Orbán Vikor döntött Kósa Lajos rokonainak volt cégéről, amiben gazdák százainak a pénze maradt bent

Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.

Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.

A poszt szerint

Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.

Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:

A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.

Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.

A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.

Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint

ami 185,7 ezer forint.

Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.

A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.

A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.

A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.