Meddig lesz még folyékony aranyunk? A méz jövője a Másfélfok sajtóklubjában
A méz az emberiség egyik legősibb felfedezése a természet titkai közül, már az ókor óta nagy becsben tartották. Nemcsak fogyasztották, hanem színe, édes íze a bőség, a jóság, a boldogság szimbóluma is lett a bibliai „tejjel-mézzel folyó Kánaántól” Radnóti Miklósig, aki így írt a Nem tudhatom című versében: „A csókok íze számban hol méz, hol áfonya.”
Családomban voltak méhészek, emlékszem, amikor a kaptárak körül szorgoskodtak, olyanok voltak védőmaszkjukban, mint a középkori lovagok. Édesanyám pedig egész életében annyira szerette a mézet, hogy ünnepi ajándékai között mindig biztos volt egy kis mézösszeállítás a hárstól a gesztenyemézig.
Magyarország napjainkban nagyságához képest méznagyhatalomnak mondható, de vajon meddig tartható ez fenn? Hogyan hat a klímaváltozás, a környezetszennyezés az immár veszélyeztetett fajok közé sorolt méhekre? Erről szólt a Másfélfok sajtóklubjának legújabb beszélgetése.
Vigh Péter, a Másfélfok vezetője a bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy élelmiszereink 35%-át a méhek általi beporzásoknak köszönhetjük, és a méztermelés fontos gazdasági tényező hazánkban. A meghívott előadó Vincze Csilla meteorológus, az ELTE doktorandusa volt, aki diplomatamunkáját a méhekre gyakorolt időjárási hatásokról írta, és családjával ő maga is méhészkedik.
Elmondta, a világon mintegy 20 ezer méhfaj él, és Európában az állati eredetű beporzás 84%-os, a trópusokon 90%-os, de vannak Magyarországon is olyan almáskertek, amelyeknek virágbeporzása több mint 90%-ban a mézméhektől függ.
Hazánkban az egy főre jutó évi mézfogyasztás meglehetősen alacsony, 20-30 dkg, a többi – átlagosan 10-15 ezer tonna – exportra kerül. 2019-ben mi voltunk az Európai Unión belül a legnagyobb mézexportőrök.
Vincze Csilla felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás – a hőmérséklet, a légnedvesség, a légnyomás, a napsugárzás intenzitása, a felhőzet, a szélsebesség – döntő hatással van a méhek védekező viselkedésére. Nektárgyűjtésükhöz az optimális főmérséklet 18 és 25 C fok között van, 10 C fok alatt általában ki sem repülnek. A gyűjtés felső határa 35-40 C fok, mivel a hőség káros hatással van a nektárképződésre. Általában arról a növényről gyűjtenek, amelynek cukortartalma eléri a 8-10%-ot, a leghatékonyabban az 50-55% cukortartalmú nektárt tudják gyűjteni.
A szakértők megfigyelték, hogy a méhek intenzívebben gyűjtenek egy esős időszak előtt, jóelőre megérzik a zivatart. És bár jól alkalmazkodnak a hőhullámokhoz, azok akár 70%-kal is megnövelhetik a gyűjtés időtartamát. A globális felmelegedés negatív hatással van a cukortartalomra, és ahhoz a kaptárban biztosítsák a szaporodáshoz szükséges állandó páratartalmat, a dolgozó méheknek kétszer annyi vizet kell hordaniuk.
Az atkák ellen csak bioszereket, például hangyasavat szabad alkalmazni, tilosak a vegyszerek vagy az antibiotikumok – figyelmeztetett Vincze Csilla.
A klímaváltozás miatt a virágzás is korábban kezdődik – ezt még mi városi emberek is tapasztaljuk akár a házak előtti kertek, vagy az utcai fák láttán – ez befolyásolja a méhészeti szezont is. Ugyanakkor az extrém időjárási jelenségek – viharok, aszály – nagyobb gyakorisága negatívan befolyásolják a mézhozamot, emellett a növényvédő szerek, köztük a rovarirtók okozta talajszennyezésnek is áldozatul eshetnek a méhek, mivel a számukra szükséges ásványi sókat rendszerint a talajból szerzik.
És nem felejthetjük el azt sem, hogy a jelenlegi világméretű méztermelés záloga, hogy növekszik az ember által ellenőrzött háziméh-családok száma, ugyanakkor csökken a vadméheké.
Mit tehetünk? Ültessünk virágzó növényeket, biztosítsunk zavartalan a beporzóknak „méhlegelőket”, amelyeket rendszeresen öntözni kell, a kertekben kevesebbet nyírjuk a füvet, hozzunk létre bennük „vad sarkokat”. Készítsünk „méhhoteleket” a magányos méheknek, biztosítsunk a rovaroknak itatókat, leszállóhelyekkel, hogy ne fulladjanak bele a vízbe – tanácsolta végezetül Vincze Csilla.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
