A legegyszerűbb megoldás persze az, hogy a szükségesnél gyakrabban hívják be a várandóst a magánellátásba, ahol így részletekben és számla ellenében ugyan, de végül mégis befizetheti a korábban egy összegben a szülés után átadott a hálapénzt - írja a 24.

"Persze, hogy nem tűnt el a hálapénz. Kiszámlázom. Ennyi"

- mondta egy szakember, aki a neve elhallgatását kérte. Tovább nehezíti a munkaerőhiányt, hogy egyre több egészségügyi dolgozó tér át kizárólag a magánegészségügybe, ahol jóval többet kereshetnek. Ennek nemcsak a betegek, hanem az orvosok is megisszák a levét.

"Nem bírjuk. Ez az igazság. A vezető orvos még csak alhat pár tíz percet ügyeleti időben, de a rezidens egy percet sem. A rezidensek kizsákmányolása tartja életben, pontosabban lélegeztetőgépen a magyar szülészeti ellátást"

- nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő orvos. A cikk azt is firtatja, hogy a szakemberhiány rosszabb minőségű állami ellátást eredményez.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: