Hétfő óta digitális oktatás keretein belül kell elsajátítaniuk a tananyagot az ország összes iskolásának. Az új tanrendre a koronavírus-járvány miatt kellett átállni. Sok gyereknek azonban nincs meg a megfelelő technikai eszköz ahhoz, hogy interneten keresztül tudjon tanulni.
A 11 éves Hicsár Amanda és a 13 éves Hicsár Évi otthonában laptop, tablet, telefon sincs, ezért most nehéz helyzetbe kerültek. Édesanyjuk egyedül neveli őket, Nagykállón élnek, összesen havi 79 ezer forintból. Az asszonynak most a közmunkát is ott kellett hagynia, hogy otthon legyen gyerekeivel, akiknek láthatóan hiányzik az iskola, a többi gyerek és a menza.
A lányok technikai eszköz hiányában egyelőre nem tudtak bekapcsolódni a digitális oktatásba, de szorgalmasan gyakorolnak, együtt olvasnak, számolnak és írnak.
Nem ők az egyetlen diákok Nagykállón, akik nem tudnak technikai kütyükkel tanulni. Az önkormányzat nem tudja biztosítani ezeket az eszközöket a rászorulóknak, ezért a tananyagot papíron, postán keresztül juttatják el nekik.
A Hicsár lányoknak most az iskolai étkezés is hiányzik, hiszen a családnak a napi betevőre is kevés jut, az anya örül, ha egy nap egyszer tud főtt ételt adni a gyerekeinek.
A Fókusz riportja:
Hétfő óta digitális oktatás keretein belül kell elsajátítaniuk a tananyagot az ország összes iskolásának. Az új tanrendre a koronavírus-járvány miatt kellett átállni. Sok gyereknek azonban nincs meg a megfelelő technikai eszköz ahhoz, hogy interneten keresztül tudjon tanulni.
A 11 éves Hicsár Amanda és a 13 éves Hicsár Évi otthonában laptop, tablet, telefon sincs, ezért most nehéz helyzetbe kerültek. Édesanyjuk egyedül neveli őket, Nagykállón élnek, összesen havi 79 ezer forintból. Az asszonynak most a közmunkát is ott kellett hagynia, hogy otthon legyen gyerekeivel, akiknek láthatóan hiányzik az iskola, a többi gyerek és a menza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter TikTok-csatornáján egy különleges, mesterséges intelligenciával készült videó jelent meg, amelyben ő, Orbán Viktor és Lázár János a Marvel-univerzum szuperhőseiként szerepelnek. A felvételen
Orbánt egy erősen karcsúsított Amerika Kapitányként, Szijjártót Pókemberként, Lázárt pedig Vasemberként ábrázolják.
A videó végén a „Washington, november 7, jövünk!” felirat olvasható. A három politikus így jelzi, hogy november 7-én hivatalos látogatásra utaznak az Egyesült Államokba.
Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy a látogatás célja a béke előmozdítása, valamint az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok megerősítése. A tárgyalások során várhatóan szó lesz arról is, hogyan mentesülhet Magyarország az orosz energiaimportra vonatkozó amerikai szankciók alól.
Közben a közéletben élénk vita folyik arról, hogyan és mire használja a Fidesz a mesterséges intelligenciát. A most megjelent videó alapján ezúttal – kivételesen – egy kreatív, szórakoztató tartalomra költöttek közpénzt.
Szijjártó Péter TikTok-csatornáján egy különleges, mesterséges intelligenciával készült videó jelent meg, amelyben ő, Orbán Viktor és Lázár János a Marvel-univerzum szuperhőseiként szerepelnek. A felvételen
Orbánt egy erősen karcsúsított Amerika Kapitányként, Szijjártót Pókemberként, Lázárt pedig Vasemberként ábrázolják.
A videó végén a „Washington, november 7, jövünk!” felirat olvasható. A három politikus így jelzi, hogy november 7-én hivatalos látogatásra utaznak az Egyesült Államokba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.
A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.
A per során
a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.
A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.
Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.
A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon.
A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely szerint a Sziget Fesztivál körül kialakult jelenlegi helyzetben a tulajdonost leszámítva mindenki jól jár. Mint mondta, az államnak az adóbevételek miatt, a fővárosnak a közterület-foglalás és az iparűzési adó miatt, a fesztivál célközönségének pedig azért, mert eddig is meg tudta fizetni a Szigetet.
A főpolgármester a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott:
„bármennyire is paradoxon, azt kell látni, hogy a mostani helyzet a tulajdonost leszámítva mindenkinek jó”.
Szerinte a Tisza párt hibás döntést hozott, de „egyszerűen a nyilvánosság nyomása olyan erős volt, hogy ez fenntarthatatlanná vált”.
Úgy látja, ha sikerül lezárni a koncepcionális vitákat, akkor akár novemberig is eljuthatnak az új szerződésig. Ennek részeként először a tulajdonosi bizottságnak kellene felmondania a jelenlegi közterület-használati szerződést, majd a novemberi közgyűlésen megköthetik az új megállapodást az új tulajdonossal. Karácsony szerint ezzel ugyanott tartanának, mintha a mostani ülésen sikerült volna döntést hozni.
A főpolgármester azt is elmondta, hogy
megkapta a potenciális új tulajdonosok hivatalos levelét, amelyben leírták azokat a feltételeket, amelyek mentén együtt tudnának működni a fővárossal.
„Ezek érdemben nem különböznek attól a javaslattól, amelyet én tegnap a közgyűlés elé terjesztettem, de olyan elementáris érdeke a városnak, hogy a Sziget megmaradjon, hogy érdemes minden követ megmozgatni.”
Karácsony szerint a Magyar Péter és Gerendai Károly között létrejött megállapodás és az általa benyújtott javaslat között csak két különbség van: a díjkedvezményt már 2028-tól elkezdenék visszafizetni, és nemcsak a budapesti, hanem minden fiatal kaphatna diákkedvezményt.
A főpolgármester úgy véli, a Sziget az elmúlt években elveszítette a budapestiségét. Most viszont
reménykeltőnek tartja, hogy olyan magyar tulajdonos veheti át a fesztivált, aki jobban ismeri a várost.
A fesztivál 2020 óta egy évet leszámítva veszteséges volt. Két héttel ezelőtt Karácsony Gergely arról írt, hogy a külföldi befektető kezdeményezte a bérleti szerződés felbontását. A döntés hátterében üzleti megfontolás áll, jövőre már nem tervezik megszervezni a rendezvényt.
A magyar szervezők ekkor bejelentették, hogy egy új, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező céggel, valamint az alapító Gerendai Károly visszatérésével próbálják megmenteni a több mint 30 éves múltra visszatekintő fesztivált.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem szavazta meg a Sziget megmentését célzó javaslatot, mivel a Fidesz és a Tisza párt képviselői tartózkodtak. A döntés után többen úgy gondolták, hogy ezzel véget is ért a Sziget története.
Csütörtökön viszont jött a fordulat: Magyar Péter egy szelfit posztolt Gerendai Károllyal, és azt írta, hogy jövőre találkozunk a Szigeten. Karácsony Gergely így reagált:
„nem Gerendai Károly ment Magyar Péterhez, hanem fordítva. (…) De a lényeg mégiscsak az, hogy lesz Sziget.”
Karácsony Gergely szerint a Sziget Fesztivál körül kialakult jelenlegi helyzetben a tulajdonost leszámítva mindenki jól jár. Mint mondta, az államnak az adóbevételek miatt, a fővárosnak a közterület-foglalás és az iparűzési adó miatt, a fesztivál célközönségének pedig azért, mert eddig is meg tudta fizetni a Szigetet.
A főpolgármester a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.
A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.
Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.
A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”
Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően
egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.
Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.
A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.
Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
