hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Rusvai Miklós virológus a Pfizer és a Moderna után a kínai vakcinát adatná be magának

A szakember szerint a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nyugodtan beoltatná magát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 29.

hirdetés

Rusvai Miklós virológus szerint utoljára 100 évvel ezelőtt fordult elő ilyen rendkívüli helyzet. Most egy sok ember életet követelő világjárvánnyal állunk szemben, ezért csak a vakcinák segíthetnek a normális életbe való visszatéréshez.

A járvány leküzdésére jelenleg csak az oltások adnak segítséget. A vakcinák engedélyezése azonban egy hosszú procedúra, és a legtöbb politikai döntéshozó nyomást próbál gyakorolni az engedélyező szervezetekre. Mindezt azért teszik, mert rendkívül nagy igény van az oltásokra a lakosság részéről, hogy minél előbb vissza lehessen térni a normális élethez.

Ilyen volt az USA-ban és az EU-ban is, mindkét helyen sürgették a hatóságokat az engedélyek kiadásához.

Idehaza is több hatóság átnézte már a rendelkezésre álló dokumentációkat. Ezek alapján a virológus azt mondja, hogy nyugodtan beoltatná magát - ha már a jogosultság alapján sorra kerül. Úgy véli,

ha a Pfizer és a Moderna nem állna rendelkezésre, akkor a kínai vakcinát adatná be magának.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

A fiatalabb felnőtteknél és a nőknél gyakoribbak a vakcinával járó mellékhatások

Összeszedtük, mi mindent lehet tudni eddig az oltási reakciókról.
Fotó: Northfoto - Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2021. április 01.

hirdetés

Ahogy más védőoltásoknak, úgy a koronavírus elleni vakcináknak is lehetnek mellékhatásai, ezek megjelenése viszont függ a beoltott személy korától, nemétől, egészségi állapotától, a vakcinafajtától és attól is, hogy az első vagy a második dózist kapta meg.

A Business Insider az eddig rendelkezésre álló adatok és kutatások alapján készített egy összegzést az oltásokkal járó esetleges mellékhatásokról.

A második adag után jelentkezhetnek súlyosabb mellékhatások

A három, Egyesült Államokban eddig engedélyezett vakcinánál

a leggyakoribb mellékhatás az oltás helyén jelentkező fájdalom vagy duzzanat.

A Moderna klinikai tesztelésén a résztvevők közel 92 százaléka tapasztalta ezt, a Pfizernél 84 százalék, a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját tesztelőknek pedig csupán a 49 százaléka számolt be erről.

Gyakori mellékhatásnak számít még a fáradtság, a fejfájás, az izomfájdalom és a teljes testben érzett fájdalom.

A Pfizer vakcinájával beoltottak és a Moderna tesztalanyainak 65 százaléka panaszkodott fáradtságra, a Johnson & Johnson oltóanyagát kapóknak pedig a 38 százaléka.

hirdetés
Az is kiderült, hogy azoknál, akik még nem kapták el a koronavírust, a mellékhatások általában gyakoribbak és erősebbek a második oltás után.

A Pfizer klinikai tesztelésén például durván kétszer annyian küzdöttek hidegrázással és ízületi fájdalommal a második adag után, mint az első után. A Modernánál pedig kb. ötször annyi embernél jelentkezett a hidegrázás a második dózis beadása után, mint az első után. A láz pedig mindkét vakcina esetében sokkal gyakoribb volt a második oltást is megkapó pácienseknél.

A fertőzésen átesetteknél az első adag után lehetnek inkább mellékhatások

A New York-i Icahn Orvosi Egyetemen végzett kutatás során megállapították, hogy

az olyan mellékhatások, mint a fáradtság, a fejfájás és a hidegrázás gyakoribbak azoknál a beoltottaknál, akik az oltás előtt már átestek a fertőzésen. Mintegy 73 százalékuknál jelentkeztek ezek a mellékhatások, míg a még nem megfertőződötteknél csak 66 százalék volt ez az arány.

Mint azt egy másik cikkünkben is írtuk, a vírusból gyógyultaknál azért lehetnek gyakoribbak a mellékhatások, mert az ő szervezetükben már van valamennyi antitest, ezért az első oltás olyan, mint egy plusz antitest dózis, ami még inkább "felrázza" az immunrendszert.

A fiatalabb felnőtteket jobban megviselheti az oltás, mint az idősebbeket

Az immunrendszer az öregedéssel egyre gyengébb lesz, ezért azt feltételezhetnénk, hogy az idősek immunrendszere nehezebben fogadja be az idegen anyagokat, mint például a vakcinán keresztül befecskendezett fehérjét. De az, hogy

a fiatalabbaknak erősebb az immunrendszere, azzal jár, hogy náluk erősebb az immunválasz, vagyis a szervezet erőteljesebben próbál védekezni az idegen anyag ellen. Éppen ezért lehetséges az, hogy ők nagyobb eséllyel tapasztalhatnak oltási reakciókat, mint az idősebbek.

A Moderna oltóanyagával beoltottaknál az első adag után 65 év alattiak 57 százaléka tapasztalt mellékhatásokat, szemben a 65 év felettiek 48 százalékával. A második dózist követően a fiatalabb csoportban már 82 százalék volt ez az arány, míg az idősebbeknél csak 72 százalék.

A Pfizer vakcinájának első dózisa után a 18-55 év közöttiek 47 százaléka panaszkodott fáradtságra, míg az 56 felettieknél csak 34 százalék. Két dózis után pedig előbbi ccsoportban 59 százalék, utóbbiban pedig 51 százalék volt ez az arány.

A Johnson & Johnson egydózisú oltása után a 18-59 év közöttiek 62 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, a 60 év felettiek körében pedig csak 45 százalékuknál.

A nőknél nagyobb eséllyel jelentkeznek mellékhatások

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) december és január között vizsgálta, hogy közel 14 millió Pfizer- és Moderna-vakcina milyen reakciókat vált ki a beoltottaknál. Kiderült, hogy

a mellékhatásokról szóló jelentések háromnegyede (79%) nőktől érkezett, vagyis sokkal nagyobb arányban tapasztaltak mellékhatásokat nők, mint férfiak.

Dr. Vivek Cherian belgyógyász szerint ez azért van, mert a nők szervezete általában erősebben reagál a legtöbb védőoltásra, például az influenza, a kanyaró, a gyermekbénulás vagy a mumpsz elleni oltásokra is. A menopauza, vagyis

a klimax előtt álló nőknél pedig még gyakoribbak a mellékhatások, mint a klimaxon már túl lévőknél.

A tudósok szerint az ösztrogénszint is meghatározó lehet abban, hogy miért a nők tapasztalnak inkább oltási reakciókat. A tesztoszteron (férfi nemi hormon) ugyanis általában immunszupresszív hormon, vagyis immunrendszert gyengítő, az ösztrogének (a női nemi hormonok) pedig elsősorban immunstimulánsok, vagyis immunserkentők.

A magas kockázatú betegségben szenvedőknél nem feltétlenül lesznek erősebb mellékhatások

A krónikus betegek veszélyeztetettebbek a koronavírus-fertőzéssel szemben, ezért is veszik előre őket az oltási sorrendben. Nekik általában gyengébb az immunrendszerük, ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor biztosan lesznek náluk mellékhatások az oltás után. Ahogy már fentebb, az idősek és a fiatalok összevetésénél említettük, a gyengébb immunrendszer könnyebben befogadja az idegen anyagot, kevésbé küzd ellene, ezért kisebb eséllyel jelentkezhetnek oltási reakciók. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekik egyáltalán nem kell számítaniuk mellékhatásokra, viszont azok biztosan nem lesznek olyan súlyosak, mint amilyen súlyos lehet esetükben a koronavírus-fertőzés. Ezért is biztatják az immunhiányos és autoimmun betegeket arra, hogy mindenképpen oltassák be magukat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Ne tervezzünk felszabadult nyarat” – sokkal nagyobb átoltottság kell a járvány visszaszorításához Erdei Anna immunológus szerint

Szerinte a mutánsok miatt 85-90%-os védettségi arány kellene. Erdei Anna azt mondja, hosszú távon a megoldás nem az oltás, hanem a vírus megtelepedését gátló spray lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 03.

hirdetés

A brit variációk terjedése miatt nem elég a 50-65 százalékos átoltottság, legalább 85-90 százalékot kell elérni – mondja Erdei Anna immunológus.

Jó hír az, hogy ebbe beleszámítanak a fertőzésen már átesettek is.

Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, a Népszavának adott interjút, amelyben a jövő lehetséges lépéseit vázolta:

Szerinte az idén még nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást, ugyanis a nyájimmunitás eléréséhez úgy néz ki, hogy nem elég a lakosság 60-65 százalékát beoltani. Az új mutánsok, főleg a Magyarországot letaroló brit mutáns miatt legalább 85-90 százalékot kell elérni.

Ebbe a fertőzöttek is beletartoznak, akiknek az arányát persze nehéz pontosan megmondani a látens terjedés miatt.

Az immunológus azt mondja, ez nem ritka a fertőzések esetén, attól függ ugyanis, milyen hatékonyan és gyorsan fertőz egy adott vírus. A kanyaró például sokkal durvább, ellene majdnem 100 százalékos átoltottság jelent csak védettséget. Ha ez nincs meg, akkor könnyen kitör a járvány, ahogy történt is nemrégiben Ukrajnában és Romániában. De volt ilyen gócpont korábban New Yorkban is.

hirdetés

Úgy néz ki, hogy a vírus terjedési sebessége és az átoltottság közt van egy versenyfutás, Erdei Anna úgy számol, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után a nyár közepére alakulhat ki a védettségük. Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását valószínűleg leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni.

Ezért azt mondja, hogy hosszabb távú védelemre kell számítani és berendezkedni, mert a társadalom védettsége nem nyárra fog kialakulni.

Úgy véli, hogy az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.

Az oltás Erdei Anna szerint azt akadályozza meg, hogy a vírus elérje a tüdőt, és ne betegedjünk meg súlyosan. De a szervezetbe bejut, és megtelepszik a felső légutakon. Ezért kísérleteznek most többen is azzal hogy egy spray formájában használható védőanyagot fejlesszenek ki, és az már azt is meg fogja akadályozni, hogy a száj vagy az orr nyálkahártyáján megtelepedjen a vírus. És akkor már oltásra sem lesz szükség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Négy méter távolságra is elfújhatják a vírust a dohányzó fertőzöttek

A hagyományos légzéshez képest cigarettázáskor a kifújt füst mélyebbről jön a tüdőből, és nagyobb területen szóródik szét.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. április 04.

hirdetés

A maszkviselési kötelezettség a dohányzókra is vonatkozik, mégis sokan letolt maszkkal fújják a füstöt a közterületeken. Ennek veszélyeiről két tüdőgyógyász nyilatkozott az Indexnek.

Az utcán dohányzó emberek veszélyeztetik a környezetükben élőket, mivel az általuk kifújt cigarettafüst akár 3-4 méter távolságra elszáll, és ha a dohányzó fertőzött, akkor a vírust is ilyen intenzitással közvetíti

- figyelmeztet Dr. Fényes Márta tüdőgyógyász.

Dr. Várdi Katalin, az InspiroMed légzésközpont főorvosa arról beszélt a lapnak, hogy az embereknek a több mint egy éve tartó vírushelyzetben mostanra elfogyott a türelmük, lazítottak a fegyelmen, ráadásul a lehető legrosszabbkor, „pedig most kellene igazán bezárkóznunk”.

A főorvos tapasztalatai szerint a megkezdett oltások megzavarták az embereket: „a már beoltottak új keletű magabiztossággal járnak-kelnek a világban, miközben ugyanúgy terjeszthetik a fertőzést”.

hirdetés

Várdi Katalin úgy véli, most a dohányosoknak is változtatniuk kell a szokásaikon. Mint mondja, nem kellene dohányozni az utcán, már csak azért sem, mert a hagyományos légzéshez képest cigarettázáskor a kifújt füst – és esetleg abban a vírus – mélyebbről jön a tüdőből, és nagyobb területen szóródik szét.

Vagyis ha egy dohányos Covid-fertőzött, akkor fokozottan fertőzőképes.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: